151589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazolszármazékok előállítására

3 . megfelelő imidazol-származékok a csatolt rajz szerinti iflIV) általános képletnek megfelelő ve­gyületekből |(e képletben Rí és X jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel) állít­hatók elő, valamely M-0-R2 általános képletű vegyülettel való reagáltatás útján; ez utóbbi képletben M valamely fém egy ekvivalensét, pl. egy alkálifémet jelenthet, míg R2 jelentése megegyezik a fenti meghatá­rozás szerintivel. A találmány szerinti eljárás egy ismét to­vábbi változata értelmében az i(I) általános kép­letnek megfelelő vegyületeket a csatolt rajz szerinti !(V) általános képletnek megfelelő kvaternérsók — e képletben R3 legfeljebb 6 széniatomos alkílcsoportot, Y pedig halogén­atomot jelent, míg R| és R2 jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel — de­kvaternérezése útján is előállíthatjuk; ez a reakció pl. a vegyület valamely, a reakció szem­pontjából közömbös oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül történő hevítése útján folytat­ható le. Az olyan !(I) általános képletű imidazol-szár­mazékok, amelyek képletében R2 hidrogénato­mot képvisel és amelyeket a fent említett mód­szerek valamelyike szerint állítottunk elő, a találmány szerinti eljárás egyik további válto­zata értelmében önmagukban ismert módsze­rekkel acilezhetők és így olyan, az (I) általános képletnek megfelelő vegyületekhez jutunk, ame­lyek képletében R2 alkanoilcsoportot képvisel. Ez az acilezés pl. az l-alkil-2-hidroximetil-5--nitro-imidazol valamely savanihidriddel, pl. ecetsavanhidriddel való reagáltatása útján foly­tatható le. A fenti eljárások során kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (II), ('III), l(IV) és (V) kép­letű vegyületek önmagukban ismert módszerek szerint állíthatók elő. így a i(II) általános kép­letnek megfelelő imidazol-származékokiat a csatolt rajz szerinti )(VI) általános képletnek megfelelő vegyületek i(>e képletben R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerinti­vel) nitrálása útján nyerhetjük; a nitrálás tö­mény salétromsav és kénsav elegyével folytat­ható le. A (III) általános képletnek megfelelő imida­zol-származékok előállítása a i(tV:I) általános képletnek megfelelő vegyületek alkilezése út­ján történhet; az alkilezést valamely RjX álta­lános képletű reakcióképes észterrel i(e képlet­ben Rí és X jelentése megegyezik a fenti meg­határozás szerintivel) végezhetjük, a fentebb, az (I) általános képletű imidazolok i(II) általá­nos képletű vegyületekből történő előállításának ismertetése során megadott általános reakció­körülmények betartása mellett. Az olyan i(III) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R2 hidrogénatomot képvisel, oly módon is előállíthatók, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (VII) általános képletnek 4 ' ' '' megfelelő imidazol-származékot ;(ahol Rt jelen­tése megegyezik a fenti meghatározás szerinti­vel) nyomás alatt formaldehiddel reagáltatunk. A megfelelő oly ((III) képletű vegyületek, ame-5 lyek képletében R2 alkanoilcsoportot képvisel, ismert acilezési módszerekkel állíthatók elő az olyan (III) képletű vegyületekből, amelyek kép­letében R2 faidrogénatomot jelent. A '(IV) általános képletnek megfelelő köz-10 benső termékeket a csatolt rajz szerinti (VIII) általános képletnek megfelelő imidazol-szárma­zékokból {ahol R) jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) állíthatjuk elő. így pl. az olyan (IV) képletű közbenső termékek, 15 amelyek képletében X halogénatomot jelent, a (VIII) képletű vegyület közvetlen halogénezése útján állíthatók elő. Az i(V) általános képletnek megfelelő köz­benső termékeket oly módon nyerhetjük, hogy 20 valamely, a csatolt rajz szerinti l(IX) általános képletnek megfelelő imidazol-származékot (e képletben R2 és R3 jelentése 'megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) valamely 25 RjY általános képletű reakcióiképes észterrel l(e kép­letben Rí és Y jelentése megegyezik a fenti 30 meghatározás szerintivel) reagáltatunk. Maguk a (IX) általános képletű 4-nitro-vegyületek ha­sonló módszerekkel állíthatók elő, mint amilye­neket fentebb az 1(1) képletnek megfelelő izomer-vegyületek előállításával kapcsolatban 35 ismertettünk. „Ismert módszerek" alatt e leírásban és az igénypontokban oly módszereket értünk, ame­lyeket már eddig is alkalmaztak vagy a kémiai irodalomban leírtak. 40 Ha az (I) általános képletnek megfelelő imi­dazol-származékokat valamely savval képezett addíciós só alakjában alkalmazzuk gyógyászati célokra, akkor nyilvánvalóan csak olyan sók jöhetnek gyakorlati alkalmazásra tekintetbe, 45 amelyek az állati szervezetre az alkalmazott gyógyászati adagokban viszonylag ártalmatlan anionokat tartalmaznak és így ezeknek az an­ionoknak az 'esetleges mellékhatásai nem zavar­ják vagy rontják le a hatóanyag előnyös fizio-50 lógiai tulajdonságait; vagyis csupán nem-toxikus sókat alkalmazunk ilyen célokra. Az e célra alkalmas addíciós sók általában az erős savak­ból származtatható sók, mint pl. hidrohaloge­nidek (pl. hidrokloridok), foszfátok, szulfátok, 55 metánszulfonátok, izetionatok, és etándiszulfo­nátok lehetnek. Ezeket a sókat az addíciós sók képezésére ismert módszerékkel állíthatjuk elő az (I) általános képletnek megfelelő bázisokból, így pl. eljárhatunk az: addíciós sók előállítása 60 során oly módon, hogy a bázist ekvivalens mennyiségű nem-toxikus savval elegyítjük vala­mely oldószer jelenlétében, majd a képződött sót — szükség esetén az oldószer részleges vagy teljes elpárologtatása után -— szűréssel elkülö-65 ni tjük. Az előállított sók átkristályosítással vagy 2

Next

/
Thumbnails
Contents