151512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrohullámú áramkörök - un. mikrohullámú többpólusok - impedanciájának mérésére és mérőeszköz ehhez
151512 egy méréssel való meghatározását azáltal teszi lehetővé, hogy a vizsgálandó végződések, póluspárok számának megfelelő számú tápvonal-szakaszokból alkotott üregrezonátor geometriáját változtató elemeket előzetesen egy előírt írek- 5 véneién fázísszögre, a mérésnél felhasználandó indikátort ugyanezen előírt frekvencián pedig veszteségi tényezőre kalibráljuk. A mérendő többpólust az így kalibrált tápvonalszakaszok közé helyezzük és az előírt frekvencián rezonan- 10 ciára hangolunk, majd egyidejűleg leolvassuk a fázisszög és a veszteségi tényező értékeket, vagy megfelelő kalibrálás esetén közvetlenül az impedanciaértékeket, A találmány szerinti mérési eljárásnál a több- 15 pólus által gerjesztett magasabb rnódusok szétválasztását úgy végezzük, hogy az indikátort a tápvonalszakaszra egymásután eltérő mód.usra hangolt kicsatolókkal csatlakoztatjuk és így a vizsgálandó többpólus impedancia-paramétereit 20 módusonként külön meghatározzuk. A találmány szerinti mérési módszer megvalósítására szolgáló berendezés, egy a mérési tartományban hangolható két vagy több csatlakozóval ellátott, a mérendő objektum, elhelyezésére 25 alkalmas többpólusú tápvonal-rendszert, tartalmaz, amely tápvonal-rendszer csatlakozásaihoz legalább a vizsgálandó be és kimenetek számának megfelelő számú, egy-egy előírt frekvencián üregrezonátort képező, referencia-síkok {fázis- 30 szög) szerint vagy impedanciában valamint frekvenciában {hullámhosszban) kalibrált, változtatható rövidzárt és fixen rögzített csatoló-mechanizmusokat tartalmazó tápvonalszakasz van kapcsolva és a berendezés ezen tápvonalszakaszok ?,5 kicsatolóihoz csatlakoztatható állóhullámarányban {veszteségi, reflexiós tényezőben) kalibrált indikátorral rendelkezik. A berendezés töhb-módus vizsgálatára alkalmassá tehető azáltal, hogy a berendezésnek a 40 tápvonalrendszerhez csatlakoztatott legalább egy tápvonalszakasza legalább kétfajta módus-kicsatolóval van ellátva. A találmány szerinti eljárást és berendezést rajzok alapján ismertetjük részletesebben. 45 Az 1. ábra a mérőberendezés egy példákénti kivitelének hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett keresztmetszete. A 3. ábra az 1. ábra B—B vonala mentén vett 50 keresztmetszete. A 4. ábra az 1. ábra C—C vonala mentén vett keresztmetszete. Az 5. ábra a többmódusú rendszerek vizsgálatánál alkalmazható, több kicsatolóval rendelkező 55 tápvonalszakasz példakénti kivitelét mutatja. A 6. ábra a többpólusú rendszerek vizsgálatánál alkalmazható elrendezés példakénti kivitelét mutatja. Amint a 1: —4 ábrákból látható, a találmány 60 szerinti mikrohullámú impedanciamérő berendezésben az 1 és 2 tápvonal-szakaszok egy-egy változtatható 3 és 4 rövidzárral vannak lezárva. A két csatoló mechanizmus közül az 5 becsatoló a mikrohullámú energia becsatolására és a 6 ki- 65 csatoló a nagyfrekvenciás jel detektálására szolgál. A vizsgálandó 7 négypólus a 8 tápvonalszakaszban van elhelyezve. A találmány szerinti eljárásnál a fent vázolt berendezést a következő módon kalibráljuk. A gyártás során rögzített hullámhosszon i(frek_ vencián) kalibráljuk a két üregrezonátqf egyegy rövidzárját a referencia-sík (fázisszög) vagy impedancia, valamint frekvencia {'hullámhossz) szerint, az indikátort pedig állóhullámarányban [(reflexiós tényezőben). Az 1. ábra szerinti mérőelrendezést a mérendő 7 négypólus nélkül összeállítjuk. Az 5 becsatclón rögzített hullámhosszúságú mikrohullámú energiát juttatunk a mérőrendszerbe. Ezután a 3 rövidzár változtatásával, minden 3 rövidzár helyzethez található egy 4 rövidzár állás, ahol rezonancia lép fel. Ezen rezonanciát a 6 kicsatolóhoz csatlakozó indikátorral észleljük. A 3 és 4 rövidzárak egymáshoz tartozó állásait kalibráljuk. Ezzel a referencia-síkok helyzeteit (fázisszög) meghatároztuk. Ezután a 8 tápvonalszakaszba különféle etalon diszkontinuitásokat helyezünk és minden esetben ismét rezonanciát keresünk, amit többször megismételünk, a 3 és 4 rövidzárak helyzeteinek megváltoztatásával. Ezután az előző mérésből a megfelelő indikációkat 'kiválasztva, és ehhez képest az utóbbi mérés szerint megváltozott indikátor kitéréseket az. indikátoron kalibráljuk áiióhullároarány (reflexiós tényező) szerint, a mérőberendezés állítható mechanizmusát pedig fázisszög vagy impedancia függvényében és hullámhosszban skálázzuk, amely kalibrációs pontok értékét az előző mérésből kiválasztott referencia-síkóknak az utóbbi mérés során végbement változásaiból határozunk meg. A felhasználó a mérést az 1, ábra szerinti mérési, összeállításban végzi el. Az 5 becsatolón mikrohullámú energiát juttatunk a mérőrendszerbe. Ezután a 3 és 4 rovidzáriak helyzeteinek változtatásával rezonanciát keresünk, vagyis az, indikátor műszeren maximumot állítunk be. Ezen indikátor skáláján a kitérésnek megfelelő állóhullámarányt ((reflexiós tényezőt) olvasunk le. A rövidzárak meghajtó-mechanizmusának ská~ Iájáról leolvassuk a referencia-síkok helyzeteit (fázisszög) vagy impedancia értékeket (Zbemen 5, Zkimenő), az egyes tápvonal-szakaszokban levő hullámhossz {frekvencia) értékeket pedig a meghajtó mechanizmuson levő, ezekre az értékekre kalibrált skála alapján határozzuk meg. Ezen adatok felhasználásával i(a négypólus bemeneti és kimeneti impedanciái, fázisszög, állóhullámarány, valamint a hullámhossz ismeretében) a négypólus impedancia paramétereit (Zu, Z22: Z12) az ismert impedancia-átviteli függvény segítségével meghatározzuk. Többpólusú rendszer vizsgálatára szolgáló mérőberendezés egy példakénti alkalmazását a 6. ábra szemlélteti. A mérőberendezésben a mérendő 9 többpólus befogadására szolgáló többpólusú 10 tápvonalrendszer egyes végződéseihez csatlakozó 11, 12 2
