151627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DDT gyártás hulladék kénsavából klórbenzol kinyerésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. IX. 03. (BU—317) Közzététel napja: 1964. III. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151627 Szabadalmi osztály: 12 o 1—4 Nemzetközi osztály: C 07 c2 Decimát osztályozás: Feltalálók: Bánki Péter vegyészmérnök, 17%, Dr. Hegedűs István kutatóvegyész, 40%, Sávely Kamilló vegyésztechnikus, 17%, Dr. Schejber Gábor kutatóvegyész, 1%, Vásárhelyi Endre vegyészmérnök, 25%, Budapest f-Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest Eljárás DDT-gyártás hulladék kénsavából klórbenzol kinyerésére A 2'2-bisz-(4'-klórfenil)-l,l,l triklóretán, vagy közismert nevén DDT előállítása klórbenzol és klorál kénsav és/vagy óleum jelenlétében végrehajtott kondenzációjával megy végbe. A reakció hőmérsékletétől és egyéb körülményeitől függően a klórbenzol egy része szulfonálódik. A keletkezett klórbenzolszulfonsavak a kénsavban oldva maradnak. A klórbenzolszulfonsav mennyisége a kiindulási klórbenzolra számolva 5—20% között változik. Tekintettel arra, hogy a klórbenzolszulfonsav keletkezése egyrészt a klórbenzol kihasználását csökkenti, másrészt rendkívül megnehezíti a hulladék kénsav további felhasználását (pl. szuperfoszfátgyártás céljaira), világszerte számos eljárást dolgoztak ki az említett két hátrány kiegyenlítésére. Az eljárások két fő csoportra oszthatók. Egyik részük csak a kénsav tisztítását tűzi ki céljául, másik csoportba tartozó eljárások a klórbenzolszulfonsavat alakítják vissza klórbenzollá. Mi munkánk során olyan eljárást igyekeztünk kidolgozni, mely mind a két követelménynek eleget tesz. A klórbenzol visszanyerésére irányuló eljárások elvi alapja az a közismert tény, hogy az aromás szulfonsavak magasabb hőmérsékleten víz jelenlétében deszulfonálódnak. A klórbenzolszulfonsavak esetében ennek a hőmérsékletnek alsó határa 190 C° körül van. Eltérés az egyes eljárások között az alkalmazott hőfokban esetleg a hozzáadott semlegesítő ágensben, a katalizátorban és a vízgőz hőfokában van. Így pl. a 490 956 sz. kanadai szabadalom a klórbenzolszulfonsavat 240 C°-ra melegítve desztillálja ki 5 a klórbenzolt, folytonos víz és szulfonsav után adagolás közben. A 162 249 sz. ausztráliai szabadalom alumíniumoxid tartalmú katalizátor jelenlétében 300 C° körül ér el optimális hidrolízist. A 710 880 sz. brit szabadalom szerint 10 190 C°-ra melegített aljkénsavon 200 C° felett túlhevített vízgőzt fúvatnak át. A 155 276 sz. ausztráliai szabadalom szerint klórbenzolszulfonsavat kálciumfoszfáttal összekevernek és 240 C°-on túlhevített gőzt vezetnek át rajta, ami-15 kor is a klórbenzol kidesztillál és szuperfoszfát szerű anyag marad vissza. Vizsgálataink szerint, a deszulfonálási reakció optimális hozamát döntően egy tényező szabja meg: ez pedig a forrásban levő rendszer hő-20 foka, amely viszont a rendszer víztartalmától függ. Az ismert eljárások mind a reakció lejátszódásához szükséges hőmérsékletet vették csak figyelembe. Vizsgálataink szerint azonban ezt az értéket egyértelműen megszabj cl HZ cl hő-25 mérséklet, amelyre melegítve az aljkénsav elegyet a vízgőz bevezetését megkezdjük. Ha alacsonyabb hőmérsékletről indulunk ki, nagyobb a hőmérséklet emelkedése, de végüLis alacsonyabb az elérhető forráspont értéke, mintha 30 magasabb hőmérsékletre előmelegített aljkén-151627