151576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiliák nyomására
1. 3 az így „kisózott" színezékek alig vagy csak rendkívül hosszú idő alatt húznak fel a szálanyagra. Meghatározott körülmények között ilyen tekintetben a poliamid szálak viselkedése eltérő. Számos anionos színezék, főként a szubsztantív és fémkomplex-színezékek felhasználása esetén a nyomatok „szétíutása" a rögzítés előtti vizes kezelés során savak alkalmazásával visszaszorítható vagy meggátolható. Jóllehet ez a módszer egyes esetekben gyakorlatilag megfelelő eredményekhez vezet, azonban pl. cellulóz szálaknál, a nehezebben végbemenő színezékrögzítés és az ezzel összefüggő színtartóság csökkenés miatt általánosan nem alkalmazható. Azt találtuk, hogy önmagában vízoldható anionos színezékek, mint szubsztantív színezékek, savas színezékek, fémkomplex- és ehhez hasonló színezékek célszerűen úgy rögzíthetők textilanyagokon, ha a színezéket, a tényleges rögzítési eljárás előtt, oldhatatlan, ill. nehezen oldható vegyületekké alakítjuk át, amelyek önmagukban a szokásos módon nem húznak fel a szálanyagra, azonban víz jelenlétében történő hőkezeléssel a textil alapanyagon ismét olyan alakra hozható, amely a szálak megfestésére alkalmas. Textilanyag alatt itt célszerűen olyan szövetet vagy hurkolt kelmét értünk, amely terrészetes és regenerált cellulóz szálból, természetes protein szálból (pl. hernyóselyem), lineáris poliamidból és a fentiek keverékéből van felépítve. A színezék felvitele, ill. azok vízben nem oldható vagy nehezen oldható vegyületeinek felvitele általában a helyi színezéssel dolgozó nyomásos módszerrel történhet, azonban elvileg az is lehetséges, hogy pl. a színezék tartalmú közeggel fulárdoznak vagy egy teljes felületen gravírozott hengerrel nyomnak. A találmány szerinti eljárás értelmében, elvileg mindegy, hogy a nehezen vagy egyáltalában nem oldható színezék vegyületet, mint előre elkészített készítményt, pl. finoman eloszlatott állapotban sűrű pép formájában adják a nyomópasztához vagy a színezékfürdőhöz, vagy pedig a színezék elkészítése a nyomópasztában, ill. színezékfürdőben, adott esetben védőkolloidok jelenlétében megy végbe. Védőkolloidként ilyen esetben a nyomás során alkalmazott sűrítő szereket is felhasználhatjuk. Lehetséges olyan eljárási mód is, hogy a nehezen vagy egyáltalában nem oldható színezékvegyületeket a nyomott helyeken, magán a textil alapanyagon alakítsuk ki. Ez a módszer úgy kivitelezhető, hogy a szárított nyomatok megnedvesítésével egyidejűleg olyan vegyületeket is felviszünk, amelyek a színezékeket a találmány szerint kívánt formára hozzák. A vízoldható anionos színezékeket többek között lehetséges pl. a periódusos rendszer II és III oszlopának féméivel oldhatatlan festéklakká alakítani. Ekkor pl. a színezékek nehezen oldható Mg-, Ca-, Ba- vagy Al-vegyületeit kapjuk, amelyek meghatározott lúgos értékeknél és magasabb hőmérsékleten, vagy anionok jelenlétében, a szóban forgó fémek nehezen oldható reakciótermékeit szolgáltatják, a színezéket pedig old-1576 4 ható formában ismét felszabadítják. Ez a módszer azonban tekintettel a technikai kivitelezés nehézségeire, nem vehető számításba. Ismeretessé vált és alkalmazott módszer to-5 vábbá a vízoldható anionos színezékek kationaktív anyagokkal való kicsapása, a színezések és nyomatok vízzel szemben való színtartóságának javítására. Kationaktív anyagokként a következőket használják fel általában: tetraalkil-10 -(aril)ammóniumsók, vagy hidroxidok, amelyekben legalább az egyik alkilcsoport 12—18 szénatomszámú, alkilpiridiúrnsó, amelyekben az egyik lánc ugyancsak legalább 12—18 szénatomszámú, hosszabb szénláncú zsírsavak N-szubszti-15 tuált amidiai, hosszabb szénláncú zsír alkoholok amino'savészterei, végül vízoldható, nitrogéntartalmú aldehid kondenzációs termékek. A találmány szerinti eljáráshoz ez utóbbi felsorolt vegyületek nem alkalmazhatók, mivel a színezé-20 kek ezekkel az anyagokkal képzett csapadékai alkalmazástechnikailag elfogadható körülmények között nem alakulnak vissza reverzibilis módon olyan formába, mely a szálakra felhúzna. A találmány szerinti eljárás során is felhasz-25 nálhatók azonban a felsorolt kationaktív vegyületek, a nyomatok vagy színezések utánkezel ésére a színtartóság javítása céljából. A találmány szerinti eljárás során a nehezen vagy egyáltalában nem oldható színezék vegyü-30 letek (színezék csapadékok) képzésére főként az olyan szerves nitrogén bázisok, ill. azok sói bizonyultak megfelelőnek, amelyek molekulájukban legalább egy 35 Xj I / C—N / \ NH X2 40 csoportot tartalmaznak, mimellett X] és X2 hidrogént, alkil- vagy árucsoportot jelentenek. A fent leírt csoporthoz olyan R gyök kapcsolódhat, amely célszerűen a táblázatban feltünte-45 tett alaptípusokból származtatható le: Megfelelő vegyületek R megjelölése és példái: 50 ——! ' Rí—O— Izokarbamidok, ill. di—O—Rx —O— izokarbamidok és helyettesített származékaik, pl. metilizokar-55 bamid R2 — Amidinek és helyettesített termékeik, pl. benzamidin R2 Guanidinek és helyét\ tesített termékei, pl. / 2-metilfenilguanidin 65 ^2 2
