151652. lajstromszámú szabadalom • Folyadékban szuszpendált testecskék fizikai tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló készülék

5 ; edényben a vákuum az adott érték alá romlana, úgy a 13 edény tengelyében lenyúló csőben a higanynívó a 14 állítható kontaktusig emelkedik, azzal érintkezve megindítja a vákuumszivattyút. Az áramkört záró, állandóan a higanyszint alatt levő másik kontaktust a rajzon nem ábrázoltuk. A vákuumszivattyú szívóvezetéke a 12 edény aljára nyúlik le, hogy az ott összegyűlő folyadékot a 17 edénybe továbbítsa. A folyadék állandó eltávolítására azért van szükség, hogy az a 12 edény térfogatát ne csökkentse. Az 1. ábrán látható elrendezés különös előnyei a következők: a 12 edény állandó jelleggel beépíthető a készülékbe, mert a benne összegyűlő folyadékot a 16 visszacsapó szelep-rendszer a hulladékgyűjtő edénybe továbbítja, nem kell tehát a folyadék eltávolítása miatt a méréssel leállni, a 12 edényt kiemelni és üríteni, ami komoly időmegtakarítást jelent. A vákuum állandó értéken tartásával biztosítható, hogy a 6 csap B helyzetbe hozásával az U alakú cső bal szárában mérés indításánál a higanynívó néhány milliméterrel a 10 érintkező alá álljon és így mentesülünk a levegő átbuborékolásának veszélyétől, nem kell soká várni, míg a 6 csap A helyzetbe állítása után a higanynívó eléri a 10 kontaktust, a mérés tehát gyorsabbá válik, sakkal kevesebb anyagot használunk a vizsgálathoz, illetve ugyanannyi anyagból lényegesen több vizsgálatot végezhetünk. Az 1. ábra szerinti elrendezés tehán gyors, Üzembiztos, a vizsgálandó anyagból kis menynyiséget igénylő mérést tesz lehetővé. A vizsgálandó szuszpenzió szennyezettsége következtében azonban előfordulhat, hogy a mérőnyílás eldugul. Eldugult mérőnyílás esetén a mérés hamis eredményeket szolgáltat, ezért fontos ennek azonnali jelzése. Az eldugulás jelzésére a találmány két megoldást is tartalmaz. Egyik esetben a mérő áramkör ossz ellenállásából a 4 és 5 elektródákra jutó ellenállás aránya eldugulás esetén megváltozik, megváltozik tehát a 4 és 5 elektródára jutó nyugalmi feszültségkülönbség. Ha ezt a feszültségváltozást egy diszkriminátor kapcsolására használjuk, a hiba jelzése megoldott. Amennyiben a mérőnyílást eltorlaszoló anyag vezetőképessége az elektrolit vezetőképességével közelítően, vagy teljesen egyezik, az elektródákra jutó nyugalmi feszültség nem változik és ekkor a másik megoldást kell alkalmazni. Adott szuszpenzió és mérőnyílás esetén a mérési idő (10 és 11 kontaktusok közötti térfogatátáramlás ideje) minden mérésnél azonos. Dugulás esetén ez az idő megnő. A helyes mérési időre beállított időkapcsoló a mérést automatikusan leállítja és jelez, ha a mérés dugulás miatt több időt venne igénybe. (Ilyen időkapcsoló ,,time present", „zeitvorwahl" a modern számlálókba „scälerekbe" rendszerint be van építve). Miután a dugulást rendszerint szálas anyagok okozzák, amelyek a mérőnyílásra keresztbe fekszenek, ezek eltávolítására a találmány szerinti megoldás alkalmazása célszerű, mely-6 nek egyik kiviteli formáját a 2. ábra szemlélteti. A 22 csukló körül elmozduló kar egyik végén egy kúpos gumidugó zárja el a 3a mérőnyílást tartalmazó 3 cső oldalán található 20 5 nyílást. Dugulás esetén a 21 rugó ellenében elmozdítjuk a kart. A kar elmozdításával kinyitjuk a 20 nyílást és a mérőnyílás elé toljuk a 23 flexibilis csővel összekötött rugalmas hengert. A 23 flexibilis cső a kar elmozdításával a 10 12 vákuumedényre (1. ábra) kapcsolódik és a mérőnyílást a mérés közbeni áramlással ellentétes irányban megszívja. Az áramlást a 20 nyílás megnyitása teszi lehetővé. Olykor a mérőnyílás eldugulásának mégis szüntetésére szükségtelen a mérőnyílás öblítése a szuszpenzió ellentett irányú áramoltatásával. A mérőnyílás homlok felületére tapadt szálak eltávolíthatók egy, a mérőnyílás előtti lökésszerűen alkalmazott szippantás által létrehozott 20 áramlással. E megoldás egy lehetséges kiviteli alakját szemlélteti a 3. ábra. A 24 telep feszültségére feltöltött 25 kondenzátort a dugulás alkalmával a 26 kapcsoló segítségével a 27 tekercsen keresztül kisütjük. A lökésszerű áram ha-25 tására a tekercs a 28 vasmagot meghúzza és a 29 membránt hirtelen elmozdítja. A membrán elmozdítása vákuumot létesít, mely a 30 szívócső közvetítésével a 3a mérőnyílásra tapadt szálat eltávolítja. 30 Miután a találmány szerinti készülékkel a folyadékban szuszpendált testecskék fizikai tulajdonságai gyorsan, pontosan, üzembiztosan mérhetők, a zavarok jelzése automatikus és a zavarok kiküszöbölése egyszerűen eszközölhető, 35 a találmány értelmében a készüléket kiegészíthetjük műveletek mechanizálását biztosító berendezéssel. Ez különösen a rutinszerű sorozatméréseknél jelentős, pl. orvosi, laboratóriumi gyakorlatban a vörösvérsejt számlálásnál. A ki-40 egészítés a nukleáris technikából ismert automatikus mintaváltó és nyomtató íróval történik. A mintaváltó az előre elkészített mintákat egymás után a mérőnyílás elé viszi kis edényekben, a mérés eredményeit a nyomtató író lenyomtat-45 ja. A vizsgált szuszpenzió ülepedésének elkerülésére keverőt alkalmazhatunk, szárnyas, mágneses stb. kivitelben. A készülék sorozatgyártásánál fontos szempont a mérőnyílás gyors és olcsó előállítása. A 50 mérőnyílás előállítása eddig csiszolással történt. A találmány szerinti eljárással egy üvegcső oldalát pontszerűen felmelegítjük és ezt követően a megolvasztott helyet gyorsan kihúzzuk. Ilyen esetben a kihúzott üvegcső belső mérete 55 hirtelen csökken és ennek adott helyen történő letörésével a mérőnyílás biztosítva van. A nyílás kör-keresztmetszetét a megolvadt üvegben a felületi feszültség alakítja ki. A^ mérőnyílás elkészítésének másik módja a 60 megfelelő falvastagságú üvegedény falára molekuláris rezonátorral — Láserrel — olyan nagy energiát koncentrálni pontszerűen, hogy a kívánt nyílás kiolvadjon. A 4 és 5 elektródákat az áramkörbe iktatva, 65 azokon a már leírt elvek szerint a testecskék-3