151683. lajstromszámú szabadalom • Univerzális ágypályacsiszológép

3 151683 A rúdjai csapágyazva vannak, ami a méretezést, valamint a dugattyúrudak tolómozgásánál a behajlási veszélyt lényegesen csökkenti. Eltérő az eddig ismert ágypályacsiszoló gépektől, mert egy mágnes és egy mechanikailag meghajtott körasztala is van, ami az ágypályák csiszolásán kívül, minden egyéb síkcsiszolási munkák elvégzésére is alkalmas. A rajzok, a találmány szerinti ágypályacsiszoló gép példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra az ágypályacsiszoló gép oldalnézete, a 2. ábra az ágypályacsiszoló gép mellső nézete, a 3. ábra az ágypályacsiszoló gép ágyazata, a 4. ábra az ágypályacsiszoló gép hossz-szánjának mellső nézete, az 5. ábra az ágypályacsiszoló gép keresztszánjának oldalnézete, a 6. ábra a hengerek váltása, a 7. ábra a hidraulikus berendezés elrendezésének felülnézete, a 8. ábra az előtolás működési vázlata, a 9. ábra a körasztal és mágnesasztal elrendezése. A találmány szerinti ágypályacsiszoló gép ágyazata (3. ábra) két egymással párhuzamosan fektetett —1— alapgerendára épül fel. Az alapgerendára csavarokkal vannak felerősítve a —2— hornyos tárcsák, melyen elforgatható illesztéssel helyezkednek el a —3— lábtartóhüvelyek. A lábtartóhüvelyekben menetesen illeszkednek az —5— menetes csőlábak, melyeknek beállítását a —4— anyák rögzítik. A —7— szánvezeték-fészkek, a rajzon fel nem tüntetett kúpos ékkötéssel vannak a csőlábakhoz rögzítve. A szánvezeték-fészkek mindkét oldalán helyezkednek el a —6—• hengertartók, felülről pedig a —8— hossz-szán-vezetékek illeszkednek fészkeikbe, amelyeket a —10— idomok rögzítenek, végeiket pedig (1. ábra) a —12— végzáró dugók határolják. Az ágyazatot elöl és hátul a —11— összekötők fogják össze, oldalt pedig a —9— borítólemezek takarják. A hossz-szán-vezetékeken helyezkednek el a (4. ábra) —14— siklócsapággyal ellátott —13— hossz-szánok. A hossz-szánok mindkét oldalára a —16— csapházak vannak szerelve, amelyekben a függőleges mozgást végző —17— szántovábbító csapok helyezkednek el. A szántovábbító csapok alsó felén a —19— vezetőgörgők vannak, amelyek a —18,50— vezérlőpályák segítségével a szántovábbító csapokat, illetve a hossz-szánt menet közben a dugattyúrudakhoz kapcsolják. A két hossz-szánt a —15— keresztszán-vezeték (2., 4. ábra) kötik össze, amelyeken a két, egymástól független mozgást végezhető —20— keresztszán van. A keresztszánokat a —23— menetorsók mozgatják. A keresztszán mellső részén, a rajzon fel nem tüntetett csapos illesztéssel a —21— keresztszán-forgórész helyezkedik el, annak a szánoknál már ismert kialakítású mellső részén pedig a —24— orsószán. Az orsószán függőleges mozgását, fogásvételt, a —27— kézi kerékkel hajtjuk végre, míg a szán —26— orsóját a —25— elektrométer hajtja meg. A gép előtolása (7., 8. ábra) hidraulikus. A —28— olajtartályban van beépítve a három —55— fogaskerékszivattyú, amelyek közül a —29— motor a —30— szelepházba épített —31— indító ás —32— irányváltó szelepeken át, a két belső —33— munkahengerbe nyomja az olajat, amely olaj a —34— dugattyúrudakat hozza mozgásba. A —35— motor által meghajtott fogaskerékszivattyú az olajat a —36— szelepházba épített —37— indító és a —38— irányváltó szelepeken át a két külső —39— munkahengerbe nyomja, aminek hatására a —40— dugattyúrudak jönnek mozgásba. A —41— motor által meghajtott fogaskerékszivattyú az olajat a —42— szelepházba beépített —43— szelepen át, négyfelé irányítva, a vezérlésekhez nyomja. A külső hengerek indítását vezérlő —44— szelepházba menő olajat, a szelepházba épített szelep vezérli a —37— indítószelep mellső vagy hátsó végéhez, vagy a külső hengerek irányváltását vezérlő —46— szelepház szelepének hátsó végéhez. A —42— szelepházon keresztül megy az olaj a külső hengerek irányváltását vezérlő —46— szelepházba, amelynek szelepe az olajat, a külső hengerek —38— irányváltó szelepének mellső vagy hátsó végéhez vezérli. A —42— szelepházon megy keresztül az olaj a belső hengerek indítását vezérlő —47— szelepházba, ahol annak szelepe az olajat a belső hengerek —31— indítószelepének mellső vagy hátsó végéhez, vagy a belső hengerek irányváltását vezérlő —51— szelepház szelepének hátsó végéhez vezérli. A —42— szelepházon megy keresztül az olaj a belső hengerek irányvátását vezérlő —51— szelepházba közvetlenül is, ahol annak szelepe az olajat a belső hengerek —32— irányváltó szelepének mellső vagy hátsó végéhez vezérli. A vezérléshez tartozik még az indítást vezérlő szelepek végén elhelyezett —45— és —49— váltó villa, amelyeket a —61—, illetve a —62— váltólécek váltanak át. A váltólécek a dugattyúrudakon hosszirányban állíthatók, amivel az indítást vagy leállítást siettetni vagy késleltetni lehet. Az irányváltást vezérlő szelepekhez, a rajzon fel nem tüntetett rugós csatlakozással kapcsolódik a két —53— irányváltórúd, amelyen a hosszirányban állítható —54— irányváltókarok helyezkednek el. Az irányváltó karokat a —34—, illetve a —40— dugattyúrudak váltják. Bár ag épnek két belső és két külső dugattyúja van, a vezérlést csak az egyik külső és az egyik belső dugattyúrúd végzi. A dugattyúrúd járatainak mentén, a dugatytyúrudak behajlási veszélyének csökkentésére, dugattyúrúd-tartó csapágyak vannak elhelyezve. Működési mód, ágypálya csiszolásnál: a csiszolandó gépágyazatot (2. ábra) a gép közé 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 •}