151595. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó kapcsolás, különösen szinkron generátorok, kompenzátorok feszültségének, valamint egyenáramú motorok fordulatszámának szabályozására

íl 151595 11 Kx-y állása I. II. III. IV. KIJ _12 — — X X Kt3-14 X X X —­K15-16 X X X — _ 5 I. állás = önműködő üzem II. állás = előkészület III. állás = áttérés IV. állás = kézi üzem 10 x = zárt érintkező — = nyitott érintkező Kézi üzemről önműködő üzemre való átté­réskor a Kx -y kapcsolót a IV. állásból I-be 15 kell forgatni. Eközben csak egy műveletet kéli elvégezni és pedig a IV. állásban. Az R23 el­lenállás és egy voltmérő segítségével a Zener­diódás Z2 különbségképző szerv kimenő fe­szültségét zérus értékre kell állítani. Qnmű- 20 ködő üzemről kézi üzemre való áttéréskor a K kapcsolót az I. állásból a IV. állásba kell forgatni, miközben szintén csak egy műveletet kell elvégezni. Az R71 ellenállás és egy volt­mérő segítségével II. állásban az R72 ellenállá- 25 son akkora feszültségesést kell beállítani, mint amekkora a 'mellékáramköri gerjesztőtekercs sarkain éppen van. Megjegyzendő, hogy az R72 ellenállásnak éppen a mellékáramköri gerjesz­tőtekercs ellenállásával kell megegyeznie. A 30 Kx -y kapcsoló 1. állásában önműködő üzem van. A generátor geirjesztésszabályozását a fe­szültségszabályozó végzi. Az F.G. főgerjesztő mellékáramköri kapcsolásban üzemel, mivel * á K5-6 és a K7--8 érintkezők zártak. Ugyancsak 35 zártak a K43-14 és a KIS-JG érintkezők is, ami a frekvencia függő visszacsatolás biztosítása végett szükséges. A maradék négy érintkező nyitva van, hiszen külső gerjesztésre most nin­csen szükség. 40 A Kx -y kapcsoló IV. állásában kézi üzem van. Az önműködő üzemben mellékáramkörbe kapcsolt főgerjesztő tekercse most külső ger­jesztésbe van kapcsolva, mivel a K5^ 6 és a 45 K7-8 érintkezők nyitva vannak, ezzel szemben a Kg_jo és a Ku-12 érintkezők zártak, a külső feszültséget a gerjesztő tekercsre vezetik. Te­kintve, hogy a szabályozó most nem üzemel, frekvencia függő visszacsatolásra sincs szükség. 50 Ezért a 'KIS-H és a Ki 5-10 érintkezők nyitot­tak. Ugyancsak nyitottak a Ki-2 és a K3-4 érintkezők. Kézi üzemben a hat érintkezős Ku kapcsoló kikapcsolásával a szabályozót levá­lasztjuk a feszültség váltókról és az áramvál- 55 tokról. Kézi üzemről önműködő üzemre való átté­réskor — miután már a Zéner diódás i(Z2 ) különbségképző szerv kimenő U2 /c feszültségét 60 zérusra állítottuk a Kx -y kapcsolót először IV. állásból III. állásba kell forgatni. Ebben az állásban a Kx-y kapcsoló valamennyi érintke­zője záródik. Ha az R72 ellenállás értéke meg­egyezik a főgerjesztő mellékáramköri gerjesz- 65 tőtekeresének az ellenállásával, akkor átkap­csoláskor a főgerjesztő kapocsfeszültsége nem változik meg a főgerjesztő integráló jellege miatt. A Kx -y kapcsoló III. állásának a beik­tatására éppen azért van szükség, hogy kézi üzemről önműködő üzemre való áttéréskor a főgerjesztő kapocsfeszültsége ne változzék meg. A III. állásból a II. állásba áttérve a Kn-12 és a Ki:s-i4 érintkezők nyitnak. Ez nem von maga után semmi következményt, hiszen ugyancsak a főgerjesztő integráló jellege miatt ezeken az érintkezőkön áram nem folyt át. A szabályozási kör már a Kx_ y kapcsoló II. ál­lásban az önműködő üzemhez szükséges kap­csolásba kerül. Az átkapesolási folyamat itt akár be is fe­jeződhetne. Azonban energiatakarékossági okok miatt helyes, ha a Kx -y kapcsoló II. állásából áttérünk az I. állásba, s ezzel megszakítjuk az R72 ellenálláson átfolyó áram útját. Az önműködő üzemről kézi ü zemre való üzemközbeni áttérés a Kx -y kapcsoló fordított irányú elfordításával eszközölhető. A II. állás­ban azért kell az R72 ellenálláson a mellék­áramköri gerjesztőtekercs sarkain levő feszült­séggel megegyező nagyságú feszültséget beál­lítani, hogy a III. állásba áttérve a Kn-10 és a Km» érintkezők ekvipotenciális pontokat kös­senek össze. A főgerjesztő mellékáramköri tekercsének az áramköre nem szakad meg, akármilyen irányú is az átkapcsolás. Ez az átkapesolási rendszer biztosítja azt, hogy a dolgozó generátor üzembevitelében semmilyen változás se legyen észlelhető bár­milyen irányú is az áttérés. Ezt a főgerjesztő integráló jellegének kihasználásával éri el. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a találmány tárgyát képező szabályozó amellett, hogy megtartja a korszerű szabályozók összes előnyét, a főbb hátrányos tulajdonságait és fogyatékosságait megszünteti, s a legkorsze­rűbb elemeket alkalmazza. Ezért lényeges tech­nikai haladást jelent az összes eddigi hasonló célú kapcsolásokkal szemben. A szabályozó leg­fontosabb előnyei: A szabályozó mozgó, elhasználódó karbantar­tását igénylő alkatrészt, mozgó érintkezőt nem tartalmaz. A szabályozó a főgerjesztő feszültségét mind pozitív, mind negatív irányban vezérelni képes. A szabályozás integrál szabályozás. A stati­kus hiba értéke zérus. A szabályozóban mindössze két időkéséses szerv van. 400 Hz-es táplálás esetén e két szerv időkésése egyenként csak 0,0025 s nagy­ságú. A végerősítő holtideje a háromfázisú kapcsolás miatt mindössze a tápfeszültség pe­riodikus idejének a hatodrésze. A különbségképző szerv külön frekvencia kompenzálás nélkül is frekvencia független. Teljesítményfelvétele rendkívül kicsiny. Az előerősítő négyszög alakú tápfeszültség hulláma eredményeképpen a mágneses erősítő vezérlési jelleggörbéje lineárisabb lesz, mint 6

Next

/
Thumbnails
Contents