151298. lajstromszámú szabadalom • Természetes és szintetikus kaucsuk-latexek
15129 3 vizes töltőanyag-szuszpenzió keverékét szűkületen, pl. szájnyíláson bocsátjuk keresztül legalább 70 kg/cm2 túlnyomással. Véleményünk szerint az említett benső érintkezés azáltal jön létre, hogy az erősítő töltőanyag részecskék 5 körül a kaucsuk-, polimer- és kopolimerrészecskék megnövekszenek. Ezután a diszperziót szokásos módon koaguláltatva, mosva és szárítva olyan kaucsukot, polimert vagy kopolimert kapunk, amelynek 10 kellő vulkanizálás után jobbak a fizikai tulajdonságai, mint egy olyan latex-erősítő töltőanyag diszperzióból koagulálássál, mosással, szárítással és vulkanizálással előállított kaucsuké, polimeré vagy kopolimeré, amelyet nem 15 kezeltek a találmány szerinti eljárással. Azok a latexfajták, amelyekre az e találmány szerinti eljárás alkalmazható, lehetnek egy konjugált diolefínből és egy arilolefinből vagy akrilnitrilből képezett kopolimer latexei, 20 vagy lehetnek egy konjugált diolefin vagy egy ariiolefin homopolimer latexei. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas erősítő töltőanyagok lehetnek erősítő korom, sziliciumdioxid, fémszilikátok vagy más ha- 25 sonló kaucsukerősítő töltőanyagok. Erősítő töltőanyagként alkalmazható továbbá egy másik polimer vagy kopolimer latexe, mint pl. poliszitrol-latex vagy butadién és sztirol olyan kopclimerjének latexe, amelyben a sztirol ará- 30 nya felülmúlja a butadiénét. A találmány szerinti eljárás végrehajtására a szokványos folyadék homogenizáló, azaz homogén diszperziókeverékeket előállító berendezés használható; ez lényegében egy nagy- 35 nyomású szivattyú, amely a kezelendő keveréket, egy szűkületben, pl. homogenizáló szelepen vagy szájnyíláson sajtolja keresztül. Ismeretes, hogy más eljárásokban is alkalmaznak homogenizátort, pl. tej kezelésére. 40 amikor a hatása abban áll, hogy csökkenti a szuszpendált részecskék nagyságát és ezáltal egységesebb diszperziót ad. Rájöttünk azonban arra, hogy latex és vizes erősítő töltőanyag szuszpenzió keverékének esetében éppen az 45 ellenkező hatás érvényesül, t. i. megnövekszik az átlagos részecskenagysága, ha a keveréket átbocsátjuk a homogenizátoron. Ezt írja le a 750 606 számú szabadalmunk. A kaucsuk-, polimer- és kopolimer-részecskék ezenkívül benső 50 érintkezésbe jutnak az erősítő töltőanyag részecskéivel. Véleményünk szerint a kaucsuk-, polimer- és kopolimer-részecskék megnövekszenek a töltőanyag részecskék körül. A keverék nyomása a homogenizátoron való 55 átbocsátás előtt elérheti a 700 kg/cm2 -t vagy többet is, de előnyösen ne legyen 70 kg/cm2 nél kisebb. Nagyobb nyomás esetén a részecskék növekedése nagyobb. A most ismertetett eljárásban a polimer- vagy kopolimer-részecs- 66 kék megnövekedése a latexbe kevert erősítő töltőanyag-részecskék jelenlétében következik be. Az eljárás alkalmazásával az erősítő töltőanyag-részecskék bensőleg összekeverednek a megnövekedett polimer- vagy kopolimer- 65 4 részecskékkel, és az így kapott benső kevesek a szokott módon koagalálható, mosható és szárítható. A keletkezett száraz terméknek kellő vulkanizálás után jobbak a fizikai tulajdonságai mint egy olyan erősítő töltőanyag- és latexkeverék koagulálásával, mosásával és szárításával készültnek, amelyet nem bocsátottak át a homonegizátoron. A találmány nem korlátozódik olyan erősítő töltőanyagok diszpergált részecskéinek alkalmazására, mint pl. az erősítő korom, sziliciumdioxid, fémszilikátok és más hasonló ismert szilárd erősítő töltőanyagok. Az erősíteni kívánt polimer- vagy kopolimer-latexhez diszperzióként hozzáadhatjuk egy másik kopolimervagy polimer-latexét és ebben az esetben a kétfajta polimer-részecskék bensőleg összekeverednek. A különböző polimer-részecskék közötti tökéletesebb keveredés következtében olyan termékekhez juthatunk, amelyek fizikai tulajdonságai különbek, mint a homogenizátorban nern kezelt keverék latexből nyert termékek tulajdonságai. A javított fizikai tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítására erősítő töltőanyagként alkalmazhatunk például polisztirol-latexet vagy olyan butadién-sztirol kopolimer-latexet, amelynek a sztiroltartalma túlnyomó, hozzákeverve azt olyan latexhez, amely kisebb sztiroltartalmú butadién-sztirol kopolimert tartalmaz. Ha ún. latexhab-termékeket állítunk elő a szokásos latexhabképző eljárások szerinti a fent említett kevert latexekből, a termék fizikai tulajdonságai kedvezőbbek, ha a keverék latexeket a latexhab-termék előállítása előtt az e találmány szerinti eljárással kezeljük. A fizikai tulajdonságok javulására példaként megemlítjük a latexhabból készített párna nagyobb keménységét, vagy nagyobb ellenállását összenyomással szemben. Ha a latexet a fent leírt módon erősítjük, megnövekszik az ellenállása összenyomással szemben és a párna olcsóbbá tehető olcsó hígítók, pl, olaj hozzáadásával vagy a latexnek kisebb térfogatsúlyúra való habosításával. Ezáltal kevesebb latexra van szükség adott méretű és összenyomhatóságú párna előállítására az erősítő töltőanyagot nem tartalmazó latexből készült azonos párnához képest. Az olyan anyagok töltő hatása, mint pl. az erősítő korom, sziliciumdioxid és fémszilikátok, a vulkanizálószerekkel szilárd állapotban kevert kaucsukokban csak akkor lesz teljes, ha az ilyen erősített kaucsukokat és a vulkanizálószereket alkalmas keverőben, pl. hengerszéken és Banbury-keverőben összekeverjük. Azokban az eljárásokban, amelyekben a kaucsukot latex alakjában használjuk, pl. a latexhab-eljárasban, a művelet természete nem teszi lehetővé a kaucsuk és az erősítő töltőanyag további benső összekeverését olyan keverőkben, mint pl. a Banbury-keverők és a hengerszékok. Polimer- vagy kopolimer-latex részecskék és erősítő töltőanyag-részecskék között azonban e találmány révén elérhető a szükséges bensőséges 2
