151611. lajstromszámú szabadalom • Támasztófal röntgen vizsgálóberendezéshez

151611 4 kat kiküszöböli, a vizsgálóberendezés a gya­korlat követelményeinek megfelelően univerzá­lisan beállítható és messzemenő mozgási sza­badságot biztosít a céleszközök, illetőleg a rönt­gencsőkocsi számára, valamint a legkisebb asz­talmagasságot, különösen a támasztófal döntött állapotában, azonkívül pedig lehetőséget bizto­sít, hogy korlátlanul lehessen hozzáférni. Ezt a feladatot a találmány szerinti röntgen vizsgálóberendezésnél, amelynek elforgatható támasztófala bölcsőszerűen kiképzett billenő­állvány on van fölerősítve, és a billenőállvány elforgásnál egy csapágyállványon elrendezett vezetőszerveken fut, azáltal valósítjuk meg, hogy a találmány értelmében a billenőállvány vezetőszerveit a támasztófal univerzális beállít­hatósága érdekében tetszőlegesen, vagy pedig a támasztófal mindenkori helyzetétől függően, kézi hajtás, vagy pedig elektromos vagy hid­raulikus hajtás segítségével, függőleges irány­ban, vagy más irányban is állíthatóra képez­zük ki. A vizsgálóberendezésnek működési módját ábrák alapján magyarázzuk. Az 1—4. ábrák a találmány szerinti vizsgálóberendezés általános elvi megoldásának magyarázatára szolgálnak, míg az 5—Ifi. ábrák egy példakénti gyakorlati megoldást ábrázolnak. Az 1'—4. ábrákon, amelyek a berendezést különböző fázisaiban mutatják, az 1 támasztó­fal egy bölcsőszerűen kiképzett és két párhu­zamos 2, 3 sínből álló billenőállványra van célszerűen felerősítve. A billenőállvány 4, 5 vezetőszervekre támaszkodik, amelyek 6 csap­ágybakban, függőleges irányban állíthatóan vannak ágyazva és vízszintes távolságuk első­sorban a 2, 3 sínek távolságától függ. A 4, 5 vezetőszervek egyben a billenőállvány hajtó­elemeiként vannak kiképezve, mégpedig például fogaskerekekként, amelyek a 2, 3 síneken el­helyezett fogaslócekkel állnak kapcsolatban, A 4 és 5 vezetőszervek azonban úgy is kiképez­betők, hogy például a 2, 3 sinek mentén el­helyezett lánchajtások működtetik. Előnyös módon a 2, 3 sinek, amelyek a billenőállványt alkotják, az 1 támasztófalhoz valamelyest be­nyomva vannak fölerősítve és a 6 csapágybak. a billenőállványon belül van elrendezve úgy, hogy a vizsgáló személy az 1 támasztófal hosszoldalán akadálymentesen közlekedhet a berendezésihez. Az 1. ábra a vizsgálóberendezést függőleges kiindulóhelyzetben ábrázolja. Ebben a helyzet­ben a 6 csapágybaíkban elrendezett 4 vezető­szervek legalsó, az 5 vezetőszervek pedig leg­fölső helyzetben vannak. Az 1 támasztófal elforgatásánál a billenőáll­vány a 4 és 5 vezetőszerveken fut le és az 5 vezetőszervek egyidejűleg süllyedni kezdenek. Ezen mozgás folyományaként a támasztófal a 2. ábrán bemutatott vízszintes helyzetbe kerül. Ha az 1 támasztófalat még tovább kell billen­teni,, akkor a 4 vezetőszervek felső helyzetbe mozdulnak, míg a billenőállvány a két 4 és 5 vezetőszerven fut tovább 1(13. ábra), míg az 1 támasztófal ellentétes függőleges állásába nem jut. A 4 és 5 vezetőszervek működtetése kézi hajtással, vagy pedig villamos, vagy hidrauli­kus hajtással történhet. A 4 és 5 vezetőszer­vek mozgatása történhet — az 1 támasztófal mindenkori helyzetének függvényében — kény­szermozgással, például kulisszák vagy más ha­sonló alkalmas, ismert berendezések vezérlésé^ vei. A vezérlést azonban kívánság szerint a 4 és 5 vezetőszervék egyenkénti vagy egyidejű működtetésével is eszközölhetjük attól függően, hogy az 1 támasztószerviet milyen helyzetbe kívánjuk hozni. Azáltal, hogy a 4 és 5 vezetőszervek függő­leges irányban állíthatók és ugyanakkor a bil­lenőállvány egyidejűleg mozgatható, az 1 tá­masztófal különböző helyzetekbe hozható, még függőleges állásba is beállítható anélkül, hogy a 2 és 3 sinek a támasztófal síkjából kinyúl­nának, így például lehetséges, hogy az, 1 tá­masztófalat, —- amint az a 4. ábrán látható — a 4 és 5 vezetőszervek egyidejű állításával víz­szintes helyzetében magasság irányában elállít­hassuk, vagy a támasztófalat a 4 és, 5 vezető­szervek egyoldalú, egymástól független működ­tetésével ferde állásba hozzuk. Ezenkivül a tá­masztófal a billenőállványnak a kiviteli példá­nál kiválasztott alakjánál a vízszintes helyzet­ben vagy csekély hajlás mellett a 4 és 5 ve­zetőszervéken hossztengelye irányában elmoz­gatható. Emellett a vezetések vízszintesben való távolságát is változtathatjuk, hogy ezáltal a stabilitást növeljük. Természetesen ezenkivül az 1 támasztófalat a billenőállványon ismert módon eltolhatóan rendezhetjük el. A találmánynak egy példakénti célszerű ki­képzését az 5—10. ábrák alapján ismertetjük részletesebben. A rajzok olyan röntgemvizsgáló berendezést mutatnak, amelynél a vezetőszer­• vek a csapágybakra forgathatóan erősített him­bákon vannak elrendezve. A csapágybak végein járulékos bajtóelemek helyezhetők el, amelyek egyedül, vagy a haj­tóelemekként kiképzett vezetőszervekkel együtt mozgatják a billenőállványt. Adott esetben ezek a járulékos hajtóelemek vagy a hozzájuk rendelt himbamozgató szervek útján, vagy kü­lönálló hajtószervek segítségével működtethe­tők, A következőkben az 5—8. ábrák a példa­kénti röntgenvizsgáló berendezés különböző mozgási fázisait mutatják. Itt a himbák mű­ködtetésére példaképpen hidraulikus hajtószer­vet alkalmaztunk. A 9. és 10. ábrák kapcsán a találmány tár­gyának egy további kiképzését mutatjuk be. Amint az 5—8. ábrákból látható, az 1 tá­masztófal bölcsőszerűen kiképzett billenőállvá­nyon nyugszik, amely két párhuzamos, célsze­rűen U-alakú 2 és 3 sínből áll. A billenőáll­ványt a 4 és 5 vezetőszervek tartják, amelyek a 6 csapágyibakra forgathatóan erősített 7 és 8 himfoákon vannak elrendezve. A 7 és 8 him­bák működtetésiére 9 és 10 hidraulikus hajtás 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents