151548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új diizotiocianátok előállítására

5 transz-alakú l,4-bisz-(aminometil)-ciklohexán-dihidrokloridot, 45,0 g kalciumkarbonátot és 47,2 g tiofoszgént alkalmazunk. Ily módon kromatográfiai tisztítás és ciklohexánból történő átkristályosítás után 9,3 g transz-alakú 1,4-bisz- 5 -(izotiocianáto-metil)-eiklohexánt kapunk, amely 107 C°-on olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyágként alkalmazásra kerülő transz-alakú l,4-bisz-(aminometil)-cíklohexán R. Malachowski és mtsai 10 [Ber. 71, 759 (1938)] módszere szerint állítható elő. 7. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló módon dolgozunk, kiindulóanyagként azonban 22,8 g 1,3--diamino-ciklohexánt (a cisz- és transz-alak elegye), 44,0 g kalciumkarbonátot és 52,2 g tiofoszgént alkalmazunk. Ily módon kromatográfiai tisztítás és diizopropiléterből történő átkristályosítás után 14,2 g 1,3-diizotiocianáto-ciklohexánt (a cisz- és transz-alak elegye) kapunk, amely 48—50 C°-on olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 1,3-diamino-ciklohexán F. R. Hewgill és P. R. Jefferies (J. Chem. Soc. 1956, 805) módszere szerint állítható elő. 8. példa: 20 g 1,4-diamino-ciklohexán (a cisz- és transzalak elegye) és 55,5 g kalciumkarbonát 70 ml vízzel készített szuszpenziójához lassan, keverés közben hozzáadunk 48,7 g tiofoszgént, miközben a hőmérsékletet 0 C° és 10 C° között tartjuk. Ezután a reakció lefolytatása céljából 16 óra hosszat 25 C° hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet. Utána 25 ml 1,19 fajsúlyú sósavval megsavanyítjuk a reakcióelegyet, majd 150 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos kivonatot vákuum alatt bepároljuk és a kapott maradékot 250 ml metilénkloridban oldjuk. Az így kapott oldatot egy 3 cm átmérőjű, 200 g különleges kromatográfiai alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk. Az oszlopon megkötődött terméket 565 ml metilénkloriddal eluáljuk, majd az eluátumot vákuum alatt szárazra pároljuk be. A maradékot 50 ml ciklohexánból átkristályosítva 17 g 1,4-diízotiocianáto-ciklohexánt (a visz- és transz-alak elegye) kapunk, amely 72 C°-on olvad. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő új ciklohexán-diizotiocianátok előállítására — c képletben R hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alku- vagy alkoxi-gyököt jelent; A és A' egyszerű közvetlen kötést képviselnek, mimellett az izotiocianát-csoportok egy-6 máshoz képest méta- vagy para-helyzetben állhatnak — azzal jellemezve, hogy tiofoszgént (CSC12

) valamely, a (II) általános képletnek megfelelő diaminnal (e képletben az általános jelen jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel') kondenzáltatunk a tiofoszgén feleslegének és valamely savlekötőszernek a jelenlétében. (Elsőbbség: 1962. július 6.) 2. Eljárás az (I) általános képletnek meg-, felelő új ciklohexán-diizotiocianátok előállítására — e képletben R hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alku- vagy alkoxi-gyököt jelent; A egyszerű közvetlen kötést vagy egy 1—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkiléncsoportot és A' egy 1—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilén-csoportot képvisel, mimellett e helyettesítők egymáshoz képest metavagy para-helyzetben állhatnak — azzal jellemezve, hogy tiofoszgént (CSC12

) valamely, a (II) általános képletnek megfelelő diaminnal (e képletben az általános jelek jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) kondenzáltatunk a tiofoszgén feleslegének és valamely savlekötőszernek a jelenlétében. (Elsőbbsége: 1963. január 21.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű diamint (e képletben az általános jelek jelenlése megegyezik az 1. igénypontban adott meghatározás szerintivel) ammónia vagy valamely alkálifémhidroxid jelenlétében széndiszulfiddal kezeljük, majd a közbenső termékként képződött ditiokarbamátot elbontjuk. (Elsőbbsége: 1962. július 6.) 4. A 2. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletnek megfelelő oly diamint, amelynek képletében az általános jelek jelentése a 2. igényportban adott meghatározás szerintivel egyezik, kezelünk a 3. igénypontban leírt módon. (Elsőbbsége: 1963. január 21.) 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a tiociánsav valamely fémsóját a (IV) általános képletnek megfelelő dihalogén-származékkal (e képletben X halogénatomot képvisel, míg a többi általános jel jelentése megegyezik az 1. igénypontban adót! meghatározás szerintivel) kondenzáltatjuk. (Elsőbbsége: 1962. július 6.) 6. A 2. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a tiociánsav valamely fémsóját oly (IV) általános képletnek megfelelő dihalogén-származékkal kondenzáltatjuk, amelynek képletében X halogénatomot képvisel, míg a többi általános jel jelentése a 2. igénypontban adott meghatározás szerintivel egyezik. (Elsőbbsége: 1963. január 21.) 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás továbbfejlesztése az (I) általános képletű ciklohexán-diizotiocianátok (akár az 1., 3