151669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tisztított alumíniumnitrid előállítására

3 a) az említett agglomerátumokat egy, a külső légkörtől termikusan lényegileg elszigetelt kam­rába visszük be oly módon, hogy azok a kamra egész -töltési magasságában érintkezésben áll­nak egymással; b) az említett agglomerátumokat a gravitáció segítségével lényegileg függőleges irányban visszük tovább; c) az agglomerátumokat oly párhuzamos irányban mozgó forró gázeleggyel hozzuk érint­kezésbe, amely valamely iners gázt, pl. szén­dioxidot, nitrogént, ilyen gázokból álló elegyet stb. és emellett oxigént tartalmaz, még pedig az utóbbit oly mennyiségi arányban, amely leg­alábbis egyenlő az agglomerátumokban jelen­levő szén elégetéséhez sztöchiometrikusan szük­séges mennyiséggel; d) az agglomerátumokat az említett gázelegy­gyel való hőcsere útján 600 C° és 800 C° kö­zötti hőmérsékletre hozzuk; e) legalább annyi ideig tartjuk őket érint­kezésben az említett gázeleggyel, amennyi szük­séges az agglomerátumokban jelenlevő s'zén lényegileg teljes elégetéséhez; f) az agglomerátumokat a kamrába beveze^tt fent említett gázelegyben jelenlevő iners gáz segítségével legfeljebb 800 C° hőmérsékleten tartjuk. A találmány szerinti eljárásban a kamrában érintkezésbe hozott szilárd anyagok és gázok között a hőcsere igen jó hatásfokkal megy vég­be és így a fent említett hőmérséklet-határok a gázokra és a szilárd anyagokra egyaránt érvényesek. A technikai alumíniumnitridet előnyösen szobahőfokon visszük be a kamrába, nyilván­való azonban, hogy kívánt esetben előhevítést is alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás egy célszerű ki­viteli alakja esetében a kamra alsó részéből ki­lépő gázokhoz oxigént keverünk, előnyösen levegő alakjában, olyan mennyiségben, amennyi legalább egyenlő a szén elégése során elfogyasz­tott oxigén mennyiségével, ugyanakkor pedig az így hozzáadott gáz-térfogattal lényegileg egyenlő térfogatú gázt elvezetünk a kamrából; ezután a gázokat a kamra felső részébe vissza­keringtetjük és így hozzuk érintkezésbe a keze­lendő agglomerátumokkal. A találmány szerinti eljárás e kiviteli alakja különösen előnyös hőgazdálkodási szempontból, minthogy az eljárás során elfogyasztott hőener­giát a szén pörköléséből származó hő teljesen kiegyenlíti már abban az esetben is, ha vi­szonylag kismennyiségű, kb. 4% körüli szén van jelen a kezelendő anyagban. Ha az alumí­niumnitrid széntartalma ennél nagyobb, akkor viszont hőt kell elvonnunk a körfolyamatból, hogy a kezelendő anyag hőmérsékletét a fent­említett határok közt tartsuk. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja esetében a kemence felső részébe belépő gáz oxigéntartalmát 1,7 tf.% és 10 tf.% közötti­re állíthatjuk be. Megfigyeltük, hogy a gya­korlatban, ha a kemencét oly gázzal üzemel-4 tétjük, amelynek oxigéntartalma a belépéskor 1,7%-nál kisebb, fennáll annak a veszélye, hogy a kemencét túlságosan magas hőmérsékleten üzemeltetjük és így az alumíniumnitrid oxi3á-5 lódik. Ha viszont az oxigéntartalom 10%-nál nagyobb, akkor helyenként a szén túlságosan heves elégése következhet be, ami szintén az alumíniumnitrid túlhevülését és oxidálódását eredményezheti. 10 A kamra alsó részéből kilépő pörkölt anyagot a találmány értelmében a kemencéből való ki­vitel előtt előnyösen hűtésnek vetjük alá. A csatolt rajzok ábrái csupán a találmány jobb szemléltetését és könnyebb megértését 15 szolgáló példák; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen a rajzon feltüntetett kiviteli alakokra korlátozva. Az 1. és 2. ábra vázlatos függőleges metszet­ben szemlélteti a találmány szerinti eljárás két-20 féle kiviteli alakját. Az 1. ábra és az ennek megfelelő alábbi 1. példa a találmány oly kiviteli alakját szemlél­teti, amelyben a kemencében végbemenő égés termékeit is tartalmazó gázokat nem keringtet-25 jük vissza; a 2. ábra és a 2. példa szerinti ki­viteli alak esetében e gázok visszakeringtetésé­vel dolgozunk. Az 1. és 2. ábrán a hasonló elemek jelölése és számozása egymással meg­egyezik. 30 A találmány szerinti eljárás kivitelére szol­gáló kemence kamráját az ;(1) jel jelöli. A sraf­fozott rész a kamrában levő szilárd terméket jelöli. A !(2) és ;(3) jelek a kamra felső, ill. alsó részét, a (4) és '(5) jelek a nyers alumínium-35 nitrid betáplálására szolgáló nyílást és beren­dezést, (6) és i(7) a tisztított alumíniumnitrid­nek a kamrából való kiürítésére szolgáló nyilast és berendezést, i(8) és 1(9) a gázok belépő és ki­lépő nyílását, 1(10) a gázok hevítésére szolgáló 40 berendezést, i(ll) a kiegészítő gázvezetékeidet, (12) a gázok belépő és kilépő nyílását össze­kötő vezetéket, (13) a kamra tengelye mentén elhelyezett hőmérőcsövet, 1(14) és ;(15) pedig a nyers alumíniumnitrid szelektív égési zónájá-45 nak kezdeti, ül. végső szintjét jelöli. Az alábbi példákban az alkalmazott anyagok megadott mennyiségi arányai óránként 4 kg nyers alumíniumnitrid betáplálásának felelnek meg. A megadott gáztérfogatok a szokásos mó-50 don, a gáz 0 C° hőmérsékleten, 760 mm Hg­oszlop nyomás alatt betöltött térfogatára van­nak vonatkoztatva. A megadott hőmérsékletek — amennyiben más nincsen említve — a ke­mence stabil működésmódjának felelnek meg; 55 e hőmérsékletek mindkét példában azonosak. A tisztított nitrid minősége is egyező a két pél­dában. 1. példa: 60 A pörkölendő kiindulóanyag oly szennyezett alumíniumnitrid, amely lényegileg 6 súly% szénből, 92,5 súly% alumíniumnitridből és 1,5 súly% alumíniumoxidból áll. Egy oxigénből és nitrogénből álló gázelegyet 05 a i(10) hevítőberendezésben felhevítünk és 700 St

Next

/
Thumbnails
Contents