151530. lajstromszámú szabadalom • Égetett magnéziából való tűzálló téglák, tömbök és masszák, és eljárás előállításukra

•3 151530 4 MgO-tartalmú magnéziában kívánatos. Az ége­tett anyag 2,9-nél nagyobb, célszerűen 3,0-nál nagyobb térfogatsúllyal rendelkezik, és a do­lomitnak, ill. mésznek legalább egy része olyan, különálló részecskékként van benne jelen, amelyek magasabb mésztartalommal, rendelkez­nek, mint átlagosan az egész égetett termék. Ezeket a magasabb mésztartalmú részecskéket fizikai úton, pl. mágneses kezeléssel, vagy egyéb módon eltávolítjuk az égetett termékből. A visszamaradó anyag 88 súly%-nál több magnéziumoxidot tartalmaz, és minthogy a mésztartalmú részecskéket eltávolítottuk belőle, felhasználható tégla előállításara olyan módon, hogy vízzel megnedvesítjük és téglákká présel­jük. A visszamaradó anyag egy jellemző össze­tétele a következő: Si02 0,7 súly% Fe2 0 ;! 6,8 súly% A12 0 3 0,7 súly% CaO 2,4 súly% MgO (különbség) 89,4 súly% A melléktermékként elválasztott részecskék összetétele a következő lehet: Si02 Fe2 0 3 AI2O3 CaO 0,5— 2,0 súly% 5,0— 8,0 súly% 0,5— 1,0 súly% 5,0—10,0 súly% MgO {különbség) 80,0—88,0 súly% Ezek a részecskék nem alkalmasak téglák közvetlen előállítására, mert nem egyforma alakúak; színük fehér vagy barna. A mész nincs bennük egyenletesen eloszolva, és az elemzéssel kimutatható fázisok nem. állnak bennük egyensúlyban. Amikor az ilyen termé­ket, ill. az ilyen részecskéket megőröljük, és vízzel való nedvesítés után téglákká alakítjuk, a szabad mész a vízzel reagál, és a téglában repedések képződnek. A találmány szerint a kapott melléktermé­keket előnyösen forgókemencében még egyszer kiégetjük, hogy a termékben fellelhető fáziso­kat közelebb vigyük az egyensúlyi állapothoz. Ilyen feltételek mellett, ill. egyensúlyi állapot­ban a mész dikalciumszilikátot képezve reagál a kovasavval, miközben kismennyiségű trikal­ciumszilikát is keletkezhet, és a vasoxid, vala­mint a még reagálatlan mész dikalciumferritet képez, amelynek mennyisége meghaladja a másodszori égetés során kapott termék 5 súly %~át. Az ilyen módon a melléktermékből ka­pott, vagyis második égetési termék 88 súlyzó­nál kevesebb magnéziumoxidot tartalmaz. A melléktermékeket forgókemencében, elő­nyösen 1350 C° fölötti hőmérsékleten lehet ki­égetni. Annak érdekében, hogy az eredmény optimális legyen, vagyis az égetés folyamán a mésztartalom a lehető legegyenletesebben oszol­jon el az anyagban, az égetőkemencébe beada­golt szemcséknek 4 mm-nél kisebb szemcsemé­rettel kell rendelkezniük. A kemencébe beada-10 15 2\j 25 30 35 40 45 50 55 60 65 golandó aprított anyagot égetett magnéziávai és magnéziumszulfáttal, vagy szulfit szenny­lúggal, vagy egyéb szerves kötőanyagokkal adott esetben bríkettálni lehet, és az így ka­pott brikettált anyagot aknás kemencében ki lehet égetni. Az égetést olyan módon szabályozhatjuk, hogy kb. 3,20 térfogatsúlyú tömör terméket kapjunk; kívánt esetben azonban kisebb, kb. 2,90 körüli térfogatsúlyú terméket is előállít­hatunk. Az ezen égetés után kapott terméket felhasz­nálhatjuk olyan tűzálló téglák és masszák elő­állítására, amelyek alkalmasak oxigénbefuvás­sal végzett acélelőállításra használt kemencék­ben, pl. LD-kcnverterekben, Kaldo-konverte­rekiben, stb. történő felhasználásra. Téglák elő­állítása céljából az égésterméket, vagyis a má­sodik égetés után kapott magnéziát megőröl­jük, majd olyan vízzel, amely kötőanyagot, pl. kénsavat tartalmaz, megnedvesítjük, és ezt kö­vetően téglákká préseljük. A kapott téglákat további égetés nélkül is felhasználhatjuk, azon­ban beépítés előtt kemencében ki is égethetjük őket. Ha kátránnyal kötött téglákat akarunk kapni, a második égésterméket forró kátrány­nyal elegyítjük, és az így nyert elegyet elő­nyösen 300 kg/cm2 -nél nagyobb nyomással tég­lákká préseljük, amelyek lehűlés után közvet­lenül felhasználhatók. A másodszor kiégetett magnéziában található dikalciumferrit-mennyiséget olyan módon hatá­rozzuk meg, hogy először kiszámítjuk annak a mésznek a mennyiségét, amely ahhoz szük­séges, hogy a jelenlevő kovasavat dikalcium­szilikát képződése közben lekösse, majd ezt a mennyiséget levonjuk a teljes mészmennyiség­ből, és ilyen módon megkapjuk a fölös mész­mennyiséget. Feltételezzük, hogy ez a fölös mészmennyiség alakul át dikalciumferrítté a vasoxiddal való reakció következtében. A je­lenlevő csekély aluminát-mennyiségek tetrakal­cium aluminátferritet i(brownmilleritet) képez­nek, azonban ezt a vegyületet a számított di­kalciumferrit-mennyiségben foglaltnak tekint­hetjük. Legjobb eredmények elérése érdekében a kovasav mennyisége célszerűen 2 súly% alatt legyen. A találmány szerinti eljárással előállított téglák elsősorban oxigénbeíuvásos konverterek­ben használhatók ugyan fel, azonban olyan te­rületeken is felhasználhatók, ahol kátránnyal kötött dolomittéglák, vágy masszák, vagy dolo­mitos magnezitből készített téglák vagy masz­szák nyernek felhasználást, így pl. elektromos ívfénykemenoék falainak előállítására szolgáló nagy tömbök, vagy egyéb tömbök készítésére is. A jelen találmányi leírásban az égetett mag­néziára vonatkozó elemzési adatok égetett alapra, vagyis izzítási veszteség nélküli meny­nyiségre vonatkoznak. A magnézia %-os MgO-tartalmát a különbség alapján határozzuk meg, vagyis olyan módon, hogy a kovasav, ferri­oxid, aluminát és mésztartalom külön elem-2

Next

/
Thumbnails
Contents