151595. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó kapcsolás, különösen szinkron generátorok, kompenzátorok feszültségének, valamint egyenáramú motorok fordulatszámának szabályozására
íl 151595 11 Kx-y állása I. II. III. IV. KIJ _12 — — X X Kt3-14 X X X —K15-16 X X X — _ 5 I. állás = önműködő üzem II. állás = előkészület III. állás = áttérés IV. állás = kézi üzem 10 x = zárt érintkező — = nyitott érintkező Kézi üzemről önműködő üzemre való áttéréskor a Kx -y kapcsolót a IV. állásból I-be 15 kell forgatni. Eközben csak egy műveletet kéli elvégezni és pedig a IV. állásban. Az R23 ellenállás és egy voltmérő segítségével a Zenerdiódás Z2 különbségképző szerv kimenő feszültségét zérus értékre kell állítani. Qnmű- 20 ködő üzemről kézi üzemre való áttéréskor a K kapcsolót az I. állásból a IV. állásba kell forgatni, miközben szintén csak egy műveletet kell elvégezni. Az R71 ellenállás és egy voltmérő segítségével II. állásban az R72 ellenállá- 25 son akkora feszültségesést kell beállítani, mint amekkora a 'mellékáramköri gerjesztőtekercs sarkain éppen van. Megjegyzendő, hogy az R72 ellenállásnak éppen a mellékáramköri gerjesztőtekercs ellenállásával kell megegyeznie. A 30 Kx -y kapcsoló 1. állásában önműködő üzem van. A generátor geirjesztésszabályozását a feszültségszabályozó végzi. Az F.G. főgerjesztő mellékáramköri kapcsolásban üzemel, mivel * á K5-6 és a K7--8 érintkezők zártak. Ugyancsak 35 zártak a K43-14 és a KIS-JG érintkezők is, ami a frekvencia függő visszacsatolás biztosítása végett szükséges. A maradék négy érintkező nyitva van, hiszen külső gerjesztésre most nincsen szükség. 40 A Kx -y kapcsoló IV. állásában kézi üzem van. Az önműködő üzemben mellékáramkörbe kapcsolt főgerjesztő tekercse most külső gerjesztésbe van kapcsolva, mivel a K5^ 6 és a 45 K7-8 érintkezők nyitva vannak, ezzel szemben a Kg_jo és a Ku-12 érintkezők zártak, a külső feszültséget a gerjesztő tekercsre vezetik. Tekintve, hogy a szabályozó most nem üzemel, frekvencia függő visszacsatolásra sincs szükség. 50 Ezért a 'KIS-H és a Ki 5-10 érintkezők nyitottak. Ugyancsak nyitottak a Ki-2 és a K3-4 érintkezők. Kézi üzemben a hat érintkezős Ku kapcsoló kikapcsolásával a szabályozót leválasztjuk a feszültség váltókról és az áramvál- 55 tokról. Kézi üzemről önműködő üzemre való áttéréskor — miután már a Zéner diódás i(Z2 ) különbségképző szerv kimenő U2 /c feszültségét 60 zérusra állítottuk a Kx -y kapcsolót először IV. állásból III. állásba kell forgatni. Ebben az állásban a Kx-y kapcsoló valamennyi érintkezője záródik. Ha az R72 ellenállás értéke megegyezik a főgerjesztő mellékáramköri gerjesz- 65 tőtekeresének az ellenállásával, akkor átkapcsoláskor a főgerjesztő kapocsfeszültsége nem változik meg a főgerjesztő integráló jellege miatt. A Kx -y kapcsoló III. állásának a beiktatására éppen azért van szükség, hogy kézi üzemről önműködő üzemre való áttéréskor a főgerjesztő kapocsfeszültsége ne változzék meg. A III. állásból a II. állásba áttérve a Kn-12 és a Ki:s-i4 érintkezők nyitnak. Ez nem von maga után semmi következményt, hiszen ugyancsak a főgerjesztő integráló jellege miatt ezeken az érintkezőkön áram nem folyt át. A szabályozási kör már a Kx_ y kapcsoló II. állásban az önműködő üzemhez szükséges kapcsolásba kerül. Az átkapesolási folyamat itt akár be is fejeződhetne. Azonban energiatakarékossági okok miatt helyes, ha a Kx -y kapcsoló II. állásából áttérünk az I. állásba, s ezzel megszakítjuk az R72 ellenálláson átfolyó áram útját. Az önműködő üzemről kézi ü zemre való üzemközbeni áttérés a Kx -y kapcsoló fordított irányú elfordításával eszközölhető. A II. állásban azért kell az R72 ellenálláson a mellékáramköri gerjesztőtekercs sarkain levő feszültséggel megegyező nagyságú feszültséget beállítani, hogy a III. állásba áttérve a Kn-10 és a Km» érintkezők ekvipotenciális pontokat kössenek össze. A főgerjesztő mellékáramköri tekercsének az áramköre nem szakad meg, akármilyen irányú is az átkapcsolás. Ez az átkapesolási rendszer biztosítja azt, hogy a dolgozó generátor üzembevitelében semmilyen változás se legyen észlelhető bármilyen irányú is az áttérés. Ezt a főgerjesztő integráló jellegének kihasználásával éri el. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a találmány tárgyát képező szabályozó amellett, hogy megtartja a korszerű szabályozók összes előnyét, a főbb hátrányos tulajdonságait és fogyatékosságait megszünteti, s a legkorszerűbb elemeket alkalmazza. Ezért lényeges technikai haladást jelent az összes eddigi hasonló célú kapcsolásokkal szemben. A szabályozó legfontosabb előnyei: A szabályozó mozgó, elhasználódó karbantartását igénylő alkatrészt, mozgó érintkezőt nem tartalmaz. A szabályozó a főgerjesztő feszültségét mind pozitív, mind negatív irányban vezérelni képes. A szabályozás integrál szabályozás. A statikus hiba értéke zérus. A szabályozóban mindössze két időkéséses szerv van. 400 Hz-es táplálás esetén e két szerv időkésése egyenként csak 0,0025 s nagyságú. A végerősítő holtideje a háromfázisú kapcsolás miatt mindössze a tápfeszültség periodikus idejének a hatodrésze. A különbségképző szerv külön frekvencia kompenzálás nélkül is frekvencia független. Teljesítményfelvétele rendkívül kicsiny. Az előerősítő négyszög alakú tápfeszültség hulláma eredményeképpen a mágneses erősítő vezérlési jelleggörbéje lineárisabb lesz, mint 6