151437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-alkil-5-nitro-imidazolok N1-helyettesített származékainak előállítására

1S1437 5 \ 4 f oxilmentes oldószerben célszerű végezni a re^ dukciót, A fémbórhidridek alkalmazása esetén hidroxiltartalmú és hidroxilmentes oldószerek egyaránt jól használhatók, pl. az etanol vagy tetrahidrofurán. A redukció az alkalmazott hőfokra nem kü­lönlegesen érzékeny, de egyrészt a reakció meg­felelően rövid idő alatt történő lebonyolítása, másrészt a redukciónál alkalmazott komplex hibrideknek a felhasznált oldószerben való bomlékonysága bizonyos hőfok-határokat meg­szab. Így pl. kalciumbórhidriddel etanplos kö­zeget használva, célszerű —10 C° és —20 C° között dolgozni. A felhasznált komplex fém­hidrid mennyisége 1 mol redukálandó anyagra számítva 0,7—1,5 mol között változhat a kiin­dulási anyagtól függően. A redukció megtör­ténte után a reakcióelegy a redukcióval nyert fémkomplexet tartalmazza, mely az oldószer­ben oldva marad s a reakcióelegyből bepárlás útján kapható meg. A redukciónál kapott fémkomplexek elkülö­nítés után, vagy bizonyos esetekben magában a reakcióelegyben egyaránt acilezhetők. Az al­kalmazott acilezőszer igen sokféle lehet: jól al­kalmazhatók pl. a savhalogenidek, mint acetil­klorid, benzoilklorid. Igen előnyös a palmitoil­klorid alkalmazása. Célszerűen alkalmazhatók acilezőszerként alifás savanhidridek is dimetil­formamid-diklóretán elegyében. Ezeknek alká­lisói vízben neutrális kémhatással oldódnak és ezért gyógyászatilag jól használható vegyületek. Az acilezés előtt általában gondoskodni kell arról, hogy a fémkomplex vegyületek hidroxil­tartalmú oldószerektől (pl. alkohol, víz) men­tesek legyenek. Az acilezésnél szükség esetén alkalmazhatunk savmegkötő szereket, mint pl. piridin, trietilamin stb. Eljárásunk előnye, hogy igen kiváló tisztasá­gú terméket biztosít jó kitermeléssel. Eljárásunk kivitelezését az alábbi példák szemléltetik: Példák: 1. l-(2-hidroxietil)-2-metil-5-nitroimidazol elő­állítása 21,3 g 2-metil-5-nitro-imidazol-N1 -ecetsav­etilésztert oldunk 50 ml absz. etanolban s hoz­záadjuk egy olyan etanolos kalciumbórhidrid­oldathoz, melyet 8,2 g kalciumklorid 2 H2 0 350 ml absz, etanolban való oldatának és 3,8 g nát­riumbórhidrid 400 ml absz. etanolban való ol­datának —20 C°-on történt elegyítésével és 15 percen át történt keverésével állítottunk elő. A redukciót oly mcidon végezzük, hogy a fenti elegyet keverővel ellátott lombikban 5 órán át —20 és —15 C° között keverjük, majd egy éj­jelen keresztül hűtőszekrényben állni hagyjuk. Az így kapott reakcióelegy kevés finom, por­szerű csapadékot tartalmazó halványsárga ol­dat. A továbbiakban az alkoholos oldatot só­savas alkohollal vagy vizes sósavval elbontjuk s vákuumban b^pároljuk. A maradék só-elegyet 100 ml vízben oldjuk, 5 n nátronlúggal meg­lúgosítjuk, diklóretánnal extraháljuk, majd az oldószeres részt magnéziumszulfáton szárítva, szűrve, vákuumban bepároljuk. A maradék sár-5 gas, kissé olajos kristály. Ezt vizes jégecetből átkristályosítjuk. Kitermelés 14,92 g, 87,2%, op.: 158—160 C°. 3. l-(2-diklóracetoxietil)-2-metil-5-nitroimidazol A 2. példában megadott mennyiségekkel és ahhoz hasonló módon készített 2-metil-5-nitro-Ni-imidazol-ecetsavészter redukciós kalcium­bór-komplexet dimetilformamidban acilezzük. 9,23 g 3,4,5-trimetoxi-benzoilkloriddal és az ott leírt módon a reakcióelegyet feldolgozzuk. Ilyen módon az l-(2)3,4,5-trimetoxi-benzoiloxi­i. l-(2-sztearoiloxietil)-2-metil-5-nitroimidazol 10 Az 1. példában ismertetett módon elkészít­jük a kalciumbórhidrid-oldatot 3,28 g kalcium­klorid 2 H2 0, 300 ml absz. alkohol és 1,52 g nátrium bórhidrid elegyítésével. Az így kép-15 ződött kalciumbórhidrid alkoholos oldatához "adjuk hozzá a 8,52 g 2-metil-5-nitroimidazol~ Ni-ecetsav-etilésztert és 8 órán át —15 és —20 C° között kevertetjük, majd másnap reggelig hűtőszekrényben 0 C° körül állni hagyjuk. Az 20 így kapott sárgászöld színű oldatot az alján levő kevés oldatlan részről szűrjük, majd vá­kuumban 30 és 45 C° között bepároljuk. A ma­radék sárgásfehér kalcium-bór-komplexhez hoz­záadunk 50 ml diklóretánt, 25 ml dimetílforma-25 midot és 4 ml piridint, majd ehhez keverés köz­ben 13 g sztearoilkloridot csepegtetünk, me­lyet 40 ml diklóretánban oldottunk fel. A hozzá­adagolás után a reakcióelegyet 4—5 órán ke­resztül 30 és 45 C° között tartjuk. A reakció-30 elegyet ezután vákuumban beszűkítjük, a ma­radék olajat jeges vízbe öntjük, majd sósavval - pH 5-re beállítva a kivált olaj lassan kristá­lyosodni kezd. Másnap szűrjük, majd a nyers olajos-kristályos részt aceton-petroléter elegyé-35 bői átkristályosítjuk. 11,02 g, termelés 63%, op.: 50—51 C°. 40 Az 1. példában megadott mennyiségekkel és hasonló módon készített nitroimidazol-szárma­zék kalcium-bór-komplexet diklóracetilezzük az alábbi módon: 170 ml diklóretán és 60 mLdi­metilformamid elegyében oldjuk a komplex 45 vegyületet, melyhez jeges vizes hűtés és keverés közben fél óra alatt 15,5 g diklóracetilkloridot csepegtetünk, majd 3 órát 35 és 45 C° között kevertetjük, éjjelen át állni hagyjuk. A reakció­elegyet vákuumban beszűkítjük, a maradékot 50 jégre öntve sósavval pH 5-re beállítjuk, miköz­ben az anyag kristályosan kiválik. A kissé ola­jos kristályokat szűrjük, vízzel mossuk, majd szárítás után aceton-benzin elegyéből átkristá­lyosítjuk. 20,86 g, 73,8%, op.: 85—87 C°. 55 4. l-(2-)3,4,5-trimetoxibenzoiloxi(-etü)-2-metil­-5-nitroimidazol 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents