151708. lajstromszámú szabadalom • Meridiánkeresőszállemezes teodolit
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. I. 29. (MA—1116) Közzététel napja: 1964. VI. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151708 Szabadalmi osztály: 42 c 5—9 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Fialovszky Lajos oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Meridionálkeresó-szállemezes teodolit Az alsó geodéziai felmérésnél gyakran van szükség arra, hogy a földrajzi északi irányt a mérés helyén meg tudjuk állapítani olyankor is, amikor tájékozó irány nem áll rendelkezésre. Erre a célra különböző elvek alapján szerkesztett „meridiánkeresőket" készítettek és adnak a gyárak a teodolithoz. A találmány a meridiánkeresés egyszerű megoldását adja, amely nem kíván külön kiegészítő berendezést, csupán a teodolit távcsővébe kell a különleges meridiánkereső szállemezt beépíteni, amely a rendes irányzást semmiben sem zavarja. A rajzban az 1. ábra a találmányi leírásban ismertetett meridiánkereső szállemez változatos rajza; a 2. ábra az „a Ursae minoris", az „E Cassiopeiae" és az ,,t] Ursae majoris" állócsillagok viszonylagos helyzetét tünteti fel. Ismeretes, hogy az „« Ursae minoris" állócsillag s csillagászati deklinációja lassan változó értékű. Így a deklináció 1960. január 1-én 0 órakor 89° 04' 40,63", 1965. évben 89° 06' 07,92", 1970. évben 89° 07' 34,37", 1975. évben 89° 08' 59,92" és 1980. évben kb. 89° 10' 25,22". Eszerint tehát az „a Ursae minoris" pólustávolsága, vagyis deklinációjának pótszöge az 1960. évtől I960, évig terjedő két évtized alatt 55' 19,37"-ről 49' 34,78"-re csökken, s a pólus-10 15 20 25 távolság változása a két évtized alatt —5' 44,59" értéket tesz ki. Mivel az említett ,,« Ursae minoris" csillag pólustávolsága a következő évtizedekben mindig kisebb l°-nál, ezért azoknál a teodolitoknál, amelyek távcsövének látómezeje nagyobb 2°-nál, tehát a kis teljesítményű teodolitoknál, az említett csillag a távcső látómezejében mindig látható, ha a távcső irányvonalát az északi világpólusra irányítottuk. Amikor az említett állócsillag alsó kulminációban van, akkor oldaliránya a földrajzi északi irányba esik, látszólagos magassága a csillagnak a mérés időpontjában fennálló pólustávolsága és asztronómiai refrakciója különbségével kisebb a mérési hely <p földrajzi szélességénél. Ha tehát a távcső irányvonalát a földrajzi északi irányba és az „a Ursae minoris" állócsillag asztronómiai refrakciójával növelt <p magassági szögre állítjuk, akkor a csillag képe a távcső képsíkjában elhelyezett szállemez függőleges szálára esik éspedig a szálkeresztközéppont fölött r = f cot s (1) távolságra. Az (1) képletben f a távcső objektívlencséjének a gyújtótávolsága. Ha a mérés időpontjában az említett álló-30 csillag t óraszögre van a mérési hely meridián-151708
