151592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénmentes mélydermedéspontú olajtermékek előállítására - kőolajoknak, kátrányolajoknak, palaolajoknak és hasonló nyersanyagoknak hidrokrakkolása révén
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. V. 23. Közzététel napja: 1964. IV. 25. Megjelent: 1965. IX. 01. (MA—1041) 151592 Szabadalmi osztály: 23 b Nemzetközi osztály: C 10 g Decimái osztályozás: Feltalálók: Jancsó Tibor oki. vegyészmérnök, Budapest, Károlyi József oki. vegyészmérnök, Budapest, Dr. Birthler Richard oki. vegyészmérnök, Bőhlein bei Leipzig, Hergeth Heinz vegyészmérnök, Leipzig Tulajdonos: Magyar Német Varga Tanulmányi Társaság, Budapest Eljárás kénmentes mélydermedéspontú olajtermékek előállítására kőolajoknak, kátrányolajoknak, palaolajoknak és hasonló nyersanyagoknak hidrokrakkolása révén A találmány olyan eljárásra vonatkozik, melynek segítségével kénmentes benzin-, kénmentes és mélydermedéspontú gázolaj-, raffinált könnyű fűtőolaj-, vagy kenőolajkomponens-, valamint kisebb viszkozitású és alacsonyabb dermedéspontú maradéktermiékek állíthatók elő — kőolajokból, kátrányolajokból, palaolajakból, vagy hasonló nyersanyagokból és ezek maradékából hidrogénező krakkalással, nyomás alatt hidrogén jelenlétében. Szénhidrogéneknek az ismert módon történő krakkoló hidrogénezését 300—500 C° hőmérsékleten és 10! —700 att nyomáson végzik katalizátorok jelenlétében. E műveletnek a katalizátor alkalmazási módjától függően többféle gyakorlati megoldása lehetséges. Alkalmaznak a célra ún. fix-katalizátoros eljárásokat, melyeknél az általában szemcsés szerkezetű katalizátort reaktorban helyezik el és a reakció hőmérsékletére felmelegített nyersanyagot, valamint a hidrogéngázt ezen a katalizátor rétegen keresztül vezetik. Ezeknél az eljárásoknál nyersanyagként általában desztillált párlatokat használnak fel, egyes esetekben maradék olajokat is. Utóbbi esetben azonban a katalizátort — a felületére reárakódott koksz miatt sűrűbb időközönként regenerálni kell, amire — különösen az aszfalt-tartalmú olajmaradékok esetében — már rövid üzemidő után szükség van. Ismeretesek továbbá az ún. folyadékfázisú hidrogénező eljárások, melyéknél a finom, porrá őrölt katalizátort a nyersanyaghoz keverik hozzá. Ebben a szuszpendált állapotban levő 5 katalizátor tehát a nyersanyaggal és a hidrogéntartalmú gáz keverékével együtt halad keresztül a reaktoron és ebből, ill. a forróolajleválasztó edényből — a maradék termékkel együtt távozik el. Ezekkel az eljárásokkal alio tálában maradék olaj okait dolgoznak fel. ;Nem ismeretesek azonban olyan folyadékfázisú hidrogénező, ill. hidrokrakkoló eljárások, melyek katalizátor alkalmazása nélkül dolgoznak. 15 A legutóbbi időben kifejlesztették az ún. lebegtetett vagy mozgóágyas katalitikus hTdrokrakkoló eljárásokat. Ezeknél a meghatározott szemcsenagyságú katalizátort lebegtetett állapotban tartják és a nyersanyagot i(alajma-20 radékot), valamint a hidrogént ezen az „örvény-ágyon vezetik keresztül. Az elhasználódott inaktívvá vált katalizátort folyamatosan vagy szakaszosan a reaktorból eltávolítják. A hidrogénező, ill. hidrokrakkoló eljárások-25 nál a következő főreakciók játszódnak le: Kénvegyületeknek, valamint más nitrogén vagy oxigéntartalmú heterovegyületeknek kénhidrogénné történő lebontása; nagyobb szénhidrogén-molekulák kisebb molekulákká tör-30 ténő krakkolódása, melyek már a gáz-, ben-151592
