151312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az antibiotikum-termelő törzsek termelőképességének fokozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. V. 17. Közzététel napia: 1963. XI. 2G. Megjelent: 1965. V. 01. (CISzabadalmi osztály: m h 1—8 Nemzetközi osztály: A Öl k uecirna! osztályoz Feltalálok: Dr. Darvas Jenő orvos, 25%, Vív. Horváth István vegyész, 30%, Dr. Inczeí'i István biológus, 23%, Parragh Gáborné vegyészmérnök, 22%,, Budapest Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer- és és Vegyészeti Termékek Gyára, Budapest, 70%, Gyógyszeripari Kutató Intézet, 30%," Budapest Eljárás az antibiotikum-termelő törzsek termelőképességének fokozásán 1 Í Cl ( % a 1 c ! Ismeretes, hogy az antibiotikum-termelő törzsek termelőképességét fokozni lehet mutációs i , hatást előidéző fizikai, vagy kémiai behatások^ , kai. Így sikerült az antibiotikum-termelő tör- i zsek antibiotikum-termelését fokozatosan emel- 5 ni ultraibolya, vagy Röntgen besugárzás segít\ ségével, illetőleg táptalajukhoz kevert radioaktív izotópok sugárhatásával, továbbá azzal, ( 1 t " hogy ha a termelő törzs spóráit, vagy vegetatív alakját alkilezőszerekkel, így mustárgáz- 10 zal, mustár-nitrogénnel, etileniminnel, vagy etil-nietil-szulfonáttal, vagy más hasonló hatású anyagokkal kezelték. Az azonban a tapasztalat, hogy a fentebb felsorolt behatásoknak ismételten kitett antibiotikum-termelő törzsek ese- 15 tében az ilyen behatások hatékonysága sok esetben csökken és termelésfokozás egyáltalán nem, vagy csak rendkívül vesződséges munkával érhető el. Ezeken a nehézségeken egyes kutatók úgy igyekeztek segíteni, hogy azonos 20 törzs eltérő morfológiai tulajdonságú és táptalajigényű különféle variánsaival a szokott módon vegetatív bidrideket állítottak elő, amelyeknél a mutációs fok az eredeti variánsokhoz képest nagyobb volt, Az irodalom szerint 25 —• melyben e téren számos ellentmondás tapasztalható — bizonyos körülmények között mutációs hatást idéztek elő anorganikus anyagok is. Vizsgálataink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy litiumklorid alkalmazó- 30 J íuiacu) ml 1 ' lüt ! 1 u o -"9 1 u iot ter-1 1 , alVal-1 11 j ( 1 i >f 1 1 1 ( aiisai)i ul iiyi^f u, 'ékszerű r IJL 11 Ul -ÍZ ( ÍJ csíra-i n 1 zbe 1 u.y ( -» 1 1 \ a k 1 ub n ti hn^y rm t Cl tol 3 11 t i u d m \ ibb li1 v rmklorid ki t cii ibi ikumsp 1 J 1 1 'onb >/ > clőben i+ 10 n ^ un 1 bi t J tápt » A t T 1 t 1 11 hogy j c 1 11 1 s hüm k1 ! id k( ie 1 1 «0 mellett ^ )oi n ' 1 )ob 1 1 at ° 3 0-1 <-]\<s/ti életképességet es a megmaradt egyedek kozott magas százalékban található antibiotikumot jobban termelő variáns. Ezen eljárásnak egyik előnyös kiviteli módját jelenti a következő eljárás: Jó növekedést biztosító, liüumklorid-tartalmú táptalajra oltjuk az antibiotikum-termelő törzs spóráit, megvárjuk az első növekedési ciklus lezajlását és utána végezzük el a szélesztést, Ilyenkor az életben maradt egyedek utódai nagymértékben elszaporodnak és a jobb termelő törzsek izolálása könnyen eszközölhető. Eljárhatunk azonban úgy JS, hogy a termelő törzsek, spóráit litiumklorid-tartalmú szilárd táptalajon szélesztjük, amikor is a spóráknak 151312