151475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányagyutacsok előállítására, valamint az eljárással készült bányagyutacs
5 151475 megoldását szemlélteti, benne a primer töltettel. A 2. ábra a találmány szerinti kupak első kiviteli alakját mutatja a primer töltet nélkül. A 3. ábra a kupak második kiviteli' alakját láttatja a gyutacs alsó részével és a kétféle töltettel együtt. A 4. ábra a 2. és 3. ábrán feltüntetett kupakok felülnézete, az iniciálé tűz terjedési irányának szemléltetésével. Az 5. ábra a kupak harmadik kiviteli alakjának a 4. ábrához: hasonló felülnézete. A 6. ábra a kupak tetőlapjának sajtolásához szükséges présszerszám hatékony részének oldalnézete, végül a 7. ábra a szekunder töltet felületének kúpos kialakítását és az ehhez használt présszerszám hatékony részét mutatja. Az 1. ábrán 1 a, gyutacsihüvely, 2 a kupák, 3 a központi tűznyilás, 4 a primer töltet, 4' az a töltetmennyiség^ amely az iniciáláshoz elegendő volna és. 5 a szekunder töltet. A 2. ábra szerint a 6 kupáik tetőlapját teljes egészében mint befelé néző, 9'0° csúcsszögű 7 kúpot alakítjuk ki és ennék széle közelében hozzuk létre a 8 tűznyüásit. •A 3. ábrán a 6 kupak 7 kúpja nem terjed a tetőlap .széléig, úgyhogy gyakorlatilag vízszintes 9 gyűrűperem, jön létre, és a 8 tűznyilást ezen alakítjuk ki. Ez az ábra a 4 primer és 5 szekunder töltetet is feltünteti. A 4 primer töltet lényegileg háromszög keresztmetszetű gyűrűt alkot, melynek középnyilásába a 7 kúp csúcsa mélyen benyúl és ezáltal a 4 primer töltet gyűrűjébén az égés terjedését a 4. ábrán látható két, ellenkező irányú „a" nyíllal jelölt félköralakú pályára kényszeríti. Ezen az ábrán az eredmény vonal azt a kört jelöli, amelyen belül a 7 kúp csúcsrésze a 4 primer töltet diametrális égéstérjedését megakadályozza. „ • ' . • ' " Az 5, ábra felülnézetben olyan 7 kúpot mutat, amelynek a középtől a kerület felé terjedő, hosszúkás 10 tűznyilása van. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyutacs kezdetleges körülmények között kerül felhasználásra és azt nem villamosgyújtóval, hanem gyújtózsinórral indítják, mely, mint ismeretes, lángjának túlnyomó részét visszafelé fújja és a. kívánt irányban csak gyönge lángot ad. Ilyen esetben azután célszerű a kupak tűznyilásának az említett résalakú kiképzést adni. E rés előnyösen 3^—4 mm. hosszú és 0,5—1 mm széles, A 6. ábrán látható 11 "présszerszám alakítja ki a 7 kúpot, miután, az. 5 szekunder töltet felső felületét i(7. ábra) a 12 présszerszámmal az 1 gyutacshüvelyben felfelé kúposra kialakítottuk és a 6 kupakot a primer töltet beszórása után az 1 gyutaeshüvelybe helyeztük. Ennék folyamán a 7 kúp csűcsrészéneík a szekunder töltet felé néző felületére is kerül csekély mennyiségű hozzátapadó iniciálóanyag, ez azonban „agyonsaj tolódik," és így az égés ezen az úton erősen lelassul A 7 kúpnak és ezzel együtt a 11. présszerszámnak kúpszöge 80—d00°, előnyösen 90°, míg az 5 szekunder töltethez tartozó 12 présszerszám kúpszöge 110'—150°, előnyösen 130°. A találmány alkalmazásának nemcsak, az a jelentős előnye van, hogy a 4 primer töltet minimálmennyisége az, eddiginek: csupán törtrésze, általában 1/5—1/6 része, hanem, a tarpasztalat szerint csökkenthető az 5 szekunder töltet mennyisége, valamint a, gyutacshüvely hossza és falvastagsága is1 . Az így készült gyutacsok a gyakorlati kipróbálás során kitűnően beváltak. Köralakú tűznyilás esetén annak bősége 0,5—1,5 mm, előnyösen 0,75 mm. Amennyiben a szekunder töltet két résziből áll, .még pedig a tulajdonképpeni szekunder töltetből és egy közvetítő töltetből, akkor ez utóbbinak, inenynyisége a találmány szerinti hatásosabb iniciálás következtében mintegy 20—40%-kal csökkenthető, ami azért előnyös, mert a közvetítő töltet meglehetősen drága anyag. A találmány esetében a felhasznált iniciálóanyag-nlennyiség teljes egészében részt vesz a szekunder töltet beindításában, az égés, ellentétben a központi nyilású kupakos megoldással, határozottan egyirányú. Ilyen módon a betöltött primeranyag iniciálóereje közel 100%osan kihasználható. Ami a primer töltet fojtását illeti, a kísérletek --révén megállapítást nyert, hogy a találmány előírásai szerint szerkesztett gyutacsban a felhasznált szerkezeti anyagok tulajdonságainak és méretezésének megfelelő maximális fojtás biztosítható. A szekunder töltet fölé besajtolt primer töltetnek azon a pontján, ahol az iniciálóanyag a szekunder töltet beindításához szükséges detonációsebességet eléri, optimálisan zárt tér áll rendelkezésre. Ennek fojtását jelentős miértékben befolyásolja annak.az alkatrésznek anyaga és falvastagsága, amely a primer töltet célszerű gyűrűalakú kiképzését és a, fojtást egyaránt •biztosítja. Nagyobb fajsúlyú, • nagyobb szakítószilárdságú anyagból készült, nagyobb falvastagságú alkatrész nagyobb fojtást tesz lehetővé. Ez az: alkatrész, egymagában képes a 'detonáció kiváltásához szükséges teljes fojtást biztosítani, olyannyira, hogy a hüvely anyaga és falvastagsága a fojtás, szempontjából elveszti jelentőségét. A kísérleti adatok szerint gyakorlatilag nem befolyásolja a rendszer minimáiértékét az a körülmény, hogy pl, rézhüvely helyett sokszorosan kisebb szilárdságú alumíniumhüvelyt vagy elenyésző szilárdságú műanyaglhüvelyt alkalmazunk. Mivel az elmondottak szerint a fojtás teljesen ennek az egy alkatrésznek a feladata, ezért falvastagsága és anyaga döntő fontosságú, szemben a hagyományos, központi nyilású kupakkal, amely a teljes fojtásnak csak kis hányadát biztosítja olyan rendszerben, amely teljes egészében, sem nyújt kielégítő fojtást. A hüvely anyagának -megválasztása a találmány alkalmazása, esetében, mivel a hüvely fojtása . szerepe elvész, igen egyszerűvé válik 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
