151268. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű gyengeáramú törpejelfogó

151268 á. gonyverődés veszélyét. Ekkor ugyanis meg van a lehetőség arra, hogy a horgony a forgástengely mentén is át tudja adni a mozgási energiát, vagyis a lapos jelfogók horgonyának egy mozgási szabadsági foka a rezgés szempontjából kettőre nő. Az elméleti vizsgálatok szerint a szabadsági fokok számának növekedése a hasznos légrés menti verődési amplitúdó csökkenésére vezet, ez végső eredményben egyrészt az érintkezők működésének a számát csökkenti, másrészt a mozgórészek mechanikai kopását enyhíti. ,-} 4. Biztostíani kell a horgony könnyű felszerelését a gyártás egyszerűsítése végett és s a horgony könnyű leszerelését a karbantartás i egyszerűsítése végett. Ideális esetben a rög,; zítés sem fix kötést, sem csavaros rögzítő* elemet nem tartalmaz. j 5. A rögzítés a fenti kívánalmak teljesítése ellenére olcsó és amellett élettartam szempont/ jából kielégítő legyen. Az ismert megoldások a horgonyrögzítés fent ismertetett követelményeit csak részben elégítik ki. Az ismert hazai U-típusú jelfogó-i ' nál a horgony és a vasmag rugalmas össze\'\ szólítása hiányzik ós emiatt a légrés bizonytalan. Az újabb kivitelű U-típusú jelfogóknál a horgony viszonylagos helyzetét szalaggal rögzítik. Ez a rögzítés nem ad rugalmas kapcsolatot és szétbontása a szalag szögecselt felerősítése miatt nem lehetséges. Ismeretes olyan jelfogó, ahol a horgony saját síkjában való elmozdulásának megakadályozása és a rugalmas szorítás két különböző szerkezeti elemet igényel, ami költséges megoldás. A rugalmas szorítást lemezrugó és két csavar biztosítja, aminek az a hátránya, hogy nehezen bontható és törpejelfogó esetén a kis méretek miatt nem is alkalmazható. Ismeretes olyan megoldás is, amelyben a horgony egy vagy több kinyomással van ellátva, amely kinyomások megfelelő ék alakú benyomásba illeszkednek, így a horgony a kinyomás körül elfordulhat. A horgonyt a kiaromásoknál fogva M-alakú rugó szorítja be az ék alakú benyomásokba. Ennél a megoldásnál az elfordulás biztosítására lényegében a mérlegeknél is használatos ék alakú csapágyazás szolgál. A rugó feladata csupán az, hogy a csapágyból való kiugrás ellen védjen. Ennél a megoldásnál a horgonyba való be-, ill. kinyomás költségesebbé teszi a gyártást, de ezen túlmenően hiányossága az, hogy a mágneses reluktancia értéke igen nagy. A horgony forgathatóságának biztosítására ugyanis a horgony és a járom között légrést kell hagyni annak érdekében, hogy a horgonynak az érintkezőket mozgató vége az érintkezők útjának megfelelő kb. 1 mm elmozdulást el tudja végezni. A légrés nagy mágneses ellenállása az ampermenet hasznosítását lerontja. Egy Ugyancsak ismert jelfogó-típusnál a horony vége 9Ö°-kal behajlik és az így kialakult ékes csapágyat fekteti a vasmag ékszerű élére. A horgony helyzetének biztosítása ezzel az ékes csapágyazással történik, amelyhez még egy rugó járul, amely a horgonyt a vasmag éléhez szorítja. E jelfogónál! a horgony forgástengely menti határéle csapágyazással van rög-5 zítve, emiatt induláskor az alátámasztási felület és a horgonyfelület között ék alakú rés van, amelynek közepes magassága a szabadalomban rögzített .méretek esetén 1/3-a a hasznos légrés magasságának. Ez a légrés nem 10 hagyható el, így a horgony és a vasmagfelület közötti légrés kb. 25%-kal nagyobb ampermenetszámot és kb. 50%rkal nagyobb tekercset igényel. Egy másik horgonyrögzítő megoldás szerint 15 a horgonyt egy lemezrugóhoz helytállóan rögzítik. A lemezrugó hajlékonysága biztosítja a horgony mozgási lehetőségét és egyben stabilizálja is a horgony helyzetét. Ez a megoldás a .lemezrugó merevsége és kif áradása- miatt 20 kifogásolható, és nem biztosítja a horgony leemelését helytálló kötések bontása nélkül. A találmány azt a célt tűzte maga elé, hogy a horgony rögzítésének fent ismertetett hiányosságait kiküszöbölje és ezért olyan nagy 25 érzékenységű gyengeáramú jelfogót javasolunk, amely a rögzítéssel szemben támasztható 1—5. pontokban fent ismertetett követelményeket , kielégíti. A találmány abban van, hogy a vasmagnak és a tengely körül mozgó horgonynak 30 egymáshoz való helyzetét meghatározó olyan hornyai vannak, amelyekben a horgonyt és a vasmagot rugalmasan összeszorító rugó fekszik fel. A találmány szerinti jelfogó igen nagy elő-35 nye az, hogy az elrendezés a mágneses tér .nagyfokú hasznosítását biztosítja. Lehetővé teszi ugyanis a szórt erővonalakat hasznosító, de viszonylag nagy tömegű horgony alkalmazását.. Igen előnyös az is, hogy a forgástengely 40 menti mágneses reluktancia gyakorlatilag 0, mert a találmány szerinti szerkezet lehetővé teszi, hogy a horgony a vasmagon közvetlenül, gyakorlatilag légrés nélkül elfordulhasson. A találmány szerinti megoldásban a horgony 45 nagy felülete forog el a vasmag ugyancsak nagy felületén, így a mágneses ellenállás gyakorlatilag elhanyagolható a hasznos légrés ellenállása mellett. Előnye az ismert megoldásokkal szemben az is, hogy forgástengely men-50. tén a felfekvési felületek minden felületi kikészítés, ill. különleges kialakítás nélkül érintkeznek. Ez a megoldás olcsó gyártást tesz lehetővé. Ennek következtében az ismert megoldású törpejelfogók tekercséhez képest anyag-55 és méretcsökkentés érhető el, ami a miniatürizálás szempontjából lényeges előnyt jelent. A találmány szerint javasolt jelfogó, egyik kiviteli alakjának alapterülete 3 váltóval 26X2" mm, m!p egy ismert korszerű jelfogó 2 váltő-60 val 26X31 mm helyet foglal. Ez azt jelenti, hogy általános kapcsolási feladatok esetén, ahol az ismert jelfogóból 3 db-ra van szükség, addig a találmány szerinti jelfogóból 2 db megoldja a feladatot. Az egyik ismert jelfogónál 65 a miniatürizálást az érintkező erőnek a szab-2