151595. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó kapcsolás, különösen szinkron generátorok, kompenzátorok feszültségének, valamint egyenáramú motorok fordulatszámának szabályozására

s 1515S5 6 Á háromfázisú Sz.G. szinkron generátor fe­szültségváltókon át transzformált feszültségé­hez két vonali árammal arányos feszültséget hozzáadva ((jkompaundálás) nyerjük háromfá­zisú feszültség formájában a szabályozott xs feszültséget. xs feszültség háromfázisú Greatz kapcsolású egyenirányítón át Zener diódás Z2 különbségképző szervre jut. Rendes üzemi kö­rülmények 'között az xs feszültségről, valamint az áramváltókról táplált meddő teljesítmény­felvételt korlátozó L kör kimenő jele zérus. Jelenlététől akár el is tekinthetünk. Zener diódás Z2 különbségképző szerv fe­szültsége az U2k hibaíeszültség. Ha xs feszült­ség a kívánt értékkel megegyezik az \i-2k hiba­feszültség zérus értékű. Ellenkező esetben U2/t hibafeszültség értéke zérustól különbözni fog. Az U2/£ hibafeszültség egyenfeszültség, amely­nek iránya pozitív vagy negatív attól függően, hogy xs feszültség a kívánt értéknél nagyobb-e vagy kisebb, u^u hibafeszültség a mágneses erősítős Ti"/,) és Tr/,2 előerősítőkre jut. Ha U2/; hibaíeszültség zérus, akkor TÍ41 és T'r/l2 előerő­sítők kimenő jele is az. Ha U2^ hibafeszültség zérustól különbözik és pozitív, akkor csak az öntelítő mágneses Tr/j erősítő vezérlődik, vagyis • csak ennek a kimenő jele nő. Ellenkező eset­ben csak az öntelítő mágneses Tr42 erősítő ve­zérlődik. Az öntelítő mágneses Tr^i, ill. Tr/,2 erősítők kimenő feszültsége a kapcsolóüzemben dolgozó tranzisztoros F41, ill. F42 erősítőre jut, amelynek kimenőfeszültsége háromfázisú, híd­kapcsolású öntelítő mágneses Tr.51, ill. Tr-,2 erő­sítőt vezérli. A F.G. főgerjesztőnek három gerjesztőteker­cse van. Az egyik közülük a főgerjesztő mel­lékáramköri gerjesztését adja. E tekerccsel sorbakapcsolt R73 ellenállás értékét úgy vá­lasztjuk meg, hogy a főgerjesztő telítetlen sza­kaszán a mellékáramkör eredő ellenállásának értéke megegyezzék a főgerjesztő jelleggörbé­jének légrés vonal meredekségével. Ezzel bizto­sítjuk azt, hogy a főgerjesztő dinamikus saját­ságait integráló tag írja le. A főgerjesztő második tekercsére a T1-51 mág­neses erősítő, a harmadikra a T'r,r,2 mágneses erősítő dolgozik. E két utóbbi gerjesztőtekercs­ben folyó áramok egymásnak ellentétes irányú gerjesztést létesítenek a főgerjesztőn. A főger­jesztő említett kapcsolása miatt a szabályozás integráló szabályozás. Ezért állandósult álla­potban U'2k = 0. Ekkor a mágneses Tr.51 és Trg» erősítők kimenő feszültsége közel zérus részint azért, mert a vezérlő feszültségük is zérus, ré­szint pedig az előfeszítésük kellő beállítása következtében. Tranziens állapotban általában U2ft^0-u2fc hibafeszültség irányától függően vagy a mágneses Tr; yi vagy Tr>,2 mágneses erő­sítő vezérlődik, a másik kimenőfeszültsége zé­rus marad. A végerősítő kimenő jelének ha­tására a főgerjesztő kapocsfeszültsége olyan irányban változik, hogy U2/; feszültség értéke csökkenjen. Az eddigiékből látszik a kapcsolás egyik nagjr előnye; mágneses Trr,i, ill. Try; erősítők kimenő feszültsége (teljesítménye) ma­radéktalanul a főgerjesztő kapocsfeszültség vál­toztatására fordítódik. Ennél jobb megoldás elvileg sem képzelhető el. Olyan rendkívüli esetekben, amelyekben a 5 szinkron generátor által felvett meddő telje­sítmény a generátor statikus stabilitását ve­szélyeztető értéket ér el a meddő teljesítmény felvételét korlátozó L kör megszólal s a most már zérustól különböző kimenő jele kivezérli 10 azt az erősítő csatornát, amely a főgerjesztő kapocsfeszültségét növeli (pl. a Tr^, F42 és Trs2 erősítőkből álló csatornát). Egyidejűleg meggátolja a főgerjesztő kapocsfeszültségét csökkentő erősítő csatorna kivezérlődését. (A 15 meddő teljesítményfelvételt korlátozó kör ki­menő jele jelentősen nagyobb, mint a különb­ségképző szerv maximális kimenő jele.) A meddő teljesítmény felvételét korlátozó L kör ily módon megakadályozza azt, hogy a szink-20 ron generátor által felvett meddő teljesítmény egyelőre beállítható határérték fölé növekedjék. A szabályozás stabilitása érdekében a F.G. főgerjesztő kapocsfeszüítségéről az S stabilizáló szerven keresztül — amely soros R—C áram-25 körből áll —• negatívan visszacsatolunk a mág­neses erősítős TW,i és a Tí-42 jelű előerősítők egyik vezérlőtekercsére. A szabályozó részletes kapcsolási vázlatát •— ugyancsak szinkron generátor feszültségszabá-30 lyozására — a 2. ábra tünteti fel. Két nagyfeszültségű feszültségváltóból, ket kisfeszültségű An és A12 áramváltóból, s az utóbbiakról táplált változtatható RJJ és R12 ellenállásokból álló liompaundáló körrel, — 35 amelyeket az általánosan használt kapcsolásban kötöttük össze — előállítunk háromfázisú fe­szültség formájában egy valamely —• az: Rn és R12 ellenállások értékétől függő — X reak­tancia mögötti feszültséggel arányos jelet. Ez 40 a szabályozott feszültség. E feszültség a Kn kapcsolón, a háromfázisú feszültségillesztő T2 transzformátoron és a háromfázisú, Greatz kapcsolású, pl. germánium diódákból felépült E2 egyenirányítón át a Z2 Zener diódás, híd-45 kapcsolású Z2 különbségképző szervre kapcso­lódik. Üzem közben a Kji kapcsoló be van kapcsolva. A kapcsoló ki- vagy bekapcsolt helyzetét a vezénylő asztalon elhelyezett Li, ill. L2 lámpa .mutatja. A különbségképző szerv 50 a vezénylő asztalban elhelyezett változtatható R2:J ellenállásból, az egyenlő nagy, állandó R21 és R22 ellenállásokból, valamint két teljesít­mény Zener diódából áll. R23 ellenállás vál­toztatásával áll módunkban az egyedül járó 55 szinkron generátor kapocsfeszültséget, vagy az energiahálózattal párhuzamosan járó generátor meddő teljesítményét folyamatosan változtatni. A különbségképző szerv itt alkalmazott meg­old ása a következő előnyökkel rendelkezik: 60 Külön frekvencia kompenzálás nélkül is frek­vencia független. Kicsiny a teljesítmény felvétele i(kb. 50 W). Statikus, megbízható elemekből épül fel. A különbségképző szerv kimenő U2/c hibafe-65 szültsége az R41 és R42 ellenállásokon át a 3

Next

/
Thumbnails
Contents