151578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőanyag és hidraulikus folyadék gyanánt használható anyagkompozíció előállítására

151578 hígítószerben, mint rövidszénláncú alifás ketonban, alifás vagy aliciklusos éterben, pl. dibutiléterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban, vagy pedig aromás szénhidrogénekben vagy halogénezett szénhidrogénekben, pl. benzolban, toluolban, xilolban vagy díklórbenzolban, savlekötőszer jelenlétében, megfelelő hőmérsékleten folytatjuk le. Savlekötő szerként pl. rövidszénláncú zsírsavak alkálifémsói, mint nátriumacetát, továbbá gyengébb több-bázisú savak alkálisói, mint nátrium- vagy káliumkarbonát, nátrium- vagy káliumhidrogénkarbonát alkalmazhatók, továbbá megfelelő alakban és adagolásban alkálifémhidroxidok, valamint nitrogéntartalmú szerves bázisok, mint trietilamin, trietanolamin, piridin stb. is alkalmasak erre a célra. A cianurklorid első klór atomjának kicserélése során célszerűen alacsonyabb hőmérsékleteken, 15 C°-ig, a második klóratom kicserélése során közepes hőmérsékleten, 60 C°~ig, míg a harmadik klóratom kicserélése során szükség esetén magasabb hőmérsékleteken is dolgozhatunk, mimellett gyakran célszerű, ha itt az amin feleslegét alkalmazzuk savlekötő szerként. Alifás aminként pl. egyenes és/vagy elágazó szénláncú, 1—20 szénatomos alkilcsoportokat, 3—18 szénatomos alkenilcsoportokat, 3—20 szénatomos alkoxialkil-csoportokat, továbbá célszerűen egy tercier aminogyököt, mint dialkilamino-, diaralkilamino-, dicikloalkilamino-, alkilaralkilamino-, alkilarilamino-, polimetilénimino-, morfolino- vagy N'-alkilpiperidinogyököt tartalmazó amino-alkil-csoportokat tartalmazó primer vagy szekundér aminők alkalmazhatók. Aliciklusos aminként pl. ciklopentilamin, ciklohexilamin, cikloheptilamin, dihidroabietinilamin, e csoportba tartozó szekundér aminként pedig a megfelelő bisz-aliciklusos aminők, továbbá szekundér alkil-cikloalkil-, aralkil-cikloalkil- vagy fenilcikloalkil-aminok használhatók. Primer aromás aminként pl. anilin, klórvagy brómanilin, alkilanilinek, mint toluidinek, xilidinek, t-butil- vagy t-amilanilinek, aminotetrahidronaftalinok, aminodifenilek, aminodifenilalkánok, aminodifenilaminok, aminodifeniléterek, aminodifeniltioéterek, e csoportba tartozó szekundér aminként pedig az amin-nitrogénatomon alkilezett vagy aralkilezett vagy pedig aliciklusosan helyettesített megfelelő vegyületek jöhetnek tekintetbe. A találmány értelmében felhasználásra kerülő N,N',N"-helyettesített melaminok primer, szekundér és tercier aminők kombinációit is tartalmazhatják. Az ilyen aminők hővel szembeni nagy állandóságuk folytán könnyen előállíthatók tiszta állapotban nagyvákuumban történő desztilláció útján. Az ilyen melaminszármazékok szelektív oldószerekkel, mint ecetsavval való extrakció útján, továbbá valamely deritőfölddel (pl. Tonsil AC) vagy adszorbenssel (pl. Celite FC) vagy pedig ioncserélővel (pl. Amberlite IR 120) való kezelés útján is tisztíthatók. A találmány értelmében felhasználásra kerülő N,N',N"-helyettesített melaminok kevéssé illékony olajszerű vagy pedig zsír- vagy viaszszerű állapotú anyagok; igen nagy hőállóságukkal tűnnek ki, minthogy csak 380 C° feletti 5 hőmérsékleten bomlanak. Ebben a tekintetben igen előnyösen különböznek az eddig ilyen célokra felhasznált legjobb termékektől, nevezetesen a hosszabb láncú zsírsavak trimetilolpropánnal képezett triésztereitől is, minthogy ez 10 utóbbiak már 320 C° feletti hőmérsékleteken használhatatlanok. Emellett a találmány értelmében felhasználásra kerülő kenőanyagok és hidraulikus folyadékok a hidrolízissel szemben is ellenállóbbak, mint az eddig ilyen célra fel-15 használt észter-alapú kenőanyagok. További előnyük, hogy még szélsőséges kísérleti feltételek mellett, mint ahogyan a repülőgépmotorok számára szánt gázturbinaolajokat vizsgálják, sem képeznek számottevő 20 mennyiségben savas bomlástermékeket. Így pl. a 2,4-bisz-dietilamino-6-oktilamino-l,3,5-triazinból (az alábbi I. táblázatban az 1. sz. vegyület) 380 C°-on való 6 órai állás után képződött illékony vegyületeknek, úgyszintén a nem illé-25 kony maradéknak a savszáma mindössze 1 mg KOH/g, ül. 0,7 mg KOH/g volt, ami azt jelenti, hogy az I. táblázatbeli 1. sz. vegyületből több órai hevítés útján kapott illékony vegyületek, valamint a nem illékony maradék is gyakorla-30 tilag semlegesek, míg a trimetilolpropán-tripelargonátból ugyanilyen körülmények között képződött illékony anyagok savszáma 117,3 mg KOH/g értéknek felel meg. A találmány értelmében felhasználásra ke-35 rülő melaminszármazékok gyulladáspontja is előnyös, Az ASTM D 93—58 T amerikai szabvány (The American Society For Testing Materials, 1915 Race St. Philadelphia 3, PA) szerint meghatározott gyulladáspont az I. táblázat-40 ban említett 1. sz. vegyület esetében 300 C°, tehát magasabb, mint az alkanol-szebacinátoké. Előnyös a találmány értelmében felhasználásra kerülő melaminszármazékok sűrűsége is; így pl. az I. táblázatban szereplő 43. sz. ve-45 gyület sűrűsége 25 C°-on csupán 0,88, az 59. sz. vegyületé pedig 0,85. Az eddig használt észter-alapú szintetikus kenőanyagok sűrűsége ennél nagyobb. A turbina-kenőolajként eddig ismert és aján-50 lőtt anyagokkal, mint pl. a szerves hidroxilvegyületek ortofoszforsavésztereivel szemben a találmány szerinti vegyületek jóval kevésbé korrozív hatásukkal tűnnek ki, a hosszabbláncú polikarbonsavak polialkoholokkal képezett ész-55 tereivel szembeni előnyük, hogy kevésbé gyakorolnak duzzasztó hatást a műanyagokra, mint pl. a nagymolekulájú butadiénakrilnitril kopolimérekre [mint pl. a Goodrich cég (Árkon, Ohio, USA) ,,HYCAR 38" kereskedelmi nevű készitg0 menye]; a pentaeritritből közepes lánchosszúságú monokarbonsavakkal képezett észterekkel szemben a találmány szerinti vegyületek előnye, hogy jóval kevésbé választanak ki gyantásodási, ill. elszenesedési termékeket. Min-65 ezekkel a már ismert szintetikus kenőanyagok-3