151438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalámifélék tartósító kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Pótszabadalom a 150605 lajstromszámú törzsszabadalomhoz Bejelentés napja: 1962. III. 26. Közzététel napja: 1964. I. 25. Megjelent: 1965. VI. .01. (IE—180) 151438 Szabadalmi osztály. 66 b Nemzetközi osztály: A 22 c Deciimái osztályozás: Imre László oki, gépészmérnök, Budapest Eljárás szalámifélék tartósító kezelésére A találmány tárgya eljárás szalámifélék tar­tósító kezelésére. A 150605 lajstromszámú törzsszabadalomban olyan eljárást ismertettem, amelynél a téli- és csemegeszalámi, valamint hasonló természetű 5 húsáruk füstölése és érlelése egyetlen szárítási folyamat alatt történik, oly módon, hogy a frissen töltött árut légnedvesség- és hőfoksza­bályozással ellátott, a külvilágtól teljesen elzár­ható, hőszigeteléssel bíró helyiségben egy vagy 10 több akasztószinten helyezzük el és füstölés­nek, majd érlelésnek vetjük alá, miközben a hőmérsékletet a szárítási folyamat alatt +4 és +12 C° között tartjuk, illetve időnként (pél­dául kéthetenként) rövid időre (például egy 15 napra) 12 C°-nál nagyobb, de legfeljebb 20 C°­ig terjedő hőmérsékletet alkalmazunk és szá­rítását keringetett levegővel végezzük, száradá­sának sebességét pedig a keringetett levegő mennyiségének és/vagy relatív nedvességtartal- 20 mának és/vagy hőmérsékletének és/vagy~ nyo­másának szabályozásával állítjuk be oly módon, hogy meghatározott időközökben (például he- , tenként) aránylag rövid időre (például néhány órára) a helyiséget a külvilágtól elzárva, a be- 25 fúvást és elszívást szüneteltetjük és megvárjuk, amíg a levegő egyensúlyi nedvességállapotát felveszi, majd megállapítjuk az időtartam vé­gén a levegő által felvett egyensúlyi nedvesség- .'• állapotot és ezen értéktől függően határozzuk 30 meg a szárítás következő szakaszában a helyi­ségbe bocsátandó szárítólevegő állapotát és/ vagy mennyiségét, majd a folyamat befejezése után a kész árut a helyiségből való elszállítás előtt fokozatosan — pl. néhány nap alatt — a külső környezet hőmérsékletére hozzuk. Az idézett törzsszabadalomban meghatároz­tuk a levegő egyensúlyi nedvességállapotának fogalmát is. Azt az állapotot neveztük így, amelynél a lezárt térségben a levegő azon hő­fokon az áruból már több nedvességet nem vesz fel, sem az árut nem nedvesíti. Ezt az ál­lapotot a levegőnek adott hőfokon levő relatív nedvességtartalmával mérjük. A törzsszabadalomban leírtuk a klimatizált hideg füstölés módját is, amelynél a füstöt kü­lön hőszigetelt vezetéken vezetjük és a befúvás helyén keverjük a klimatizált levegőhöz. Ugyancsak meghatároztuk a szárító-levegő állapotváltozásának irányjelzőjét befolyásolni tudó, az akasztószintek határoló felületei, pl. csővezetékek mentén elrendezett hűtő-, illetve fűtőelemek rendeltetését. A törzsszabadalomban ismertetett eljárást to­vábbi kísérleteim alapján a találmány szerint oly módon fejlesztem tovább, hogy a gyártási idő csökkentése váljék lehetővé a szárítási fo­lyamat kéregmentes gyorsításával és előnyös szárítási paraméterek biztosításával. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy 151438

Next

/
Thumbnails
Contents