151668. lajstromszámú szabadalom • Villamos ívkemence és ehhez való üzemeljárás

'MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1962. IV. 26. (PE—-471) Franciaországi elsőbbsége: 1961. IV. 28. Közzététel napja: 1964. IV. 25. Megjelent: 1965. IX. 01. 151668 Szabadalmi osztály: 21 h 14—19 Nemzetközi osztály: H 05 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Menegoz; Charles Daniel mérnök, Grenoble, Perieres René mérnök!, La Tranche, Mercier Jean mérnök, Loupaloume-Mourenx Ville Nouvelle, Franciaország Tulajdonos: Pechiney Compagnie de Produits Chimiques et Electrométallurgiques cég, Paris, Franciaország Villamos ívkemence és ehhez való üzemeljárás A találmány tárgya eljárás és szerkezet villa­mos ívkemencék tökéletesítésére, főként redu­káló kemencékre vonatkozólag, vagyis olyanok­ra, amelyekben a fémoxid alakjában levő érce­ket redukálják. Tárgya tehát tovább az: az el­járás, amellyel a fenti módon tökéletesített ke­mencéket üzemben tartják, nemkülönben ezek­nek a kemencéknek, vagy az oxid-ércek karbo­termikus redukciójára vonatkozó módszernek az alkalmazása. Az eddig ismert módszer a villamos ívkemen­cék működtetésére az, hogy az ív áthalad az adagon és az adagot az egy vagy több elektróda és a kemence belső fala között helyezik el.~ Ennek a technológiának azonban számos hát­ránya van, amelyek annál is inkább súlyosak­nak tekinthetők, mert a falazott kemencében uralkodó hőmérsékletek igen magasak. Ha a karbotermikus reakció során keletkező közbenső termékek vagy a kész termék egy vagy több nyersanyag-alkateleme a reakció igen magas hőmérsékletén illékony, ez eltávozik a reakciónak alávetett közegből. Ezek az alkat­elemek részlegesen kondenzálódnak az ívet borító adagban. Ennek a lerakódásnak, konden­zál ódásnak a következménye az, hogy tömör le­rakódott réteg keletkezik az adagnak az érin­tett ama részeiben, amelyek a falazott kemence részhez közelebb vannak. Az adag súlya követ­keztében a lerakódott rétegek összeroskadnak, ami zökkenőket idéz elő az adag lefelé irányuló csúszásában, valamint az áram áthaladását is szabálytalanná teszi, mindez pedig a kemence működését zavarja. 5 Az is gyakran előfordul, hogy az említett illékony termékéknek egy része nem marad meg az adagban, aminek következtében a reak­ciós folyamat termelési eredménye csökken. Ezenfelül ezek a lerakódott salakrétegek 10 gyakran jó villamos vezetőképességűek, ami különösen akkor áll fenn, ha nagy fémgőznyd­ri •':: ' ömledékkel működnek a kemencék. Ebben az esetben azután előállhat az, hogy a berendezésnek mechanikai gépi részeit, ame-15 Iveknek az a feladatuk, hogy biztosítsák az elektródák villamos szigetelését és a" gőz át nem hatolható tömítését, gyorsan elborítják ezek a lerakódások. Ilyenkor azután a villamosáram a salakkal borított elektródák és a kemence fené-20 ken levő fémömledék között eltérítést szenved­het, ami komoly következményekkel járhat; ezek a részek nagy hőfokra hevülhetnek fel és így gyorsan tönkremennek. Áz áramnak ilyen eltérítése a kemence villa-25 mos berendezését súlyosan zavarja. Az áram hajlamos arra, hogy ezeknek a lerakódásoknak a következtében legrövidebb úton haladjon, ami­nek következtében az ív feszültsége az elekt­róda és a vegyi reakcióban résztvevő ömledék 30 között csökken, végső fokon pedig az ív ereje 151668

Next

/
Thumbnails
Contents