151524. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gázok és gázelegyek elemzésére

151524 4 Ivadék erintkeztetésére. Ha viszont a reagens oldat kisebb fajsúlyú, mint a zárófolyadék, az említett ok miatt a vizsgáló szerkezetet fordí­tott helyzetben tartjuk, vagyis úgy, hogy 1 5 vége alul, az: 5 zárósapka pedig felül legyen. Ezután a szerkezetet ismét vízszintes hely­zetbe állítjuk, és leolvassuk a gázoszlop hosz­szát. A két hossz különbsége a vizsgált kom­ponens mennyiségére ad tájékoztatást. 10 A gázelegy további komponensét, ill. kom­ponenseit hasonló módon vizsgáljuk, további megfelelő reagens oldatok alkalmazásával. Így például az oxigén elnyeletése lúgos pirogallol­oldatot, szénmonoxid elnyeletésére ammónium-15 hidroxidos réz(I)-klorid oldatot alkalmazhatunk, A találmány szerinti szerkezet előnyösen al­kalmazható ipari és munkaegészségügyi gáz­vizsgálatok elvégzésére minden olyan gáz vagy gázkomponens, így például oxigén, széndioxid, 20 szénmonoxid, kénhidrogén, klór, kéndioxid, kéntrioxid esetében, amely valamilyen folya­dékban elnyelethető. A találmány különös jelentőséggel bír a bio­lógiai kutatásokban, ahol olyan feladatok meg-25 oldását teszi lehetővé, amelyek sokkal bonyo­lultabb és költségesebb berendezések felhasz­nálásával sem, voltak mindmostanáig kielégí­tően megoldhatók. Az eszköz ugyanis rendkí­vül kis mennyiségű gázminták, pl. növényi ré-30 szék felületén képződő apró buborékok elem­zésére, üreges, termések, halhólyag stb. gázcse­réjének vizsgálatára, továbbá fotoszintézis köz­ben lejátszódó, valamint légzési és erjedési fo­lyamatok egyszerű és gyors vizsgálatára is al~ 35 kalmazható. A mezőgazdaságban szinte beláthatatlanok a találmány szerinti eszköz alkalmazása révén nyiló lehetőségek, minthogy lehetővé válik a 40 növények számára az adott helyen és időben optimális eredményeket biztosító, főként per­mettrágyaként alkalmazandó műtrágyaféleségek meghatározása a fotoszintézises gázcserére tett hatásuk vizsgálata alapján. Ennek egy módja 45 pl. abban áll, hogy a növényállomány kis te­rületein permetezést végzünk a terméshozam szempontjából eredményesnek Ígérkező műtrá­gyaféleségekikel, vagy pedig a leveleket vagy levágott levéldarabokat belemerítjük a vizsgá-50 landó műtrágyaoldatokba. A levelek felületén a fotoszintézist megindító megvilágítás hatá­sára keletkező gázréteg elemzése révén a hely­színen, kb. 30 percen belül megkaphatjuk a kívánt tájékoztató eredményt. 55 A találmány szerinti szerkezet tehát egy­szerű, olcsó, viszonylag nagy pontosságú, és rendkívül gyors elemzéseket tesz lehetővé igen kicsiny gázminták esetében is. jekciós tű legyen ráhúzható, ami által lehetővé válik üreges, objektumok falának átszúrásával a belső térben levő gázok elemzése is, A találmány szerinti készülék egy példakép­peni kiviteli alakját és működését a csatolt rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a gázelemző eszköz nézete. A 2. ábra a gázelemző eszköz szivófejének metszete. A találmány értelmében célszerűen úgy já­runk el, hogy a, 3 kapilláris mérőcső 1 Végét a zárófolyadékba helyezzük, majd a rugalmas 5 sapka megnyomásával és lassú elengedésiével buborékmentesen zárófolyadékot szívunk fel a 3a kapillárisba és a 2 recipiens térbe. Ezután a 4 csavarszerfcezetnek az óramutató járásával ellentétes irányú mozgatásával a vizsgálandó gázmintát szívjuk fel a 3a kapillárisba. A gáz­minta térfogata tetszőleges lehet, csupán azt kell szem előtt tartani, hogy az elnyeletés foly­tán bekövetkező térfogatcsö'kfcenése a 3 kapil­láris mérőcső beosztásán még leolvasható, és a gázminta a 3a kapilláris mindkét végén záró­folyadékkal elrekesztett legyen. Az igy felvett gázmintát elzárjuk a külső tértől, és egyúttal a gázmintát is átszivatjuk a 2 recipiens térből a 3a kapillárisba olyan módon, hogy az 1 mé­rőcső végét ismét a zárófolyadékba merítjük, és a 4 csavar mozgatásával további zárófolya­dékot szivünk a 3a kapillárisba és a 2 reci­piens térbe. Ezután a 3 mérőcsövet vízszintes helyzetben tartva, a .mérőcső beosztásának se­gítségével leolvassuk a gázoszlop hosszát. A le­olvasás előtt a szerkezetet célszerű rossz hő­vezető alapra helyezni, hogy a kéz hőmérsék­lete ne befolyásolja a mérés eredményét. A leolvasás megtörténte után a 3 mérőcső 1 végét a vizsgálandó gázt vagy gázkomponenst elnyelő reagens folyadékba merítjük, majd a 4 csavarnak az óramutató járásával megegyező irányú forgatásával cl ö'cl kapilláris végébe ke­rült levegőt kibuborékoltatjuk. Ezt követően a 4 csavar ellenkező irányú forgatásával a 2 re­cipiens térbe reagens folyadékot szívatunk fel, és a 4 csavar váltakozó irányú csavargatásá­val a gázoszlopot a mérőcsőben ide-oda moz­gatjuk, imiközben a gáz nagy felületen érint­kezik a reagens oldattal, és abban teljesen vagy részben elnyelődik. Így pl. széndioxid vizsgálata esetén az elnyelető folyadékként használt lúg az elemzett gázban levő széndi­-oxid mennyiségével arányos mértékben meg­rövidíti a gázioszlop hosszát, a széndioxid el­nyelése következtében. Ilyenkor zárófolyadék­ként enyhén megsavanyított vizet célszerű használni, amely nem nyel el széndioxidot a gázmintából. Ha a reagens oldat nagyobb fajsúlyú, mint a záíróíolyadék, elnyeletés közben a szerkezetet úgy tartjuk, hogy 1 vége felül, és az 5 záró­sapka alul legyen, hogy ezáltal a zárófalyadék és a reagens folyadék fajsűlykülönbségét fel tudjuk használni a gázminta és a reagens fo-Szabadalmi igénypont: Szerkezet gázok és gázelegyek elemzésére, melynek beosztással ellátott kapilláris mérő­csöve, továbbá folyadéknak, ill. gáznak a ka-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents