151460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilaminok elegyével javított szénhidrogénalapú kötőanyagok előállítására

MAGYAR NEPKÖÄTARSA SÄG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. XI. 02. : /EE-482/ í Közzététel napja: 1963. XI. 26. / Megjelent: 19-65', VI. 01. 151460 Szabadalmi osztály: 80 b 25 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: feltalálók: Peredi József oki. vegyészmérnök, Budapest 20%, Reznák László oki. mérnök, Budapest 15%, Szelényi István oki. vegyészmérnök, Budapest 15>%, Haidegger Eirnő oki. vegyészmérnök, Budapest 10%, Jeszl Jánosné oki. Vegyészmérnök, Pétfürdő 10%, Hidegkúti Károly oki. gépészmérnök, Pétfürdő 10%, Métzing József oki. vegyészmérnök, Pétfürdő 10%, Szeiler Béla ókl. vegyészmérnök. Pétfürdő 10% Tulajdonos: Péti Nitrogénművek, Pétfürdő, 50%, Útügyi Kutató Intézet, Budapest, 30%,, Növényolaj- és Háztartási Vegyipari Kutató Intézet, Budapest, 20% Eljárás alkilaminok elégyévef javított szénhidrógéríafapú kötőanyagok előállítására Ismeretes, hogy a szénhidrogénialapú kötőanyagok l(ipl. bitumen, kátrány) szilárd adalékanyagokhoz, mint pl-, kőzuzalék, homok, kavics, cement stb. jó fedés és tapadás mellett keverhetők. Nagyon gyakran súlyos nehézséget je-; lent, azonban az, hogy nedves adalékanyagok és szénhidrogénialapú kötőanyagok elegyítésekor nem lehet jó tapadást biztosítani. Ugyancsak előnytelen jelenség az, hogy a szilárd adalékanyag felületére felvitt szénhidrogénialapú kötőanyag, nedvesség vagy időjárási behatások közrehatása folytán leválik, sőt gyakran teljesen leöldödik. Az is- ismeretes, hogy a szénhidrogénalapú kötőanyagok nedvesség és időjárási , behatások következtében történő leválásának megakadályozására több különféle anyag; bekeverésével kísérleteztek. E próbálkozások csak' részleges eredményekhez vezettek és sokszor a nedvesség és időjárási behatások elleni fokozott ellenállás csak erősen korlátozott időtartamra érvényesült. így pl. ismeretes, hogy bázikus adalékanyagDk alkalmazása esetén, a szénhidrogénalapú kötőanyagok tapadása zsírsavak hozzáadásával javítható. Ilyen célra különféle amidokat. és aminokat is felhasználták. Ezek hatása főleg olyan keverékekre korlátozódik,' amelyekben a savas jellegű' adalékanyagok vannak túlsúlyban. Mindezen anyagok nagy hátránya, hogy a velük javított kötőanyag hosszabb hőhatásra elveszti 10 15 20 25 30 tapadóképességét. Leírtak olyan anyagokat is kötőanyagokhoz történő békeverésre, amelyek egyazon 16—18 szénatomot tartalmazó molekulán belül első-, másod- és harmadrendű aminocsoportofcat tartalmaznak i(Journ. Appl. Chem. 196-2. február, 56. o.). Ugyancsak az idézett közleménybél ismeretes, hogy a másod- és harmadrendű aminoknak sem külön-külön, sem együttesen nincs tapadást javító hatása, hanem ilyen hatást csak elsőrendű aminők egyidejű jelenlétében gyakorolnak. Ez utóbbi vegyületek hátránya éppen az, hogy egyazon molekulán belül alig, vagy egyáltalán nem szabályozható arányban tartalmazzák az első-, másod- és harmadrendű aminők-csoportokat, ennek folytán természetesen rierif mindig a legkívánatosabbnak mutatkozó arányban. Tapadást javító szerekként ismeretesek még a nehéz' fémszappanök, kátiohakíív anyagok, hosszabb láncú alkoholok, naftenátok, szilánok, fenölátok, szervetlen savak észterei. Mindezen ismert tapadást javító szerek közös hátrányaként jelentkezik a hatékonyság: széles határok közötti ingadozása, kötöttségük az adalékanyagok és a kötőanyagok bizonyos különleges fajtáihoz, gyenge hőállóság, a kötőanyag képlékenységének, hajlékonyságának és penetráció^j áriak kisebb-nagyobb mértékű lerontása. Vizsgálataink során arra a meglepő:

felisme-r résre jutottunk, hogy a szénhidrogénalapú kötő-151460