151622. lajstromszámú szabadalom • Késleltetőelegy időzített villamosgyutacsokhoz és azzal készült villamosgyutacs

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1983. V. 24. Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. (BA—1704)' 151622 Szabadalmi osztály: 78 e Nemzetközi osztály: C 06 c Decimái osztályozás: Feltalálók:. Lénárt Pál vegyésztechnikus, 60%, Thész János vegyésztechnikus 40%, Budapest Tudajdonos: Bányagyutacsgyár, Nagytétény Késleltető-elegy időzített villamosgyutacsokhoz és azzal készült villamosgyutacs 1 Az ipar nagy mennyiségben állít elő késlel­tetett gyutacsokat ipari robbantások céljára. Az esetek döntő többségében a késleltetést úgy biztosítják, hogy a gyutacs robbanótöltete és a gyújtást biztosító izzógyújtófej közé közvet- 5 lenül vagy betétbe préselve késleltetőelegyet sajtolnak. A késleltetőelegyek valamely, lehe­tőleg gázszegény, azaz szilárd égésterméket adó égőanyagból és egy oxigénleadó anyagból álla­nak. Ezt a por alakú keveréket a térfogatra 10 töltés megkönnyítése érdekében — kötőanyag­gal vagy anélkül — szemcsézik. A késleltető­elegyek fajlagos izzási sebessége a használt anyagoktól függően változik aszerint, hogy rö­vid, tehát milliszekundumos (msec) nagyság- 15 rendű, vagy pedig hosszabb, tehát másodperces (mp) nagyságrendű idő elérését kívánjuk-e. Az eddig ismertté vált késleltető-elegyek fajlagos égési sebessége csak nehezen és nem elegendő pontossággal állítható be. A felhasz- 20 nált anyagok tulajdonságaitól, pl. azok szem­cseméretétől függően ugyanis a kétkomponensű elegyeknél, az összetétel megtartása mellett, változó égési sebességű késleltető-elegyet kap­nak, melynek korrigálása csak az aprítás azo- 25 nosságának szigorú és igen nehézkes betartá­sával lehetséges, vagy pedig az egyébként ideá­lis oxidáns-égőanyag arány megváltoztatását teszi szükségessé, ami egyéb szempontokból (gyújthatóság, időszóródás stb.) nem kívánatos. 30 A találmány célja olyan késleltető-elegy al­kalmazása, amely az említett nehézségeket könnyen korrigálhatóvá teszi oly módon, hogy a késleltető-elegy minőségi romlása annak sem­milyen változtatása mellett se következzék be. E cél elérésére a találmány szerint oxigén­leadó anyagként mangándioxid és minium vál­toztatható arányú keverékét alkalmazzuk, a már ismert és általánosságban használt ferro­szilíciummal, mint égőanyaggal együtt. A man­gándioxidra jellemző az, hogy a vele készült késleltető-elegy hosszú égési idő elérését teszi lehetővé, a míniumra pedig az, hogy vele gyors­égésű késleltető-elegy állítható elő. Kísérleteink szerint, ha az oxidáns (Mn02 -4-Pb3 0 4 ) és az égő anyag (FeSi) arányát 75 : 25-re állítjuk be, de a 75%-on belül a mangán­oxid és a minium arányát változtatjuk, akkor az összes gyakorlatilag szóba jöhető égési se­bességű elegyek előállíthatók. így pl. minium és ferroszilicium 75 :25 arányú keveréke (MnOa = 0%) kb. 2 mm magas oszlopban a gyutacsba préselve kb. 30 msec késleltetést biztosít, míg a mangándioxid és a ferroszili­cium ugyanilyen összetételben (Pb30 4 = 0%) és magasságban 0,45 mp késleltetést ad. Ezek a szélső értékek. Ha azonban a késleltető-elegy­ben a minium, a mangándioxid és a ferroszili­cium arány 37,5 : 37,5 : 25, akkor a késleltetési idő 60 msec. 151622

Next

/
Thumbnails
Contents