151640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidin-származékok előállítására

151640 hidroxil-csoport áll, kívánt esetben olyan ; (I) általános képletű vegyületté alakíthatjuk át, amely az említett egy vagy két helyen rövid­szénláncú alkilcsoporttal van ét erezve. Az étere­zés pl. a közvetlen reakcióterméknek valamely 5 rövidszénláncú alkanol reakcióképes észterével, különösen valamely alkilhalogeniddel, dialkil­szulfáttal vagy arilszulfonsav-alkilészterrel, sav­lekötőszer jelenlétében történő reagáltatása út­ján folytatható le. Saviékötőszerként pl. alkáli- 10 fémek vagy ezek származékai, mint nátrium­amid vagy nátriumhidrid alkalmazhatók; ezek segítségével a hidroxil-csoportokat tartalmazó közvetlen reakciótermékek célszerűen a meg­felelő alkálifém-vegyületté alakíthatók át a to- 15 vábbi reagáltatás előtt. Az éterezés lefolytatható még pl. diazometán és bórfluorid-éterkomplcx segítségével is éter vagy éter-metilénklorid elegy oldószerként való alkalmazásává], vagy valamely rövidszénláncú alkanollal, vízlehasító- 20 szerek, mint kénsav vagy p-toluolszulfonsav jelenlétében. Az olyan közvetlen reakcióterméket, amely­ben R3 helyén és/vagy az X csoport helyette­sítőjeként hidroxil-csoport van jelen, átalakít- 25 hatjuk továbbá olyan (I) általános képletű "ve­gyületté, amely az említett helyeken egy vagy két rövidszénláncú alkanoiloxi-csoporttal van acilezve. Az acilezés pl. valamely rövidszén­láncú alkán-karbonsav, mint ecetsav, propion- 30 sav, vajsav vagy izovaisav halogenidjável, vagy anhidridjével történő reagáltatás útján folytat­ható le, piridinben vagy az átalakítandó köz­vetlen reakciótermék nátriumvegyületének al­kalmazásával, valamely közömbös szerves oldó- 35 szerben, továbbá pl. valamely rövidszénláncú alkán-karbonsavnak vízlehasítószer j elenlétében az átalakítandó közvetlen reakciótermékkel való reagáltatása útján. Kívánt esetben viszont az oly közvetlenül 40 kapott reakcióterméket, amelyben R: > helyén és/vagy az X helyettesítőiéként alkanoiloxi­csoport van jelen, hidrolízis útján .alakíthatjuk át oly (I) általános képletű vegyületté, amely az említett helyeken egy vagy két hidroxil- 45 csoportot tartalmaz. A hidrolízis pl. alkanolos alkálilúgok segítségével, kíméletes reakciókörül­mények között folytatható le oly módon, hogy az Rt csoport közben ne hasadjon le. Az alkáli­lúgot adott esetben csupán a lehasítandó rövid- 50 szénláncú alkanoil-csoportok számának meg­felelő sztöcbiometrikus mennyiségben alkalmaz­zuk. Eljárhatunk savas hidrolízis útján is, pl. vizes vagy vizesalkanolos sósavval, valamint, a reakciófeltételek megfelelő megválasztása ese- 55 tén oly módon is eljárhatunk, hogy egy alka­noiloxi-csoport már a primer reakció során le­hasadjon a termékből. Olyan kiindulóanyagok alkalmazása, amelyek a végtermékben kívánt egy vagy két hidroxil- 60 csoport helyén egy vagy két alkanoiloxi-csopor­tot tartalmazó közvetlen reakciótermékhez ve­zetnek, különböző okokból lehet célszerű. így pl. valamely erre alkalmas hidroxi-oxo-vegyü­letben először acilezhetjük a hidroxil-csoportot, 65 majd redukálhatjuk az oxo-csoportot és az így kapott ifffl) általános képletű alkanoiloxi-hidr­oxi- vegyület et azután valamely reakcióképes észterré alakíthatjuk át; 'eljárhatunk oly módon is, hogy a (IV) általános képletű epoxidoknak megfelelő telítetlen vegyületekből való előállí­tása során az R;j helyén álló hidroxil-csoportot célszerűen alkanoilezés útján védjük. Egy szabad hidroxil-csoportnak az (I) általá­nos képletű közvetlen reakciótermék X csoport­jába való bevezetésiére egy további lehetőség az, hogy egy oly terméket, amely az X csoportban egy oxo-csoportot tartalmaz, redukció vagy hidrogénezés útján alakítunk át a megfelelő helyen hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületté. A redukciót pl. nát­rium- vagy káliumbóranhidrid segítségével foly­tathatjuk le valamely erre;' alkalmas szerves vagy szerves-vizes közegben, pl. dietilénglikol­-dimetiléterben, hidegen vagy szükség esetén melegítéssel. A hidrogénezés pl. Raney-nikkel vagy nemesfém-katalizátorok, mint palládiumos aktívszén vagy palládiumos báriumkarbonát je­lenlétében, valamely szerves oldószerben, mint dioxánban vagy etanolban folytatható le. Ez az eljárás pl. azért lehet értékes, mert bizonyos alfa-halogénketonok könnyen hozzáférhetők a (III) általános képletű vegyüleitek reakcióképes észtereiként és ezekben az oxo-csoport a (II) általános képletű vegyülettel való reagáltatás előtt egyáltalán nem. vagy csak sokkal körül­ményesebben lenne redukálható, ill. hidrogénez­hető. Másrészt különösen a második helyen emlí­tett általános előállítási eljárásmód esetében egyszerű módon juthatunk olyan közvetlen reakciótermékekhez, amelyek az X csoportban egy hidroxil-csoportot tartalmaznak. Az ilyen vegyületeket azután oly módon alakíthatjuk át kívánt esetben a megfelelő helyen oxo-csopor­tot tartalmazó termékekké, hogy a közvetlen reakcióterméket valamely oxidálószerrel, pl. krómtrioxiddal kezeljük; ez a reakció jégecet­ben szobahőmérsékleten, vagy pedig piridinben melegítés mellett folytatható le. Míg a fentiekben a hidroxil-csoport, ill. az oxo-csoport olyan átalakítási reakcióiról volt szó, amelyek során az, oxigénatom megmarad a vegyületben, addig lehetségesek oly messzebb­menő átalakítási reakciók is, amelyek során az oxigénatom is kiküszöbölődik; ezek az utólagos átalakítások ismét olyan lesetekben lehetnek előnyösek, amikor az X csoportban hidroxil­csoportot vagy oxo-csoportot tartalmazó köz­vetlen reakciótermékek könnyebben állíthatok elő, mint azok a kívánt végtermékek, amelyek az X csoportban a megfelelő helyen pl. halo­génatomot vagy telítetlen kötést tartalmaznak. így pl. kívánt esetben egy olyan (I) általános képletű vegyüMet, amely az X csoportban hidroxil-csoportot tartalmaz, és amelyet közvet­len reakciótermékként vagy valamely fentebb említett utólagos átalakítási művelet terméke­ként kaptunk, vagy valamely ilyen vegyület alkálifém-származékát egy szulfonsavkloriddal, 4

Next

/
Thumbnails
Contents