151309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök cserzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. I. 04. (BO—865) Közzététel napja: 1963. XI. 26. Megjelent: 1965. V. 01. 151309 Szabadalmi osztály: 28 a 5—8 Nemzetközi osztály: C Í4 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Fekete Kálmán tudományos főmunkatárs 30%, Budapest, Dr. Vágó György tudományos osztályvezető 70%, Budapest, Tulajdonos: Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás bőrök cserzésére 1 Mint ismeretes, cserzőanyagokon olyan anyagokat értünk, melyek a kollagén fehérjeláncai között stabil térhálós szerkezeteket hoznak létre azáltal, hogy több helyen kötődve összekapcsolják ezeket. í'élcserzőknek pedig azokat 5 az anyagokat nevezzük, melyek a kollagént alkotó fehérjeláncokhoz csak egy helyen kötődnek (GUSTAVSON után: „unipcint fixation"), anélkül, hogy a kollagén két szomszédos szerkezeti elemét összekapcsolnák. A félcserzők 10 ezen meghatározása, melyet SCHRÖDER eredetileg a növényi cserzőanyagok területére alkotott, bármely más típusú anyagra is vonatkoztatható, mely a kollagénnel kölcsönhatásba lép. 15 Az elmondottak értelmében a féleserzőkkel nem érhető el a kollagén cserzés által biztosított stabilitása, sőt az eredeti kollagén térrács a félcserzők kötődése következtében deformálódik, és a kollagén a polipeptid láncok kohé- 20 zióját nagyrészt szolgáltató inter hidrogénkötések fellazulása révén többé-kevésbé károsodást szenved. Az ilyen anyagokkal kezelt cserzetten bőrön ún. peptizáló hatás ^korrózió) mutatkozik, amely a bőrök alacsony zsugoro- 25 dási hőmérsékletében is megmutatkozik. Ilyen félcserző hatású anyagoknak tekinthetők pl. egyes növényi csarzőanyag-frakciókon kívül a fenolok, fenolszulfosavaik, továbbá tágabb értelemben véve egyes hidrotrop (liotrop) 30 hatású anyagok is, mint pl. a karbamid. Ezek a kollagénnel és formaldehiddel savas közegben Mannich-kondenzációra képesek. (Ez utóbbi önmagában ugyan peptizálja a kollagént, egyes metilolszármazékai alakjában azonban térhálósító hatást fejthet ki. Azt találtuk, hogy megfelelő cserzőhatást, és — utólagos zsírozás nélkül is — repedésmentesein hajlítható bőröket nyerünk, ha ezeket a félcserzőket a cserzésre előkészített bőrökkel felvetetjük, majd térhálósító anyagok —- célszerűen formaldehid — segítségével a fehérje két, egymással szomszédos polipeptidlánca által felvett félcserzőt a bőrön belül egymással összekondenzálva ezen láncokat egymással stabil kötésbe hozzuk. Ismeretes, hogy a formaldehid — főként enyhén lúgos közegben — önmagában is fejt ki cserzőhatást. Az így cserzett bőrök azonban igen barkaérzékenyek, tárolás közben törékenynyé válnak, továbbá nagyon „lapos" és kemény jellegűek, kis súlyhozamot adnak és megjelenési formájuk sem tetszetős. Éppen ezért egyedülcserzésben a bőripar nem is hasznosítja a formaldehidet. Mindezekkel ellentétben a félcserzőanyagoknak a fent vázolt módon bőrön belül végzett formaldehides utánkezelése során olyan bőrök állíthatók elő, melyek pl. zsírozás nélkül, négyrét hajtva sem repednek; telt, puha jellegűek, 151309