151393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elnyújtott hatású stabil ACTH készítmények előállítására
151393 ezeknek a savaknak gyógyászatilag megfelelő sóit és szerves foszforvegyületeket különösen nukleotid-foiszfátokat, szénhidrátok, polialkoholok és aminosavak foszfátésztereit és sóikat értjük. Példaképpen említjük a foszforoxidból leszármaztatható savak primer-, szekundér- és tercier- kálium- és ammóniumsóit, továbbá glicerinfoszfátokat, íruktóz-, ribóz- és glukóz-foszfátokat, valamint nukleozid-foszfátokat, mint az adenozin mono-, di- és triofoszfátját és citidinfoszfátokat kreatinfoszfátokkal és foszfoszerinekkel együtt. Azt találtuk továbbá, hogy jelentős javulás tapasztalható a felsorolt tulajdonságok tekintetében akkor, ha az ACTH hatékonysága 10 vagy ennél magasabb USP U értékkel rendelkezik. Az USP U érték olyan biológiai aktivitást jelez, amely US (egyesült államokbeli) gyógyszerészeti egységben van kifejezve, meghatározása pedig szubkután módszerrel történik. Előnyös, ha ortofoszforsavat, ennek sóit és észtereit alkalmazzuk, mert ezekkel kaptuk a legkedvezőbb, alábbiakban részletesen kifejtett farmakológiai eredményeket. Egy poliíoszfáttal adalékolt készítmény hatékonysága például nem csökken a gyorsított stabilitási próbák után sem, amely próba 45 C°-on való 3 hetes tárolást jelent. A pirofoszfátot tartalmazó készítmény stabilitása is javul az adalékkal nem kezelt készítményekkel szemben. A nyújtott hatás meghatározására szolgáló farmakológiai próbát az ún. Sayer's-próba vagy aszkorbinsav eltűnési próba elvére alapoztuk, amelynek leírása az Endocrinology c. folyóiratban van ismertetve (42, 379, 1948.). A különbség csupán annyiban áll, hogy egy 3 USP U értékkel rendelkező ACTH intravénás injektálása helyett cinkhidroxiddal kombinált készítményt szubkután módon adtunk mintegy 8 patkányból álló kísérleti egyednek. Másik kísérleti patkánycsoportnak előbbivel azonos hatékonyságú, de cinkhidroxid nélkül készített ACTH-készítményt adtunk szubkután módon. 24 óra eltelte után a patkányok bal és jobb mellékveséinek aszkorbinsav-tartalmát határoztuk meg együttesen mindkét csoportbeli állatoknál. A nyújtott hatású készítménnyel és a standard készítménnyel kezelt patkányok mellékveséi aszkorbinsav-tartalmának átlagos különbsége képezi az összehasonlítási alapot (standardot) a nyújtott hatás elbírálásánál. (L. British Pharmacopea 1958, addendum 1960, 21 oldal.) Végül azt kell megjegyeznünk, hogy a legjobb eredményeket olyan esetben kaptuk, amikor a készítmény egy milli ekvivalens cinkre számítva mintegy 0,1—0,5 mg ekvivalens foszforsavat, vagy foszforsavak keverékét vagy származékait tartalmazta. Az alábbi példákban a találmány szerinti különböző ACTH-készítmények előállítását írtuk le és azokat az eredményeket, amelyeket a nyújtott hatás meghatározásánál gyorsított stabilitási próbákkal vagy azok nélkül kaptunk. 1. példa: Egy alábbi összetételű ACTH-oldatot: 5 ACTH 200 USP U/ml (hatékonyság 92 U/mg) Cink (ZnCl2 formában) 10,0 mg/ml Na2 HP0 4 12 aq. 8,3 mg/ml 10 kis mennyiségű 1 mólos HCl-lel 2 pH-értékre állítunk be. A fenti oldat 15 ml-ét 0,6 mólos nátriumhidroxid oldattal keverjük és a keveréket cseppenként 25 ml alábbi összetételű oldatba esepeg-15 tétjük: 20 25 35 40 45 50 benzilalkohol NaCl 20 mg/ml 8 mg/ml Az ACTH—Zn-hidrogénfoszfát oldat és nátriumhidroxid becsepegtetése alatt a pH értéket 8-ra szabályozzuk. A felhasznált nátriumhidroxid oldat mennyisége 8,1 ml. A kapott elegyet desztillált vízzel 50 ml-re egészítjük ki. Az így készített szuszpenzió összetétele a következő : benzilalkohol 10 mg/ml NaCl 7,1 mg/ml 30 ACTH 60 USP U/ml cink 3 mg/ml P04 0,66 mg/ml (0,23 mg ekvivalens POt/mg ekvivalens Zn) Előbbivel teljesen azonos módon hasonló öszszetételű készítményt állítottunk elő, de P04 -t Na2 HP0 4 formájában nem adagoltunk. Mindkét szuszpenzió aktivitását nyújtott hatás tekintetében meghatároztuk az előzőekben kifejtett módszerrel. Az alábbi eredményeket kaptuk: Aszkorbin sav eltűnés /x/100 mg mellékvesesú lyra 45 C°-on friss 3 hétig szusztartott penzió szuszpenzió foszfát nélküli szuszpenzió 173 104 foszfát-tartalmú szuszpenzió 221 174 Az eredmények világosan mutatják, hogy a foszfáttartalmú szuszpenzió stabilitása megnövekedett. A friss szuszpenzió hatékonyság-tar-60 tama szintén megjavult. 2. példa: Az 1. példában leírt módszerrel az 1. példa 65 szerinti összetételű szuszpenziókat készítettünk