151576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiliák nyomására
151576 7 8 vesítéséhez a hőkezelés előtt felhasznált kezelőfürdők, vagy adalékanyagoktól mentes vízből vagy oldott adalékanyagokból, pl. neutrálelektrolitet (pl. hátriumszulfátot, nátriumkloridot) és/vagy a kezelési hőmérsékleten neutrálisán reagáló pufferelegyekből (pl. mono- vagy dinátrium-foszfátból) állhatnak. A kezelőfürdők azonban tartalmazhatnak lúgosán reagáló vegyületeket (pl. alkáliacetátokat, alkálifoszfátokat, karbonátokat, bórátokat, szilikátokat és hasonlókat) is. Egyes esetekben, különösen pedig hernyóselyem és poliamid pl. savas jellegű vagy fémkomplexes színezékekkel való nyomásánál előnyös lehet, ha a kezelőfürdő a lúgos adalékanyagok helyett savas vagy savasán reagáló vegyületeket (pl. gyenge vagy közepes erősségű bázisok erős savakkal képzett sóit vagy több-bázisú savak savanyú sóit) tartalmazza. Adalékanyag nélkül, vagyis vízzel vagy neutrálelektrolitokat tartalmazó vízzel, savas vagy lúgos jellegű adalékanyagok nélkül elsősorban akkor lehet dolgozni, ha már a nyomópaszták a megfelelő adalékokat tartalmazzák. Ez az eset különösen arra az esetre érvényes, ha cellulózszálakat bázisos adalékkal, protein és poliamidszálakat pedig savanyú adalékokkal nyomunk. Utóbbi esetben azonban dolgozhatunk savanyú adalékok nélkül is, ha a találmány szerinti szerves nitrogénbázisok erős savakkal képzett sóit vagy a nyomópasztában és/vagy a kezelőfürdőben alkalmazzuk. Adott esetben a kezelőfürdők higroszkópos és hidrotóp szereket, felületaktív segédanyagokat és oxidálószereket is tartalmazhatnak, mimellett az oxidál ószerek szerepe itt abban nyilvánul meg, hogy mind a színezéket védik a redukciós behatásoktól, mind az alapot világosítják és/vagy a felnyomott sűrítőszer lebomlását segítik elő. Olyan eljárásmód is lehetséges, hogy a kezelőfürdőkhöz optikai fehérítőket fehérítési célból és/vagy az alap színezésére alkalmas színezékeket ugyanabban a munkamenetben adagolnak. Ha a színezékeket vízoldható formában nyomjuk a textilanyagba, akkor a kezelő fürdők tartalmazzák a nehezen vagy egyáltalában nem oldható színezék csapadékok képzéséhez szükséges szereket. Ilyen esetben az alkalmazott színezékkicsapó szertől függően, a kezelőfürdőkben általában oldott anyagokat bizonyos tekintetben korlátozni kell, mivel a fürdők csak olyan vegyületeket tartalmazhatnak, amelyek a színezékkel egyidejűleg nem csapódnak ki a kezelőfürdőben. Egyik lehetséges eljárási mód szerint a nehezen vagy egyáltalában nem oldható színezék csapadékok képzéséhez szükséges szereket mind a nyomópasztában, mind a kezelő fürdőben alkalmazhatjuk, mimellett a nyomópasztába más szerek is bevihetők, mint a kezelő fürdőbe. Az említett összetételű fürdőkkel történő kezelés után, a nedves nyomatokat, adott esetben levegős szárítás után, hőkezelésnek vetjük alá. Hőátadó szerként elsősorban a túlhevített gőz jön számításba, azonban telített gőzt is alkalmazhatunk. Ha pl. 115 C° vagy 120 C°-os túlhevített vízgőzzel dolgozunk, akkor a színezék rögzítése a legtöbb esetben pár perc alatt végbemegy. Elvileg fennáll olyan lehetőség is, hogy a hőátadást forró fémlapokkal foganatosítsuk, ha megfelelő berendezéssel a nyomott helyeken gőzpárna alakítható ki. Ezenkívül forró fém- és olajfürdők is alkalmazhatók hőátadásra. A hőátadó közeg levegő-tartalma általában nem hat zavarólag. A hőkezelés és az azzal együtt végbemenő színezék rögzítés után szokásos módon nedves utánkezelést alkalmazunk, mely főként a sűrítők, vegyszerek és egyéb segédanyagok eltávolítására és a színtartósági tulajdonságok javítására irányul. Ezeket a műveleteket a mindenkor alkalmazott színezékcsoportnak megfelelően ismert módszerekkel végezzük. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnye abban rejlik, hogy a színezékrögzítési idő az ismert módszerekkel összehasonlítva lényegesen rövidebb és igen jó színezékfelhasználási aránynyal végezhető. Míg pl. cellulóz-szálakra való szubsztantív színezékkel kivitelezett nyomásnál a legjobb ismerT módszerek szerint átlagban 6—8 perces gőzölési idő szükséges, addig a találmány szerinti eljárás alkalmazásával a gőzölési idő 1—3 percre csökkenthető azonos eredmények elérése mellett. Sav- és fémkomplexszínezékek hernyóselymen és poliamidszálon való rögzítése a szokásos nyomási módszerekkel 10—30 perces gőzölési időket igényel. A találmány szerinti eljárással ez a gőzölési idő 2—5 percre csökkenthető. Ezenkívül az eljárás kivitelezésénél az alapanyag optikai fehérítése és/vagy színezése elvégezhető a nyomott színezék rögzítési eljárásával együtt. Végül az is lehetségessé válik, hogy a csávaszínezékek kétfázisú eljárásánál felhasznált berendezések és gépek elvi változtatás nélkül a találmány szerinti eljárás kivitelezése alkalmából is felhasználást nyerjenek. A következő példákban a találmány oltalmi körének korlátozása nélkül részletes kiviteli példákat ismertetünk. A példákban a „rész" megjelölés súlyrészt, a %-os értékek súly%-ot jelentenek. 1. példa: Viszkózaceliulóz fonalból készült szövetre nyomópasztával az alábbi összetételű készítményt nyomj uk: 7 rész (1) képlet szerinti szubsztantív színezék 293 rész víz 300 rész 10%-os keményítősűrítmény 200 rész 15%-os karboximetilcellulóz-sűrítőszer 200 rész 10%-os vizes, forralás útján előállított fenilbiguanidiniumklorid oldat 1000 rész 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ÍJ '
