151387. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás szénhidrogén gáz-levegő-elegy előállítására

3 hogy pl. egy 20% pentánt tartalmazó gázelegy fűtőértéke k'b. 6860 keai/Nm:i

, és a pentánná vonatkoztatott harmatporttja kb. —5 C°. A találmány szerinti berendezéssel a gázelegy szolgáitatása a hálózat bármely részében levő fogyasztási hely megnyitásával azonnal teljesen önműködően megindul, és annak elzárásával ugyancsak önműködően megszűnik. A berendezés egyik, de semmiképpen sem egyetlen kiviteli alakját példaképpen a csatolt ábrán szemléltetjük. A példa szerinti kivitelben a gázforrás a propánnal, butánnal vagy pentánnal töltött 1 gázpalack. Földgáz használata esetén a gázforrást a 3 vezeték képviseli. Propán és bután használatakor a tartályban mindig elegendő (3—6 att.) nyomás van a zavartalan üzem fenntartására. A pentán forráspontja 36,1 C°, s így gőznyomása rendszerint nem elegendő az üzemeltetéshez, ezért a palackot szelepével lefelé a gőzzel fűtött 2 esőkarikáiba, ill. tekercsbe állítjuk, ahol eléggé felmelegszik, hogy ikellő (2—5 att.) gőznyomása legyen. (A rajzon a gőzvezeték — . — . •^vonaltai van jelölve.) A folyékony szénihidragén a palaokból a 3 vezetéken át a gőzzel melegített 4 elpárologtatóba kerül, amely esetenikéni úgy méretezendő, hogy propán-bután használatakor a folyadék párolgásának hőszükségletét fedezze, pentán és magasabb forráspontú szénhidrogén esetében a gázt még közel 100 C°-ra fel is hevítse. A 4 elpárologtatóból a szénhidrogéngáz az 5 nyomásszabályozóba jut. Pentán használata esetén a nyomásszabályozó házát gőzzel fűtött 6 edény vagy tér veszi körül, nehogy a szénhidrogén a nyomásszabályozóban kondenzálódjék. A nyomásszabályozó csak szívásra, pl. 100 mm vo-ra nyit. A nyomásszabályozó tányérját rugó -— esetleg súllyal terhelt emelőkar -— tartja megemelve záró helyzetben, és a gáz szívó hatására süllyed le, kinyitva a beömlő szelepet. Nagyobb állandóságul szívás biztosítására a 4 elpárologtató és az 5 nyomásszabályozó közé még egy •nyomásszabályozót iktathatunk foe, a gáz minőségétől függően gőzköpennyel ellátva vagy anélkül, amely pl. a palackban uralkodó 2—4 att nyomást pl. 300 mm vízoszlopra csökkenti, s ily módon az 5 szívásra nyíló nyomásszabályozó állandó, jelen esetben 300 mm v. o. nyomású gázt kap. Ezáltal az 5 nyomásszabályozó után a gáz negatív nyomása (szívása) igen 'nagymértékben állandó értéken tartható. Az 5 nyomásszabályozón átömlő gáz a (köpennyel körülvett 7 csővezetékbe jut. Ezt a csőszakaszt földgáz, propán vagy bután esetében pl. állandó hőmérsékletű víznek a köpenyen való átvezetésiével állandó hőmérsékleten tartjuk, pentán használatakor pedig pl. atmoszferikus nyomású telített gőzzel 100 C°-ra hevítjük. A köpenyes csőrész úgy van méretezve, hogy a gáz felvegye a csőfal hőmérsékletét. Az ily módon beállított hőmérsékletű gáz a 8 átömlőnyíláson át jut a 9 elegyítőkamrába, és 4 ott a levegővel elegyedik. Pentán, és hexán használata esetén a 8 átömlőnyílás és a 9 elegyítő'kamra közötti esőszakaszt is atmoszférikus nyomású gőzzel melegítjük. 5 Az éghető gázelegy másik összetevője, a levegő, a szabad légkörből jőve bármely alkalmas — a rajzon részleteiben fel nem tüntetett — 10 szűrőberendezésen át a 11 nyomásszabályozóba jut, amely az 5 nyomásszabályozóhoz 10 hasonlóan csak szívásra nyit, A 11 nyomásszabályozót úgy állítjuk be, hogy az 5 nyomásszabályozóval pontosan azonos értéken, a példában tehát 100 mm v. o. szívásnál nyisson. Ezáltal biztosítható, hogy a két szabályozó egy-15 szerre nyisson, .és a berendezés csak gáz-levegő elegyet szolgáltasson. A nyomásszabályozón áthaladó levegő a 12 csövön, a 'köpenyes 13 csőszakaszon és a 14 átömlőnyíláson át jut a 9 elegyítőkamrába. A 20 levegő hőmérsékletét a köpenyes 13 csőszakaszon állandó értékre állítjuk be, például azáltal, hogy a köpenyben állandó hőmérsékletű vizet áramoltatunk. A szérihidrogéngáz és a levegő hőmérsékíolé-25 nek állandó hőmérsékletű vízzel, ill. 100 C°-ú atmoszférikus nyomású" telített vízgőzzel való beállítása azt célozza, hogy a -kél összetevő mindig azonos állapotban, tehát változatlan fajsúllyal jusson az átömlőnyílásihoz, mert csak 30 így biztosítható, hogy azon keres'ztüí mindig azonos és egymással arányos mennyiségű gáz, ill. levegő ömöljön át, majd az átömlő nyílásokon túl elegyedjék egymással. Ezáltal az éghető gázelegy összetétele s így a fűtőértéke 35 is állandó értéken tartható. A 9 elegyítő/kamrából a gázelegyet a 15 vezetéken át a 16 ventillátor vagy más gázszállító elszívja, és a 17 csővezetéken át a fogyasztóhelyre nyomja. A 16 ventillátor pl. 250 mm 40 v. o. nyomáskülönbséget létesít; minthogy az 5 és 11 nyomásszabályozók 100 mm v. o. szívásra nyitnak, az átömlőnyílásoknál pedig mindig azonos, pl. 50 mm v. o. a nyomásesés, a 16 ventillátoron túli 17 csővezetékben 250— 45 (100+ 50) = 100 mm v. o. nyomás lesz, feltéve, hogy a csővezetékekben a nyomásesés elhanyagolható. A 8 és 14 átömlőnyílások méretét úgy választjük meg, hogy a gáz, ill. levegő kívánatos, 50 pl. 1:5 arányú mennyiségének átáramlása esetén a nyomásesések azonosak legyenek. Ezzel biztosítjuk a gázielegy állandó összetételét. Amikor a 17 vezetéken át a gázfogyasztás megindul, az egyébként állandóan működő 55 16 ventillátor a 17 vezetékben levő 100 mm v. o. nyomást helyreállítani törekszik, tehát a 15 vezetéken át gázelegyet szív be, ezzel megnöveli az 5 és a 11 nyomásszabályozókra eső szívást, ezek pedig egyidőben 100 mm v. o.-nál 60 nyitnak, a szénbidrogéngáznak és a levegőnek a 8 és 14 átömlőnyílások szabad keresztmetszetének megfelelő arányban a 9 elegyítőkamrába való áramlása megindul, a gázelegyet a 16 ventillátor a 17 fogyasztási gázvezetékbe továbbítja, 65 és a gázielegy képződése és továbbítása olyan 2