151420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás proteolitikus enzimek előállítására

SZABADALMI 151420 MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS áSÉÜi Szabadalmi osztály: 6 a 14—23 IÍBP Bejelentés napja: 1962. X. 31. (AI—78) Nemzetközi osztály: jl?% • Svédországi elsőbbsége: 1961. XI. 08. C 12 k ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1964. I. 25. Megjelent: 1965. VI. 01. Decimálosztályozás: Feltaláló: Dr. Bergkvist Rolf vegyész, Södertälje (Svédország) Tulajdonos: Aktiebolaget Astra, Apotékarnes Kemiska Fabriker cég, Södertälje (Svédország) Eljárás proteolitikus enzimek előállítására 1 A találmány proteolitikus enzimek előállítására, kivonására és elkülönítésére, valamint az ilyen enzimeket tartalmazó készítmények előállítására vonatkozik, melyek a vér alkotórészei a vénákban és artériákban képezett vérrögök és zárványok oldására alkalmasak. Sok év óta ismeretes, hogy a penészgombák nagy többsége számottevő mennyiségben termel proteolitikus enzimeket. Az utóbbi 10 év folyamán nagy figyelmet fordítottak erre a területre és számos jelentős eredményt hoztak az ez irányú vizsgálatok, magukat az ilyen enzimeket azonban — kevés kivétellel — még nem tisztították és tanulmányozták szélesebb körben. A penészgombák által termelt proteázok ritkán állnak egyetlen egységes enzimből; az ilyen enzimek rendszerint a proteolitikus enzimek többtagú rendszeréből állnak. így az olyan egyszerű kifejezések, mint pl. „Aspergillus oryzae proteáz" és „Rhizopus proteáz" sok zavart okoztak és ezért nagy szükség van az ilyen penészgomba-proteázok valamilyen ésszerű osztályozására. A különféle penészgombák által kiválasztott bonyolult proteolitikus enzim-elegyekre vonatkozó ismereteink még mindig igen korlátozottak és ezért a proteázokat eddig csupán a különböző penészgomba-kultúráknak a kazein-emésztés terén mutatott látszólagos pH-aktivitása alapján osztályozták különböző csoportokba. A penészgomba-proteázok optimális pH-értékeire vonatkozólag a különböző adatok széles 5 köréről számoltak már be, a felhasznált fehérje-anyagtól és az alkalmazott organizmustól függően. A legtöbb kutató három típust különböztetett meg a protein-hidrolizáló enzimek körében, attól függően, hogy ezeknek az optimális 10 pH-értéke a savas, semleges vagy alkalikus pH-tartományba esik-e. Így a különféle fekete Aspergillús-fajok, mint az Asp. niger, Asp. awamori és Asp." saitio által termelt enzimek fő alkotórésze egy savas proteáz enzim. A szén-15 hidrátokban gazdag közegben tenyésztett Aspergillus oryzae, amelynek táptalaja tehát az alacsonyabb pH-értékek felé tolódik el, a közlések szerint főként ilyen típusú enzimet termel, fehérjékben gazdag közegben azonban e mik-20 roorganizmus kultúráiban kevés ilyen enzim termelődik. A Taka-diasztázból, amely" egy Asp. oryzae-ből készített kereskedelmi enzimkészítmény; egy semleges proteáz-enzimet különítettek el; hasonló enzimet különítettek el 25 továbbá az Asp. sójae kultúrájából is. A Rhizopus és Penicillium fajhoz tartozó penészgombák a közlések szerint bőségesen termelnek savas proteáz enzimet, egyéb típusú proteázokkal együtt. Az Asp. oryzae kultúrájából fő proteáz-30 ként az irodalom szerint egy alkalikus proteáz 151420