151271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hidrogén és éghető hidrogéntartalmú gázok és gőzök levegőbeni jelenlétének megállapítására

3 151271 4 reakció melléktermékei ionizálják. A folyamatban a reaktoresőben alkalmazott platinaspirál sohasem érheti el a robbanókeverék gyúlási hőfokát, így a készülék robbanásveszélyes üzemhelyelken alkalmazható. A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a környezet eredeti vízpáratartalmának befolyása a mért értékre ki van küszöbölve azáltal, hogy kétágú észlelőcsövet alkalmazunk, ahol az egyik cső vonatkozásul szolgál és minden páratartalmú állapot megfelel egy elektromos szimmetriának, azaz állandó folyamatos kompenzálást érünk el. A találmány szerinti eljárás lényegében abból áll, hogy az égéstermék víztartalmát arra használjuk, hogy két elektróda közti elektromos vezetőképességet befolyásoljuk, melyet aztán megfelelő mérőberendezéssel kapcsolunk össze. A találmány szerinti berendezés ezen eljárás folyamatosítására áll egy légszivattyú nyomóvezetékével összekötött égési csőből, egy benne elhelyezett elektromos ellenállásból és oxidációkatalizátorból és azzal van jellemezve, hogy az égési csőhöz csatakozva egy átfolyási cellával van ellátva az égéstermék részére, melyben legalább két elektróda van elkülönítve, elhelyezve úgy, hogy a két elektróda közti feszültség és az égési termékek víztartalmától függően változó elektromos vezetőképesség van és az elektródák egy elektromos mérőberendezéssel vannak összekötve úgy, hogy ha ezen elektromos vezetőképesség túllép egy meghatározott hátárértéket, bekapcsol egy akusztikus vagy optikai riasztójelzést. A rajzokban a találmány szerinti eljárás foganatosításakor szükséges berendezés néhány kiviteli példája van ábrázolva. 1. ábra: a berendezés egyik kiviteli formáját mutatja részben metszetben, elékapcsolt levegőszárítóval. 2. ábra: az 1. ábrán bemutatott szárítót ábrázolja. 3. ábra: egy metszet a berendezés egy másik kiviteli formáján. 4. ábra: a 3. ábra szerinti berendezésnek egyik módosított kiviteli formáját mutatja. 5. ábra: távlati képben ábrázolja az elektródapár egy másik kiképzését. 6. ábra: nagyobb léptékben sematikusan és metszetben ábrázolja az 1. ábra szerinti elektródák között a feszültség áthidalását az égéstermék vízcseppje által. 7., 8., 9. ábrák hosszmetszetben mutatják az 5. ábra szerinti elektródapárok különböző elrendezését az 1. ábra szerinti készülékben. 10. ábra: egy metszet a 8. ábra x—x vonala mentén. 11., 12., 13. ábrák hosszmetszetben mutatják az 5. ábra szerinti' elektródapárok különböző elrendezését a 3. ábra szerinti készülékben. 14., 15., 16. ábrák keresztmetszetek a 11., 12., 13. ábrák XIV—XIV, XV—XV és XVI—XVI vonalai mentén. Az 1. ábra szerinti kiviteli formánál a vizsgálandó levegőt a —P—- légszivattyú az —F— szűrőn keresztül szívja be. Az —F— szűrő a levegőt megszűri a portól és más tisztátalanságtól. A —P— légszivattyú egy —MF— 5 membránt tartalmaz, melyet az ábrán fel nem tüntetett meghajtómű mozgat és ezáltal nyomja a levegőt a —T— vezetékbe. Természetesen membránszivattyú helyett más megfelelő gázvagy légszivattyút is alkalmazhatunk. 10 A —P—• légszivattyú —T—• nyomóvezetéke egy —C—• égési csővel van összekötve. Ez a —C— égési cső készülhet tűzálló üvegből (pl. Pyrexglas vagy hasonló) és a kimenő végén egy —S—- kamrát tartalmaz, mely —U— olló dalsó kiömlőnyüásokkal van ellátva a gázkilépés számára. A —C— égési csőben egy —RC— elektromos fűtőellenállás van elhelyezve; ez az —RC— fűtőellenállás készülhet egy oxidációt katalizáló 20 hatású anyagból (mint pl. platina, platinapalládium ötvözet vagy hasonló) vagy olyan kedvelt anyagból, mint pl. a nikkel nikkelkróm ötvözet, wolfram vagy hasonlók. Az —RC— fűtőellenállás állhat egy oxidációt ka-25 talizáló hatású, a —C— égési csőbe betöltött porózus anyagból is, mint pl. platina- vagy palládiumszivacs, platinaazbeszt vagy hasonlóak. A —-C— égési csőhöz kapcsolódó —S— kam-30 ra egy —O— porózus higroszkópikus anyagot tartalmaz. Ezen anyag célszerűen ionizálódó só (pl. kristályos kálciumklorid vagy hasonló), melyben egymástól megfelelő távolságban két —E— elektróda van beágyazva vagy beme-3b rítve. Az —U— oldalsó kiömlőnyílások az —S— kamra —O— porózus higroszkópikus anyagtöltetének felülete fölött helyezkednek el. Az —E— elektródákat az —A—•, —G— vezetékek kötik össze az —L— erősítő- és jelző-40 vagy riasztóberendezéssel. Ezen —L— berendezés erősítőfokozatai egy optikai és/vagy akusztikus riasztóberendezéssel (—N— jelzőlámpa, —Z— csengő) vannak összekötve. Az —L— berendezés —Y— csatlakozóval is ellát-45 ható —X— mérőműszer bekapcsolására. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli példánál az —F— szűrő elé egy légszárító van kapcsolva. E szárító két párhuzamos —M—, —Ml— csővezetékből áll, mindegyikük fölött egy —V—, 50 —VI— szeleppel és közös belépővezetékkel az —F— szűrőhöz. Az —M—, —Ml— csővezetékek mindegyike egy —H—, —Hl— elektromos fűtőellenállást és egy —D— porózus higroszkópikus töltetet tartalmaz. A —V—, —VI— 55 szelepek váltakozó nyitása és zárása révén a levegőt váltakozva szívja be az —M— vagy —Ml— vezetékbe, egyidőben kapcsolja bevagy ki a —H—, —Hl— fűtőellenállásokat is oly módon, hogy a szelep zárásával a meg-60 felelő fűtőellenállást bekapcsolja és a szelepnyitásokat kikapcsolja. Ezáltal elérjük, hogy a —D— higroszkópikus töltet zárt szelepállásnál megszárad, mivel ekkor nem áramlik át rajta levegő és a fűtőellenállás be van kapcsolva. 65 Az 1. ábrán ábrázolt munkaütemben a —VI— 2