151699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkaloid kinyerésére a Schizozygia caffaeoides (Boj.) Baill. növényből
3 151699 4 szénatomos karbonsav, pl. ecetsav 1 tf.%-ig menő mennyiségének hozzáadásával, extraháljuk, a kapott kivonatot csökkentett nyomás alatt betöményítjük, vízzel, adott esetben 1—3 szénatomos karbonsav hozzáadásával hígítjuk és az alkanolt csökkentett nyomás alatt teljesen ledesztilláljuk. Az össz-alkaloidok így kapott savas vizes oldatához, előnyösen kevés kovaföldön át történő szűréssel végzett derítés után, valamely klórionokat tartalmazó savas vagy semleges vizes fázist, különösen tömény sósavat vagy vizes alkáli- vagy földalkáliklorid oldatot adunk, az így leválasztott nyers szkizozigin-hidrokloridot elkülönítjük és ebből, pl. ammóniával vagy vizes alkáli- vagy földalkálihidroxid oldattal való kezelés útján a bázist felszabadítjuk. Az így kapott szkizozigint azut&i pl. metanolból történő átkristályosítással tisztíthatjuk; kívánt esetben már a nyers hidrokloridot is alávethetjük előzetes tisztításnak, pl. valamely rövidszénláncú alkanolból történő kristályosítás útján. Ahelyett, hogy a szkizozigint hidroklorid alakjában választanok le az össz-alkaloidok savas vizes oldatából, leválaszthatjuk szabad bázisok alakjában is oly módon, hogy ezt az oldatot, előnyösen némi kovaföldön keresztül történő szűréssel végrehajtott derítés után 8—10 pH-értékre állítjuk pl. ammónia vagy valamely alkáli- vagy földalkálihidroxid vagy -karbonát vizes oldatának hozzáadása útján, a leválasztott alkaloidelegyet pl. szűréssel vagy centrifugálással elkülönítjük és ebből azután a szkizozigint valamely 1—3 szénatomos alkoholból történő kristályosítás útján kinyerjük. A szkizozigin extrakciója során oly módos is eljárhatunk, hogy a Schizozygia caffaeoides növény megőrölt részeit először híg vizes nátriumkarbonát oldattal megnedvesítjük, vagyis bepermetezzük és alaposan összekeverjük. Az így előkészített növényi anyagot azután pl. kloroformmal extraháljuk, a kloroformos kivonatot bepároljuk, majd metanolt adunk hozzá, amikoris a szkizozigin kikristályosítható. A találmány szerinti eljárással kinyerhető szkizozigin kloroform és metanol elegyéből színtelen tűkristályokban kristályosodik, olvadáspontja 192—194 C°; forgatóképessége [a]ó — = +15,5° '(c = 1, kloroform). Az anyag elemi analízise a C2oH2 dO,' ( N 2 összegképlettel megegyezően az alábbi értékeket adja: számított értékek: C = 71,41%, H=5,®9%, N = 8,33% talált értékek: C = 71,52%, 71,40%, H = 6,21%, 6,18%, N = 8,36% A csoport-analízis az —OCH3 , =NCH3 és ^Hi C—CH3 csoportokra negatív eredményt, a Labat-próba a CHav Q csoport jelenlétére poz tív eredményt ad. A termék ibolyántúli színképe metanolban 208 millimikronnál i(log£- 4,38), 269 millimikronnál (log£ 3,99) és 313 millimikronnál i(log£ 3,97) mutat maximumot. 5 A káliumbromidban felvett infravörös színkép rövidhullámú részében 6,05 mikronnál lép fel egy erős sáv, amely a / C = 0, ül. laktámcsoport jelenlétére utal. 10 A szkizozigin hidroklorid ját vagy közvetlenül nyerhetjük a találmány szerinti eljárással, vagy pedig a szkizoziginből állíthatjuk elő a bázis ecetsavas vagy alkoholos oldatának sósavval való kezelése útján. A hidroklorid metanolból 15 tűkristályokban kristályosodik, amelyek 250 C° felett szenesedés közben olvadnak. Hasonló módon állíthatók elő egyéb szervetlen vagy szerves savval képezett sók is. A szkizozigin-perklorát metanolból színtelen tűkristályokban 20 kristályosodik és 252—'255 C°-on bomlás közben olvad. Ha a szkizoziginhez metiljodidot adunk, reakciótermékként a szkizozigin kvaternér metiljodidját kapjuk, amely metanolból színtelen lapocskák alakjában kristályosodik és 280 C" feletti hőmérsékleten szenesedés közben bomlik. A fent említett kvaternér metil jodidból Emde-féle lebontás útján előállított kvaternér metilklorid katalitikus hidrogénezése esetén kb. 30 kétszeres moláris mennyiségű hidrogén felvétele közben egy tercier bázist kapunk, amely krómsavas oxidáció esetén többek között vajsavat ad oxidációs termékként. Ha a szkizozigint platina-katalizátor jelenlétében hidrogénezzük, lényegileg ekvimoleküláris mennyiségű hidrogén felvétele közben az alkaloid egy kettőskötést veszít. Melléktefmék -ként egy tetrahidro-származék keletkezik, amely .. a szkizoziginnel és a dihidroszkizoziginnel ellentétben egy NH-csoportot és egy szénatomhoz kötött CHj-csoportot tartalmaz. Ha a szkizozigint lítiumalumíniumhidriddel redukáljuk, egy di-terciér bázishoz jutunk. 80%-4g os 2-metoxi-etanolban a szkizozigin 4,29 PK-értéket mutat. A fent említett színképek, csoport-elemzések, Labat-próba és az említett lebontási reakciók alapján a szkizoziginnek a csatolt rajz szerinti 50 (I) szerkezeti képlet tulajdonítható. A fent említett kvaternér metiljodid Hofmann-féle lebontása során kálium-terc. butiláttal a várakozásnak megfelelően egy további kettőskötést tartalmazó tercier amint kapunk. 55 Ez olyan proton-rezonancia-színképet mutat, amelynek adatai megerősítik a fenti i(I) képletet, minthogy e színkép adatai teljesen hozzárendelhetők az .(I) képletből levezetett, a csatolt rajz szerinti 1(11) szerkezeti képlet szerinti 3-60 -vinil-indolin-származékhoz; a rajzon a '(II) képletnél megadtuk a különböző protonokhoz hozzárendelt T-értékeket Í((3 = szingulett, d = dublett) is. Ha a '(II) képietű 3-vinil-indolin-származékot 65 kálium-terc. butiláttal kezeljük, akkor egy izo-
