151386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás méhek etetésére alkalmas szirup előállítása

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 'RÁS Bejelentés napja: 1962. XII. 19. (MI—309) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1963. XII. 21. Megjelent: 1965. VI. 01. 151386 Szabadalmi osztály: 53 k Nemzetközi osztály: A 23 1 Decimái osztályozás: Dr. Mike Pál aranydiplomás állatorvos, Gödöllő Eljárás méhek etetésére alkalmas szirup előállítására 1 Ismeretes, hogy a méhek téli táplálékhiányát cukor etetésével szokták pótolni; Magyarországon évente kb, 400 vagon cukrot fogyasztanak a méhészek erre a célra. A cukor etetése azonban sem gazdasági szempontból, sem a méhek táplálása szempontjából nem kedvező; a cukor ugyanis egyrészt túlságosan költséges, másrészt pedig kizárólag szénhidrátot tartalmaz és így egyáltalán nem tekinthető teljes, értékű tápláléknak, sőt. ez a szénhidrát, a szacharóz, kémiailag eltér a méhek megszokott szénhidráttáplálékától is és ezért meg nem felelő adagolása a méhcsalád károsodására sőt pusztulására is vezethet. A találmány olyan, főként szénhidrátot tartalmazó a méhek etetésére alkalmas szirup előállítására vonatkozik, amely mentes a fentemlített hátrányoktól; a találmány szerint előállított szirup egyrészt lényegesen olcsóbb, mint a répacukor, tehát lehetővé teszi a .méhek valóban gazdaságos téli etetését, másrészt, ez a szirup a szénhidrát mellett fehérjéket és a méhek számiára nélkülözhetetlen egyéb természetes növényi tápanyagokat is tartalmaz, szénhidrátja pedig nem szacharóz, hanem főként inverteukor, így vegyi összetétel szempontjából messzemenően hasonlít a természetes virágmézre és, teljes értékű, egészséges táplálékot biztosít a telelő méhek számára. 10 15 20 25 30 Ezt a méhek táplálására kiválóan alkalmas, nagy tápértékű szirupot a találmány értelmében a 'késői barna i(sumac) édes cirok növény szárának nagy cukortartalmú nedvéből állítjuk elő. Ismeretes volt már eddig is, hogy az édes cirok nedve használható mennyiségű cukrot tartalmaz, de ismeretes az is, hogy e növény egy dhurin nevű glükozidot is tartalmaz, amely ha az állati szervezetbe jut, az emésztés során tetemes mennyiségű ciánhidrogént szabadít fel és ezért e növény vagy annak nedvei oly mértékben toxikusaik, hogy elfogyasztásuk a lovak, tehenek, birkák elhullását is okozhatja és különösen nagymértékben mérgező a méhekre is. Ezt a glükozidot csak bonyolult és költséges eljárásokkal lehet a növényből, ill. annak kivonatából eltávolítani, ami e növény ily módon történő hasznosítását gazdaságtalanná teszi. Azt találtuk, hogy az említett mérgező glükozidtól teljesen mentes termékhez juthatunk, ha az édes cirok magjának beérése és betakarítása után visszamaradt szárat, a levelek, az esetleges oldalhajtások és a törzsről sarjadzó fiatal hajtások eltávolítása után kisajtoljuk és az így kapott levet szűrés és derítés után vákuum, alatt, 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szirupsűrűségűre bepáróljuk. Az édes cirok növényben jelenlevő, ciánhidrogént fejlesztő glükozid ugyanis a növény virágzása után, a mag beérése folyamán a szárból telje-151386