151560. lajstromszámú szabadalom • Asztalra helyezhető, klaviaturás elektromos vibrafon

151560 kedik, tehát nem éri el a húrt és nem létesít hangot. Ha azonban a billentyűt hirtelen nyom-' juk le, úgy amint az játék közben szokásos, akkor a kalapács lendületénél fogva feljebb halad és alulról megüti a 9 húrt. Ilyen módon lehet az említett szép, rezgő hangokat létesíteni, amelyeket a mikrofonok felerősítenek. Ezért nevezhető a hangszer elektromos vibrafonnak. A billentyűn még egy 12 hangfogó is van megerősítve, amely nyugalmi helyzetben a húrt lefogja, de a leütés pillanatában a húrról felemelkedik. A billentyűszerkezet, összehasonlítva más billentyűkkel, már első ránézésre mutatja a nagyfokú egyszerűséget, amivel természetszerűd leg olcsó előállítás és hosszú élettartam jár együtt. További igen nagy előnye a billentyűszerkezetnek az, hogy amennyiben a zenész leütés után a billentyűt nem egészen engedi vissza, hanem csak :kb. félútra, majd pedig ismét lenyomja, akkor is ad hangot, mert a kalapács így is alulról a húrhoz ütődik, úgy mint az úgynevezett angolmechanikás zongoráknál. Mint ismeretes, a közönséges vagy más néven bécsi zongoránál a hang leütése után a billentyűt teljesen fel kell engedni, ha ismételni akarunk, mert a kissé felengedett és újból lenyomott billentyű nem ad hangot. Viszont az angolmechanikánál sűrű egymásutánban is lehet ugyanazt a húrt megütni, mert a billentyű már kis visszaengedés után lenyomva is hangot ad. A találmány szerinti billentyűszerkezet eléri ezt az előnyt, mert a 4 emelő állandóan támaszkodik az 5 kiváltóra -(kivéve azt a néhány tizedmásodpercet, amikor a kalapács saját lendülete folytán emelkedik) és így rövid billentyűmozgásokkal is lehet egymás után többször megütni a húrt. Ezt az eredményt a régóta használt angolmechanikánál sokkal olcsóbb, annak tört részéért előállítható szerkezettel sikerült elérni, sőt a találmány szerinti szerkezet még az eddig legolcsóbbnak hitt bécsi billentyűzetnél is egyszerűbb és olcsóbb. A leírt előnyök lehetővé tételére a kalapács, úgy amint a rajz mutatja, lényegileg Z-alakú olyképp, hogy az egyik rövidebb kar a húrt üti meg, a másik rövid kar, vagyis az 5 kiváltó pedig, amely a 8 tartóban van ágyazva, a 4 emelőre támaszkodik. A támaszkodás ennek az 5 kiváltónak a hosszközepénél történik egy sarkos részen, de amikor a billentyűt le-5 ütöttük, a 4 emelő már nem a sarkot érinti, hanem az 5a oldalfelületet. A találmány fontos előnyéként említendő meg még az is, hogy az' egyszeri hangolást a hangszer évekig változatlanul megtartja, tehát nincs 10 szükség .arra a viszonylag gyakori hangolásra, ami a zongoránál elkerülhetetlen. Maga a hangolás, mint mondottuk a megfelelő vastagság és hosszúság megválasztásával, valamint a hur más-más részén létesített reszeléssel, tehát lápítással és más-más helyen történő befogással érhető el. így a kívánt jellegű, magasságú szép és vibráló hang létesíthető, kb. 2 mm vastagságú és zongorahúr anyagából készített húrok segítségével, melyek az említett alakúak és a leírt módon vannak a hangtőkében megerősítve. A vibráció intenzitása kb. 6—8 Hz, ami a fülnek nagyon kellemes. 15 20 Szabadalmi igénypontok: 25 1. Asztalra helyezhető klaviatúrás vibrafon azzal jellemezve, hogy a húrok egyenlőtlen szárú U-alakban meghajlított és a meghajlításnál keresztmetszetváltozással rendelkező huza-30 lókból (9) állanak, melyek a rövidebb szárnál vannak a hangtőkébe i(:13) befogva és az U-alak hosszabbik szára szabadon van a hozzátartozó kalapácsrendszer felett. 2. Az 1. igénypont szerinti vibrafon kiviteli 35 alakja, melynek jellemzője, hogy két-két húr között az elektromos erősítésre alkalmas mikrofon (10) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti klaviatúrás hangszer kiviteli alakja, melynek jellemzője, bogy a függőleges síkban elfordítható billentyűnek (2) a használótól távolabb levő végén emelő 1(4) van megerősítve, amely a Z-alakú kalapács ütő részével ellenkező végén levő, elfordíthatóan megerősített kiváltóra {'5) támaszkodik, a karhosszak, ill. áttételi viszonyok pedig olyanok, hogy a billentyű elfordulása rövidebb, mint a kalapács teljes elfordulási útja. 40 45 1 db rajz Á kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója, 653155. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.