151625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldhatatlan poliszacharidoknak és fehérjéknek hodrolizálására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. XI. 03. Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. (BO—896) 151625 Szabadalmi osztály: 12 g Nemzetközi osztály: B 01 j Decimái osztályozás: Dr. Bognár Aurél oki. vegyészmérnök, Dr. Holló János egyetemi tanár, Dr. Tóth Jenő oki. vegyészmérnök, Budapest Eljárás vízben oldhatatlan poliszacharidoknak és fehérjéknek hidrolizálására A találmány tárgya eljárás természetes szerves anyagok és azokból készült féltermékek hidrolizálható alkotórészeinek, elsősorban öszszetett szénhidrátoknak és fehérjéknek a hidrolizálására kationcser élő gyanták jelenlétében. 5 A mezőgazdasági ipar és az élelmiszeripar Számos ágában fontos vegyi folyamat a keményítő és a fehérjék hidrolízise. A hidrolizálást eddig a gyakorlatban lényegében olyan vizes oldatokkal végezték, amelyek katalizátorként 10 Savat vagy egy enzimet tartalmaztak. Minthogy á hidrolízis során oldhatóvá váló hidrolízistermék is a katalizátort tartalmazó vizes oldatba kerül, a katalizátor szennyezi a terméket, ill.. annak vizes oldatát, s egyszersmind veszendőbe 15 megy. A sör- és szesziparban ma használatos hidrolitikus eljárások maláta alkalmazásával nagyobbrészt csak a keményítő maltózzá való részleges hidrolízisére vezetnek. Ha savat használnak katalizátorként, azt vagy közömbösíteni 20 kell a hidrolízis után — így só marad a végtermékben —, vagy el kell távolítani az oldatból, ha tiszta termék előállítása a cél. A fehérjéknek szervetlen sav jelenlétében végzett hidrolitikus lebontása hosszadalmas és a szükséges 25 nagy savtöménységek miatt nehezen szabályozható roncsoló mellékreakciókkal járó, rossz hozamú művelet, és a terméket nehezen eltávolítható szervetlen sav vagy annak sója szenynyezi. 30 Ismeretes, hogy oldott szerves anyagok, pL egyes diszacharidok, hidrogén fázisban levő kaj tioncserélő gyanták jelenlétében hidrolizálód^ nak, azonban eddig az volt a tapasztalatok által alátámasztott felfogás, hogy a vízben oldhatat^ lan keményítő hidrolízisének sebessége hidrogén fázisú kationcserélő gyanta jelenlétében oly kicsiny és a művelet csak oly híg oldatban hajtj ható végre, hogy ipari célra szóba sem jöhet Fehérjék hidrolitikus lebontása kationcserélő gyanták segítségével eddig fel sem merült, Mindez érthető, ha meggondoljuk, hogy két szilárd anyag, a gyanta és a keményítő vagy fehérje közötti heterogén reakcióval van dolgunk, amelynek a gyors lefolyása reakciókinetikai ismereteink alapján nem várható. Felaprított, de egyébként eredeti állapotukban levő növényi anyagok, pl. teljes gabonaőrlemény vagy kukoricadara, különleges tápszerré, ill. takarmánnyá való feldolgozására irányuló kísérleteink során azonban meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy ha az ilyen nyersanyaghoz hidrogén fázisban levő szemcsés kationcserélő gyantát adunk, vízzel pépet ké^szítunk belőlük, és a pépet nyomás alatt 100°nál magasabb hőmérsékletre hevítjük keverés közben, a pép keményítő- és fehérjetartalma viszonylag gyorsan glukózzá, ill. aminosavakká hidrolizálódik és e termékek feloldódnak. A hidrolízis befejeztével a szemcsés kationcserélő 151625