151410. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz

151410 ndkusan független, a tapintónak tehát előnyösen két szabadságfoka van ''és ezek közül az egyik­ben mindkét irányban mechanikusan mozgat­juk, a másik szabadságfokban pedig az egyik irányú mozgást elektromágnesesen végezzük. 5 Azzal, hogy az említett módon a tapintó az egyik irányban elektromágnes hatására mozog, nemcsak azt érjük el, hogy az eddig egymástól függő viszonyban levő mozgások egymástól füg­getlenednek, hanem azt is, hogy a méretek és 10 a működő erők csökkennek, a szerkezet egy­szerűbbé válik stb., ment az ismert szerkezet­nél alkalmazandó kényszerpályák és kényszer­mozgások -egy része elmarad. Emellett a mág­neses működtetésnek a találmány szempontja- 15 ból még az a rendkívüli és nem várt hatása is megvan, hogy az a hirtelen, gyors mozgás (rántás), ami az elektromágnesnél legtöbbször elkerülhetetlen, nem. okoz semmi nehézséget, mert amikor az elektromágnes a tapintói hir- 2,0, telén elmozdítja, ez nem eredményezi a szervo­motor hirtelen, mozgását. A tapintónak az elektramágnessel tortént elmozdítása után ugyanis megint mechanikus vezérlés követke­zik, ami sima átmenettel történő mozgásra 25 készteti a szervomotort. További fontos körülmény az, hogy az eset­ben, ha a (tapintónak az egyik irányban hosszú pályán kellett mozognia, akkor a mozgási ösz­szetevők kényszerkapcsolata folytán a kitérés a 30 másik irányban is nagy volt, ami hátrányos. Ezzel szemben a jelen találmánynál a két moz­gási irányiban az elmozdulás nagyságai egymás­tól függetlenül változtathatók. Ez a körülmény további egyszerűsítést és 35 főleg a helyszükséglet csökkenését is maga után vonja, aminek egyes gépeknél döntő fon­tossága van. A szerkezet egyszerűségének megítélésénél fi­gyelembe veendő, hogy a valóságban térbeli 40 szerkezeteket alkalmazunk, amelyek ábrázolása nagyon nehézkes lenne, ezért az ábrák síkba kikerekített, az elveket pontosan szemléltető vázlatok, de a megvalósításnál a szerkezeti részletek a rajztól eltérőek és a rajzon látható 4b kiviteleknél egyszerűbbek. ' Az ismert szerkezet tisztán mechanikai mű­ködése szükségképpen azzal járt együtt, hogy a tapintónak sok esetben rossz hatásfokú kinema­tikai láncon át kellett a vezérlőkart rugóhatás 5® ellenében elfordítani, tehát viszonylag nagy energiával kellett rendelkeznie. Ezzel szemben a találmánynál az egyes mozgási szakaszok vé­gén elforduló ütköződobnak csak annyi ener­giát kell szolgáltatnia, amely egy elektromos 55 kapcsoló működtetéséhez elegendő. További fontos előny még a következő: a gyakorlatban az esetek nagyrészénél több, együttműködő szervomotorra van szükség, hogy a szükséges mozgást létrehozni lehessen. Így pl. 6 ^ egy eszterga késének kívánt mozgatása és be­állítása végett az eszterga hossz- és keresztszán­ját kell mozgatni és ennek megfelelően a fent­említett 145.815 számú szabadalom két egymás­sal kapcsolatban álló szerkezetet szemléltet, 65,, amelyek egymást indítják, ill. állítják meg, de ez a. kapcsolat is 'mechanikus, ami erős kötött­ségekkel jár együtt. Ezzel szemben a jelen ta­lálmánynál azáltal, hogyha tapintónak legalább egyik irányú mozgását elektromos úton, mág­nessel hozzuk létre, továbbá mert az egyes rendszerek egymással való kapcsolása is elekt­romos úton történhetik, a térbeli elhelyezés szempontjából gyakorlatilag véve teljes függet­lenséget érünk el, • A találmány további részleteit a rajzok kap­csán magyarázzuk el, amelyeken az 1. ábra pél­daképpen két hidromechanikus gördülőorsós vezérlőművet szemléltet, vázlatos, síkban elhe­lyezett ábrázolásban. A (tényleges kivitelnél tér­beli elrendezést alkalmazunk. A gördülőorsót és a hozzá tartozó görgőt az la. ábra oldalné­zetben mutatja. Az 1. ábrán oly kivitel látható, amely két egymással, lényegileg azonos szerkezetből '(egy­ségből) áll, tehát két szervomotor van össze­építve, amelyek két különböző mozgást létesít­hetnek, pl. az egyik egy eszterga hossz-szánját, a másik pedig keresztrtszánját mozgatja. A kívá­nalmaknak megfelelően a két szervomotor fel­váltva dolgozhat, tehát lehet úgy programozni, hogy az egyik szervomotor megállása után a másik indul (el és megfordítva, de Höhet úgy is programozni a gépet, hogy időnként a szer­vomotorok egyike többször egymás után mozog, a másik pedig áll, úgy amint ezt a rajz kap­csán részletesen ismertetjük. A találmány ke­retein belül azonban lehet csupán egy szervo­motort alkalmazni a hozzá tartozó vezérlő ré­szekkel együtt, vagy lehet kettőnél több szervo­motort összekapcsolni, amelyek előre meghatá­rozott program szerint működnek. Az 1. ábrán a fent levő egység minden fon­tosabb alkatrésze megvan számozva, a másik egységnél pedig csak egyes alkatrészeket jelöl­tünk számokkal, amelyek mellett a betű is van. A rajzon minden helybenálló csuklót, amely körül egy alkatrész elfordul, kettős körrel je­löltünk. A 2. és 3. ábra az 1. ábra felső részén lát­ható szerkezetet más helyzetben mutatja, de az elektromos és hidraulikus vezetékek elhagyásá­val. (Ä 4. ábra az ütközőkkel együttműködő ta­pintó másik kiviteli alakját mutatja, amelynél ez a tapintó térbeli mozgást végez. Végül az 5. ábra egyszerűsített kivitelt mu­tat, amelynél göfidülőorsót és. ezen legördülő görgőt nem alkalmazhatunk, hanem a tapintó közvetlenül mozgatja a hidraulikus folyadék szabályozó tolattyúját. Az 1. ábra szerint a szervomotor 1 dugaty­tyúját a baloldali köralakú felületére, vagy a jobboldali körgyűrű felületére ható folyadék­nyomás ((ismert módon) mozgatja jobbra vagy balra és ezzel, a dugattyú — az 1' nyúlvány révén — a rajzon fel nem tüntetett géprészt mozdít el. A nyomóolaj az 1. ábra alsó részén látható 23 szivattyúból jut az 1 dugattyúhoz,

Next

/
Thumbnails
Contents