151392. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagypontosságú mérlegeléshez
151392 után következő mérési folyamatok is racionálisan és a légmozgás megnyugvásához eddig szükséges nagyobb szünetek okozta időveszteség nélkül végezhetők el. A mérések során az az idő, amely az érzékeny mérleg 0 állásától egészen a befejezett mérlegelésig eltelik, jóval rövidebb, mint az az időtartam, amelyen belül a higroszkópos jelenségek oly mértékben kialakulhatnának, hogy azok értéke a mérés pontosságát befolyásolná. A találmány ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy a külső légkör és az érzékeny mérleg belső légköre közé egy semleges teret — a következőkben zsilipkamrát — iktat. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a légköri örvénylések kisebb kamrában hamarabb csillapodnak, mind nagyobb térben, illetve nagyobb térfogatú mozdulatlan légkört egy sokkal kisebb térfogatú, kevéssé mozgó légkör lényegesen kisebb mértékben zavar, mint fordított esetben, a mérendő anyagot egy viszonylag kicsiny zsilipkamrából visszük át a lényegesen nagyobb mérlegelő kamrába. Miután az anyagtányért a zsilipkamrában megraktuk, azt mérlegházon kívül kezelhető szállítóberendezés viszi át a mérlegelő kamrába. A szállítóberendezés egyidejűleg egy függőlegesen vezetett csapóajtó segítségével a két kamra közötti válaszfalat alkalmas időben önműködően nyitja, illetve zárja. A zsilipkamrában az anyagtányér megrakása után a szükséges rövid csillapodási idő biztosítandó, a zsilipkamrában egyszerű mérleg van elrendezve, amellyel az alatt az idő alatt, míg a levegő megnyugszik, a mérendő anyag súlyértéke az érzékeny mérés előtt már előre oly fokig megállapítható, hogy az érzékeny mérlegnek a finom súlyokkal való ellátásához szükséges időt rabló tapogató-kísérletek — történjenek azok akár mechanikusan valamely felrakószerkezettel, akár kézzel — már elmaradnak. A zsilipkamrán belüli légmozgás legkisebb értéken való tartása céljából a zsilipkamrát nem nyitjuk ki többször az előzetes mérésnél súlyok felrakása végett, hanem a találmány szerint újfajta súlyfelrakó berendezést alkalmazva, a súlyfelrakó berendezés a finomsúlyok váltását mind az előmérlegnél, mind az érzékeny mérlegnél elvégzi és egyidejűleg az érzékeny mérleg sűlyváltóművét a már közölt előkészületi állásba hozza. -A találmány szerint továbbá az előmérlegen az anyag súlyértékének annyi tizedesértékét állapítjuk meg, ahány tizedesérték az érzékeny mérleg finomsúlyaival beállítható. Mivel egyrészt csak viszonylag nagy költséggel létesíthető olyan optikai vetítőberendezés, amelynek segítségével valamely súlyértéket több mint három tizedes pontossággal lehet leolvasni, másrészt minthogy az igen érzékeny mérlegektől megköveteljük, hogy 20 g legnagyobb terhelés esetén ennek 5X 10~B ~od részét le lehessen mérni, azaz a leolvashatóság 20 X-10« 0,000,001 g legyen, ezért az érzékeny mérlegen nyolc tizedeshelynél többet kell leolvashatóvá tenni. Az előmérésre, azaz a még nem pontos előmérési érték megállapítására öt tizedeshely marad, 5 mert három tizedesjegyet az érzékeny mérleg vetítőberendezése közöl. Az öt tizedeshelyből ismét három tizedeshelyet az előmérleg1 vetítőberendezése közöl, azaz az előmérlegen csak két tizedeshelyet kell váltósúlyokkal meghatározni. 10 Emellett természetesen az előmérleg méri a nagyobb súlyértékek tizedeshelyeit is, tehát a teljes grammsúlyokat. Annak a felismerésnek eredményeképpen, hogy egyrészt a nagyobb mozdulatlan térfogaid tot egy lényegesen kisebb, keveset mozgó térfogat kevésbé zavar, mint fordítva és a felhasznált terek olyan kicsire veendők, amenynyire csak lehetséges, másrészt hogy az érzékeny mérlegek felépítési adottságaiból kifolyó-20 lag az anyagtányér elrendezése miatt az alapház alsó részében több helyre van szükség, mint a felső kamrarészben, a kamraelzárások számára adódik a kúppalástalak. A rajzok a találmány egy kiviteli példáját 25 tüntetik fel, ahol az 1. ábra a két kamra és a szállítóberendezés elölről, (kb. a 2. ábra A<—A vonala mentén vett) metszetben látható. A zsilipkamrában levő, sematikusan ábrázolt anyagtányér alsó 30 helyzetében van; a 2. ábra a zsilipkamra oldalmetszete (kb. az 1. ábra B—B vonala mentén), az előmérleg és a csapóajtórudazat sematikusan (csapóajtó zárt állapotban); a 35 3. ábra a zsilipkamra oldalmetszcte (kb. az 1. ábra B—B vonalán, ugyanúgy, mint a 2. ábra, de nyitott csapóajtóval és emelt anyagtányérral; a 4. ábra az 1. ábra szerinti nézet, amelyen 40 azonban az anyagtányér már az érzékeny mérlegelő-kamrában van, megemelt állapotban; az 5. ábra metszet az 1. ábra C—C vonala mentén; a 6. ábra a súlyváltóberendezés és az érzékeny 45 mérleg sematikus ábrázolása oldalnézetben (kb. a 7. ábra D—D vonala mentén), mögötte az előméri eget csak a húzóemeltyű jelzi; a 7. ábra a 6. ábra szerinti súlyváltóberendezés és az érzékeny mérleg sematikus ábrázolá-50 sa, a 6. ábra E vonala irányában. Az előmérleget egy tizedes, az érzékeny mérleget két tizedes jelzi; a 8. ábra a 7. ábra sematikus ábrázolása az F vonal irányában; a 55 9. ábra a számjegyes bütykös tömb képe, összeköttetésben csak az érzékeny mérleggel, két nézetben; a 9/a. ábra számjegyes bütykös tömb képe, öszszeköttetésben az érzékeny mérleggel és az elő-60 mérleggel, felülnézetben, 10. ábra az érzékeny mérleghez tartozó egyenes húzóemeltyű sematikus képe oldalnézetben: 11. ábra az előmérleghez tartozó hajlított húzóemeltyű sematikus képe oldal- és felülés nézetben.
