151462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rákellenes hatású antibiotikum előállítására

15 jaira összeállított korszerű osztályozásban (vö. S. A. Waksman, "The Actinomycetes", The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1961, II. kötet; — "Bergey's Manual of Determinative Bacteriology" 7. kiad., The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1957; — L. Ettlinger és mtsai, Archiv für Mikrobiologie 31, -326, 1958) nem található olyan species leírása, amelynek jellemző morfológiai és biológiai adatai megegyeznének akár a Streptomyces 8899, akár a Streptomyces 31.723 jellemző tulajdonságaival. A G. F. Gause és mtsai által kidolgozott osztályozásban („Zur Klassifizierung der Actinomyceten", VEB Gustav Fischer Verlag, Jena, 1958) azonban szerepel a Streptomyces coeruleorubidus species, amelynek leírása eléggé hasonló az itt szóban forgó törzsek jellemzőire. Bár S. A. Waksman "The Actinomycetes", The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1961, II. kötet 323—326 old. szerint ez a leírás kevéssé pontos^ mégis lehetséges, hogy a Streptomyces 8899 és a Streptomyces 31.723 törzsek a Streptomyces coeruleorubidus specieshez tartoznak és így „Streptomyces coeruleorubidus 8899 törzs", ill. „Streptomyces coeruleorubidus 31.723 törzs" megjelölés illeti őket. E kérdés megvilágítása céljából az alábbiakban részletesen megadjuk a Streptomyces 8899 és a Streptomyces 31.723 törzs jellemző morfológiai és biokémiai tulajdonságait, párhuzamosan megadva a Streptomyces coeruleorubidus Gause és mtsai által leírt jellemző tulajdonságait is. Mikroszkópiai morfológia: A streptomyces 8899 és 31.723 spórázását bonyolultsága miatt nehéz megfigyelni. A spórázás vagy a Grundy és mtsai által (Antib. & Chemoth. 1, 309, 1951) leírt „szintetikus" táptalajon, vagy pedig a Benett-féle (K. L. Jones, J. Bacteriol., 57, 142, 1949) vagy hasonló komplex táptalajokon figyelhető meg. A mikroszkóp alatt vizsgált lemezes kultúrákon a Streptomyces genusra jellemző elágazó szálak és spóraláncok képződése figyelhető meg. A legbonyolultabb fejlődési fokot mutató spórahordozó-szálak tömött csavarodás«, többfordulatú spirális alakot mutatnak; gyakran Ötnél több fordulat számolható meg; a spórák ovális alakúak, méretük kb. 0,6—0,9 és 0,8—1,2 mikron között van. A spórahordozó-szálak kapcsolódása örvös szerkezetet mutat, olykor egy-, gyakrabban kétörvös alakban. Ez a szerkezet mikroszkóp alatt csak akkor figyelhető meg, ha a spórahordozó szálak csak egy- vagy kétfordulatú spirálist, vagy egyszerű hurkot képeznek, különben a túlságosan kifejlődött spirális eltakarja a kapcsolódási helyet és gátolja a másodlagos örvös szerkezet megfigyelését. A legbonyolultabb fokú szerkezetet mutató morfológiai elemeket figyelembe véve, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Streptomyces 8899 és 31.723 spórahordozó szervei a T. G. 16 Pridham és mtsai (Applied Microbiol., 6. 52, 1958) által kidolgozott osztályozásban leírt Biverticillus-spira típusnak felelnek meg. Tekintetbe véve azt is, hogy a jól kifejlett 5 kultúrák levegő-micéliuma — amint ezt az alábbiak során kimutatjuk — világoskék színű, így a fent említett osztályozás alapján a Streptomyces 8899 és 31.723 speciesek a Biverticillus-spira szekció kék sorozatába sorolhatók, 10 ahol eddig egyetlen leírt species sem szerepel, míg a Streptomyces coeruleorubidus ebben az osztályozásban a Spira-szekció kék sorozatába tartozik. 15 Általános jellemzők: A Streptomyces 8899 és 31.723 az említett „szintetikus" táptalajokon általában olyan ve, getatív micéliumot képeznek, amelynek színe 20 a fejlődés kezdetén leggyakrabban rózsaszín vagy narancs-rózsaszín, míg az inkubáció során ez a szín fokozatosan vörösödik, míg végül élénkvörössé válik. A „szerves" táptalajokon a vegetatív micélium színe sárgásbarna vagy vö-25 rösesbarna. A levegő-micélium általában mindkét fajta táptalajon jól fejlett. A fejlődés kezdetén a levegő-micélium fehér színű, a fejlődés során azonban igen gyorsan megszínesedik és élénk világoskék színűvé válik; ezt a színt az 30 alábbiakban „türkizkék" színnek nevezzük. Ez a szín a fejlődés fokától és a táptalaj jellegétől függően némileg változó élénkségű lehet, olykor a színárnyalat kissé el is halványulhat. Megfigyelhetjük oldható pigmensek képződését 35 is, amelyeknek a színe tiszta vörös vagy narancsvörös; e szín élénksége a •„szintetikus" táptalajokon a kultúra korától függően különböző lehet, míg „szerves" táptalajokon a vörös szín árnyalata barnásvörösre vagy barnás ró-40 zsaszínre változhat. A Williams-féle és a McCoy-féle táptalajokon bőséges pigmensképződés tapasztalható, ezek a pigmensek jellegzetes feketés színt mutatnak. 45 A kultúrák jellemző adatai és biokémiai tulajdonságai A Streptomyces 8899 és 31.723 törzsek kultúráinak jellemző adatait és biokémiai tulaj-50 donságait a Streptomyces-törzsek meghatározásának, ill. azonosításának céljaira általában használatos ágáros és folyékony táptalajokon határoztuk meg. Megfigyeléseinket részletesen leírtuk az alábbi VII. táblázatban; a táblázat 55 adatai 26 C° hőmérsékleten kb. egy hónapig inkubáltatott kultúrákra vonatkoznak. Ezek az adatok a kultúra végső állapotát mutatják, a színeződések kifejlődését a fentebbi „Altalános jellemzők" c." szakaszban ismertettük. A táb: 60

lázatban szereplő irodalmi hivatkozásokat, valamint az ott említett táptalajok összetételét az alábbiakban adjuk meg. Megadtuk a táblázatban a Streptomyces coeruleorubidus tulajdonságainak G. F. Gause és mtsai szerinti leírását 65 is, a lehetőség szerint a legközelebb eső össze-