151462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rákellenes hatású antibiotikum előállítására

15 jaira összeállított korszerű osztályozásban (vö. S. A. Waksman, "The Actinomycetes", The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1961, II. kötet; — "Bergey's Manual of Deter­minative Bacteriology" 7. kiad., The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1957; — L. Ettlinger és mtsai, Archiv für Mikrobiologie 31, -326, 1958) nem található olyan species le­írása, amelynek jellemző morfológiai és bioló­giai adatai megegyeznének akár a Streptomyces 8899, akár a Streptomyces 31.723 jellemző tu­lajdonságaival. A G. F. Gause és mtsai által kidolgozott osz­tályozásban („Zur Klassifizierung der Actino­myceten", VEB Gustav Fischer Verlag, Jena, 1958) azonban szerepel a Streptomyces coeru­leorubidus species, amelynek leírása eléggé ha­sonló az itt szóban forgó törzsek jellemzőire. Bár S. A. Waksman "The Actinomycetes", The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1961, II. kötet 323—326 old. szerint ez a leírás kevéssé pontos^ mégis lehetséges, hogy a Strep­tomyces 8899 és a Streptomyces 31.723 törzsek a Streptomyces coeruleorubidus specieshez tar­toznak és így „Streptomyces coeruleorubidus 8899 törzs", ill. „Streptomyces coeruleorubidus 31.723 törzs" megjelölés illeti őket. E kérdés megvilágítása céljából az alábbiakban részlete­sen megadjuk a Streptomyces 8899 és a Strep­tomyces 31.723 törzs jellemző morfológiai és biokémiai tulajdonságait, párhuzamosan meg­adva a Streptomyces coeruleorubidus Gause és mtsai által leírt jellemző tulajdonságait is. Mikroszkópiai morfológia: A streptomyces 8899 és 31.723 spórázását bo­nyolultsága miatt nehéz megfigyelni. A spórá­zás vagy a Grundy és mtsai által (Antib. & Chemoth. 1, 309, 1951) leírt „szintetikus" táp­talajon, vagy pedig a Benett-féle (K. L. Jones, J. Bacteriol., 57, 142, 1949) vagy hasonló komp­lex táptalajokon figyelhető meg. A mikroszkóp alatt vizsgált lemezes kultúrá­kon a Streptomyces genusra jellemző elágazó szálak és spóraláncok képződése figyelhető meg. A legbonyolultabb fejlődési fokot mutató spóra­hordozó-szálak tömött csavarodás«, többfordu­latú spirális alakot mutatnak; gyakran Ötnél több fordulat számolható meg; a spórák ovális alakúak, méretük kb. 0,6—0,9 és 0,8—1,2 mik­ron között van. A spórahordozó-szálak kapcsolódása örvös szerkezetet mutat, olykor egy-, gyakrabban két­örvös alakban. Ez a szerkezet mikroszkóp alatt csak akkor figyelhető meg, ha a spórahordozó szálak csak egy- vagy kétfordulatú spirálist, vagy egyszerű hurkot képeznek, különben a túlságosan kifejlődött spirális eltakarja a kap­csolódási helyet és gátolja a másodlagos örvös szerkezet megfigyelését. A legbonyolultabb fokú szerkezetet mutató morfológiai elemeket figyelembe véve, azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy a Streptomyces 8899 és 31.723 spórahordozó szervei a T. G. 16 Pridham és mtsai (Applied Microbiol., 6. 52, 1958) által kidolgozott osztályozásban leírt Bi­verticillus-spira típusnak felelnek meg. Tekintetbe véve azt is, hogy a jól kifejlett 5 kultúrák levegő-micéliuma — amint ezt az alábbiak során kimutatjuk — világoskék színű, így a fent említett osztályozás alapján a Strep­tomyces 8899 és 31.723 speciesek a Biverticil­lus-spira szekció kék sorozatába sorolhatók, 10 ahol eddig egyetlen leírt species sem szerepel, míg a Streptomyces coeruleorubidus ebben az osztályozásban a Spira-szekció kék sorozatába tartozik. 15 Általános jellemzők: A Streptomyces 8899 és 31.723 az említett „szintetikus" táptalajokon általában olyan ve­, getatív micéliumot képeznek, amelynek színe 20 a fejlődés kezdetén leggyakrabban rózsaszín vagy narancs-rózsaszín, míg az inkubáció során ez a szín fokozatosan vörösödik, míg végül élénkvörössé válik. A „szerves" táptalajokon a vegetatív micélium színe sárgásbarna vagy vö-25 rösesbarna. A levegő-micélium általában mind­két fajta táptalajon jól fejlett. A fejlődés kez­detén a levegő-micélium fehér színű, a fejlődés során azonban igen gyorsan megszínesedik és élénk világoskék színűvé válik; ezt a színt az 30 alábbiakban „türkizkék" színnek nevezzük. Ez a szín a fejlődés fokától és a táptalaj jellegétől függően némileg változó élénkségű lehet, oly­kor a színárnyalat kissé el is halványulhat. Megfigyelhetjük oldható pigmensek képződését 35 is, amelyeknek a színe tiszta vörös vagy na­rancsvörös; e szín élénksége a •„szintetikus" táptalajokon a kultúra korától függően külön­böző lehet, míg „szerves" táptalajokon a vörös szín árnyalata barnásvörösre vagy barnás ró-40 zsaszínre változhat. A Williams-féle és a McCoy-féle táptalajokon bőséges pigmensképződés tapasztalható, ezek a pigmensek jellegzetes feketés színt mutatnak. 45 A kultúrák jellemző adatai és biokémiai tulajdonságai A Streptomyces 8899 és 31.723 törzsek kul­túráinak jellemző adatait és biokémiai tulaj-50 donságait a Streptomyces-törzsek meghatáro­zásának, ill. azonosításának céljaira általában használatos ágáros és folyékony táptalajokon határoztuk meg. Megfigyeléseinket részletesen leírtuk az alábbi VII. táblázatban; a táblázat 55 adatai 26 C° hőmérsékleten kb. egy hónapig inkubáltatott kultúrákra vonatkoznak. Ezek az adatok a kultúra végső állapotát mutatják, a színeződések kifejlődését a fentebbi „Altalános jellemzők" c." szakaszban ismertettük. A táb­: 60 lázatban szereplő irodalmi hivatkozásokat, va­lamint az ott említett táptalajok összetételét az alábbiakban adjuk meg. Megadtuk a táblázat­ban a Streptomyces coeruleorubidus tulajdon­ságainak G. F. Gause és mtsai szerinti leírását 65 is, a lehetőség szerint a legközelebb eső össze-

Next

/
Thumbnails
Contents