151578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőanyag és hidraulikus folyadék gyanánt használható anyagkompozíció előállítására

151578 hígítószerben, mint rövidszénláncú alifás keton­ban, alifás vagy aliciklusos éterben, pl. dibutil­éterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban, vagy pedig aromás szénhidrogénekben vagy ha­logénezett szénhidrogénekben, pl. benzolban, to­luolban, xilolban vagy díklórbenzolban, savle­kötőszer jelenlétében, megfelelő hőmérsékleten folytatjuk le. Savlekötő szerként pl. rövidszén­láncú zsírsavak alkálifémsói, mint nátriumace­tát, továbbá gyengébb több-bázisú savak alkáli­sói, mint nátrium- vagy káliumkarbonát, nát­rium- vagy káliumhidrogénkarbonát alkalmaz­hatók, továbbá megfelelő alakban és adagolás­ban alkálifémhidroxidok, valamint nitrogéntar­talmú szerves bázisok, mint trietilamin, trieta­nolamin, piridin stb. is alkalmasak erre a cél­ra. A cianurklorid első klór atomjának kicseré­lése során célszerűen alacsonyabb hőmérsék­leteken, 15 C°-ig, a második klóratom kicseré­lése során közepes hőmérsékleten, 60 C°~ig, míg a harmadik klóratom kicserélése során szükség esetén magasabb hőmérsékleteken is dolgozhatunk, mimellett gyakran célszerű, ha itt az amin feleslegét alkalmazzuk savlekötő szerként. Alifás aminként pl. egyenes és/vagy elágazó szénláncú, 1—20 szénatomos alkilcso­portokat, 3—18 szénatomos alkenilcsoportokat, 3—20 szénatomos alkoxialkil-csoportokat, to­vábbá célszerűen egy tercier aminogyököt, mint dialkilamino-, diaralkilamino-, dicikloalkilami­no-, alkilaralkilamino-, alkilarilamino-, polime­tilénimino-, morfolino- vagy N'-alkilpiperidino­gyököt tartalmazó amino-alkil-csoportokat tar­talmazó primer vagy szekundér aminők alkal­mazhatók. Aliciklusos aminként pl. ciklopentil­amin, ciklohexilamin, cikloheptilamin, dihidro­abietinilamin, e csoportba tartozó szekundér aminként pedig a megfelelő bisz-aliciklusos aminők, továbbá szekundér alkil-cikloalkil-, aralkil-cikloalkil- vagy fenilcikloalkil-aminok használhatók. Primer aromás aminként pl. anilin, klór­vagy brómanilin, alkilanilinek, mint toluidinek, xilidinek, t-butil- vagy t-amilanilinek, amino­tetrahidronaftalinok, aminodifenilek, aminodi­fenilalkánok, aminodifenilaminok, aminodife­niléterek, aminodifeniltioéterek, e csoportba tartozó szekundér aminként pedig az amin-nit­rogénatomon alkilezett vagy aralkilezett vagy pedig aliciklusosan helyettesített megfelelő ve­gyületek jöhetnek tekintetbe. A találmány értelmében felhasználásra ke­rülő N,N',N"-helyettesített melaminok primer, szekundér és tercier aminők kombinációit is tartalmazhatják. Az ilyen aminők hővel szem­beni nagy állandóságuk folytán könnyen előál­líthatók tiszta állapotban nagyvákuumban tör­ténő desztilláció útján. Az ilyen melaminszár­mazékok szelektív oldószerekkel, mint ecetsav­val való extrakció útján, továbbá valamely de­ritőfölddel (pl. Tonsil AC) vagy adszorbenssel (pl. Celite FC) vagy pedig ioncserélővel (pl. Amberlite IR 120) való kezelés útján is tisz­títhatók. A találmány értelmében felhasználásra ke­rülő N,N',N"-helyettesített melaminok kevéssé illékony olajszerű vagy pedig zsír- vagy viasz­szerű állapotú anyagok; igen nagy hőállóságuk­kal tűnnek ki, minthogy csak 380 C° feletti 5 hőmérsékleten bomlanak. Ebben a tekintetben igen előnyösen különböznek az eddig ilyen cé­lokra felhasznált legjobb termékektől, neveze­tesen a hosszabb láncú zsírsavak trimetilolpro­pánnal képezett triésztereitől is, minthogy ez 10 utóbbiak már 320 C° feletti hőmérsékleteken használhatatlanok. Emellett a találmány értel­mében felhasználásra kerülő kenőanyagok és hidraulikus folyadékok a hidrolízissel szemben is ellenállóbbak, mint az eddig ilyen célra fel-15 használt észter-alapú kenőanyagok. További előnyük, hogy még szélsőséges kí­sérleti feltételek mellett, mint ahogyan a re­pülőgépmotorok számára szánt gázturbina­olajokat vizsgálják, sem képeznek számottevő 20 mennyiségben savas bomlástermékeket. Így pl. a 2,4-bisz-dietilamino-6-oktilamino-l,3,5-triazin­ból (az alábbi I. táblázatban az 1. sz. vegyület) 380 C°-on való 6 órai állás után képződött illé­kony vegyületeknek, úgyszintén a nem illé-25 kony maradéknak a savszáma mindössze 1 mg KOH/g, ül. 0,7 mg KOH/g volt, ami azt jelenti, hogy az I. táblázatbeli 1. sz. vegyületből több órai hevítés útján kapott illékony vegyületek, valamint a nem illékony maradék is gyakorla-30 tilag semlegesek, míg a trimetilolpropán-tripel­argonátból ugyanilyen körülmények között képződött illékony anyagok savszáma 117,3 mg KOH/g értéknek felel meg. A találmány értelmében felhasználásra ke-35 rülő melaminszármazékok gyulladáspontja is előnyös, Az ASTM D 93—58 T amerikai szab­vány (The American Society For Testing Ma­terials, 1915 Race St. Philadelphia 3, PA) sze­rint meghatározott gyulladáspont az I. táblázat-40 ban említett 1. sz. vegyület esetében 300 C°, tehát magasabb, mint az alkanol-szebacinátoké. Előnyös a találmány értelmében felhaszná­lásra kerülő melaminszármazékok sűrűsége is; így pl. az I. táblázatban szereplő 43. sz. ve-45 gyület sűrűsége 25 C°-on csupán 0,88, az 59. sz. vegyületé pedig 0,85. Az eddig használt észter-alapú szintetikus kenőanyagok sűrűsége ennél nagyobb. A turbina-kenőolajként eddig ismert és aján-50 lőtt anyagokkal, mint pl. a szerves hidroxil­vegyületek ortofoszforsavésztereivel szemben a találmány szerinti vegyületek jóval kevésbé korrozív hatásukkal tűnnek ki, a hosszabbláncú polikarbonsavak polialkoholokkal képezett ész-55 tereivel szembeni előnyük, hogy kevésbé gya­korolnak duzzasztó hatást a műanyagokra, mint pl. a nagymolekulájú butadiénakrilnitril kopoli­mérekre [mint pl. a Goodrich cég (Árkon, Ohio, USA) ,,HYCAR 38" kereskedelmi nevű készit­g0 menye]; a pentaeritritből közepes lánchosszú­ságú monokarbonsavakkal képezett észterekkel szemben a találmány szerinti vegyületek elő­nye, hogy jóval kevésbé választanak ki gyan­tásodási, ill. elszenesedési termékeket. Min-65 ezekkel a már ismert szintetikus kenőanyagok-3

Next

/
Thumbnails
Contents