151460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilaminok elegyével javított szénhidrogénalapú kötőanyagok előállítására

MAGYAR NEPKÖÄTARSA SÄG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. XI. 02. : /EE-482/ í Közzététel napja: 1963. XI. 26. / Megjelent: 19-65', VI. 01. 151460 Szabadalmi osztály: 80 b 25 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: feltalálók: Peredi József oki. vegyészmérnök, Budapest 20%, Reznák László oki. mérnök, Budapest 15%, Szelényi István oki. vegyészmérnök, Budapest 15>%, Haidegger Eirnő oki. vegyészmérnök, Budapest 10%, Jeszl Jánosné oki. Vegyészmérnök, Pétfürdő 10%, Hidegkúti Károly oki. gépészmérnök, Pétfürdő 10%, Métzing József oki. vegyészmérnök, Pétfürdő 10%, Szeiler Béla ókl. vegyészmérnök. Pétfürdő 10% Tulajdonos: Péti Nitrogénművek, Pétfürdő, 50%, Útügyi Kutató Intézet, Budapest, 30%,, Növényolaj- és Háztartási Vegyipari Kutató Intézet, Budapest, 20% Eljárás alkilaminok elégyévef javított szénhidrógéríafapú kötőanyagok előállítására Ismeretes, hogy a szénhidrogénialapú kötő­anyagok l(ipl. bitumen, kátrány) szilárd adalék­anyagokhoz, mint pl-, kőzuzalék, homok, kavics, cement stb. jó fedés és tapadás mellett kever­hetők. Nagyon gyakran súlyos nehézséget je-; lent, azonban az, hogy nedves adalékanyagok és szénhidrogénialapú kötőanyagok elegyítésekor nem lehet jó tapadást biztosítani. Ugyancsak előnytelen jelenség az, hogy a szilárd adalék­anyag felületére felvitt szénhidrogénialapú kötő­anyag, nedvesség vagy időjárási behatások köz­rehatása folytán leválik, sőt gyakran teljesen leöldödik. Az is- ismeretes, hogy a szénhidrogénalapú kötőanyagok nedvesség és időjárási , behatások következtében történő leválásának megakadá­lyozására több különféle anyag; bekeverésével kísérleteztek. E próbálkozások csak' részleges eredményekhez vezettek és sokszor a nedvesség és időjárási behatások elleni fokozott ellenállás csak erősen korlátozott időtartamra érvényesült. így pl. ismeretes, hogy bázikus adalékanyagDk alkalmazása esetén, a szénhidrogénalapú kötő­anyagok tapadása zsírsavak hozzáadásával ja­vítható. Ilyen célra különféle amidokat. és ami­nokat is felhasználták. Ezek hatása főleg olyan keverékekre korlátozódik,' amelyekben a savas jellegű' adalékanyagok vannak túlsúlyban. Mind­ezen anyagok nagy hátránya, hogy a velük javított kötőanyag hosszabb hőhatásra elveszti 10 15 20 25 30 tapadóképességét. Leírtak olyan anyagokat is kötőanyagokhoz történő békeverésre, amelyek egyazon 16—18 szénatomot tartalmazó moleku­lán belül első-, másod- és harmadrendű amino­csoportofcat tartalmaznak i(Journ. Appl. Chem. 196-2. február, 56. o.). Ugyancsak az idézett köz­leménybél ismeretes, hogy a másod- és harmad­rendű aminoknak sem külön-külön, sem együt­tesen nincs tapadást javító hatása, hanem ilyen hatást csak elsőrendű aminők egyidejű jelen­létében gyakorolnak. Ez utóbbi vegyületek hát­ránya éppen az, hogy egyazon molekulán belül alig, vagy egyáltalán nem szabályozható arány­ban tartalmazzák az első-, másod- és harmad­rendű aminők-csoportokat, ennek folytán ter­mészetesen rierif mindig a legkívánatosabbnak mutatkozó arányban. Tapadást javító szerekként ismeretesek még a nehéz' fémszappanök, kátiohakíív anyagok, hosszabb láncú alkoholok, naftenátok, szilánok, fenölátok, szervetlen savak észterei. Mindezen ismert tapadást javító szerek közös hátránya­ként jelentkezik a hatékonyság: széles határok közötti ingadozása, kötöttségük az adalékanya­gok és a kötőanyagok bizonyos különleges faj­táihoz, gyenge hőállóság, a kötőanyag képlé­kenységének, hajlékonyságának és penetráció^­j áriak kisebb-nagyobb mértékű lerontása. Vizsgálataink során arra a meglepő: felisme-r résre jutottunk, hogy a szénhidrogénalapú kötő-151460

Next

/
Thumbnails
Contents