151237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny anyagok kezelésére

151237 6 1. A felületek különböző anyagból készülnek. 2. Az egyes felületek állapota különböző. 3. A felületek hőfoka különböző. Az A, B és C feltételeket kielégítő szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakja látható a 6. ábrán, amely a ?., 8. és 9. ábrán vázolt három példaképpeni kivitel hosszmetszete. A 7., 8. és 9. ábrák a kanál szerepét betöltő 106, 106a ill. l'06b kanáltestek és a másik aktív felülettel határolt hengeres test metszetét szemléltetik. A testek felületei egymáshoz viszonyítva ritkított térben elmozdulnak. A felületeknek ezt a viszonylagos elmozdulását a közöttük levő, például 1/10 mm-es rés teszi lehetővé. A 6. ábrán vázolt 105 testben a kanálfelületet képező hasáb alakú 106 kanáltest nem ábrázolt megfelelő szerkezet segítségével forgatható. A 105 test &• 146 lyukon keresztül kapcsolódik a légritkító géphez, A 106 kanáltest és a 105 testet egyik végén lezáró 107 fedél között a 147 hézag van. . A 108 párnára nyomást kifejtő kanálfelületet tetszőleges sokszögkeresztmetszetű, pl. a 7. ábra szerinti 106, a 8. ábra szerinti 106a és a 9. ábra szerinti 106b kanáltestekkel képezhetjük. A nyomást és/vagy a hőmérsékletet, valamint a megfelelő működtető szerveket állító szerkezetek, mint pl. az e technológiában szokásos villamos ellenállás, folyadék keringtetésére szolgáló csőkígyó, bordák stb. nincsenek megrajzolva. A vákuumvezeték becsatlakozási pontja bármely olyan helyen lehet, amelyet nem érint, vagy nem zár el a műanyagpárna. A találmány szerinti szerkezetek, illetve eljárás másik lényeges tulajdonsága, hogy folyamatos termelést szolgáló gépcsoportba van beillesztve. A találmány szerinti szerkezeteknek ebből a célból ki kell elégítenie az előbbiekben felsorolt „A", „B", „C", valamint a következő „D" feltételt. „D" feltétel. A folyamatos gyártásra szolgáló gépcsoportban három egymást követő és egymással csatlakozó résznek kell lennie: a) Az adagoló (táp) résznek, amely a találmány tárgyát képező részhez szállítja a megfelelő halmazállapotú viszkózus vagy viszkózus és rugalmas anyagot, mégpedig olyan hőmérsékleten, amely megfelel az anyag fizikai tulajdonságainak. b) Különleges résznek, amely az illó alkatelemeket vonja ki, illetve távolítja el az anyagból. Ez a rész a tulajdonképpeni találmány. Az említett két rész együttesen kielégíti az „A", „B", ,,C", továbbá az anyag utánpótlására vonatkozó követelményeket. c) Befejező résznek, amely felfogja az •lló alkatelemeket eltávolító különleges részből kikerülő terméket és azt a rendeltetésszerű alkalmazásra továbbítja. Az a) és c) szerinti részek bármilyen olyan szerkezetből állhatnak, amelyek az előbb leírt hatást bármilyen ismert berendezés (sajtológépek, öntőgépek stb.) alkalmazásával elérik, vagy pedig bármely más olyan szerkezettel, amelyre jellemző, hogy biztosítja az anyag 5 utánpótlását. így tehát a 6—9. ábrákon vázolt szerkezet a fenti „D" feltételt kielégítheti, ha tartja a vákuumot és van két, a megfelelő adagoló és a zárórész közelében levő szájnyílása, az anyag 10 utánpótlása pedig a nehézségi erő révén, nyomással vagy bármely más ezekkel egyenértékű hatással érhető el. A találmányi elv foganatosítására a továbbiakban több példaképpeni kiviteli alakot 15 ismertetünk. Ezeket a 10—13., 14. és 15., 16. és 17., 18. és 19., 20—23. ábrákon szemléltetjük. Ezek a rajzok azonban nem mutatják a hőmérsékletet és/vagy vákuumot mérő és szabá-20 lyozó szerkezeteket, mert ezek az ebben a technológiai ágazatban ismeretes és szokásos módon alkalmazott berendezések. A 10—23. ábrákon vázolt kiviteli alakokban hasonló adagoló- és zárórészek vannak. Az 25 adagolórész az öt, előbb említett példában a . 109 részben levő 114 adagolócsavarból áll, amelyet a hagyományos módszernek megfelelően a 113 nyíláson keresztül táplálunk. A 113 nyílás a 112 testben van kiképezve. Az említett 30 csavar a 112 testhez viszonyítva mozgatható. Az adagolórész az adagolást korlátozó szervvel végződik. Ezt bármely ismert szerkezettel megvalósíthatjuk, például a test és a csavar törzsének megvastagodó 115 része közötti, gyűrű 35 alakú szűkület formájában. A 111 befejező rész az öt előbb említett példa esetében a 112 testben mozgatható, hagyományos 116 adagolócsavarból áll. Ez a kezelésen átment anyagot a 110 részből kivonja és a 40 hagyományos sajtolófejnyíláson keresztül (amelyet nem ábrázoltunk) kisajtolja. Ebben a részben a belső teret kitöltő anyag újra összesajtolódik. 45 A 10. ábra olyan adagoló függőleges metszetét szemlélteti, amelynél a 110 részhez tartozó szakaszban különleges menetű 118 csavar van. Ezt a menetet az alábbiakban még ismertetjük. A gázállapotú anyagoknak kivonására 50 szolgáló 110 rész kapcsolatban áll a 112 testbe vágott 117 nyílás révén a légritkítógéppel. A kanálnak párnákat továbbító felületei itt csavarfelületek, amelyen az egyenes rész a 119, 120 egyenesnek egyik szakasza, amint azt a r,5 11., 12. és 13. ábrák mutatják. Az ilyen csavarnak egyenes részét ennek megfelelően bármilyen sokszög képezheti, feltételezve, hogy az ék alakban szorító felületi szög megfelel a kezelésre váró anyag természetének. A másik 60 felületet hengeres forgástest alkotja. Ez az adagolótestét belső felületével határolja. Az „A" és „B" feltételeket csak akkor teljesíti a szerkezet, ha a párna nem hosszabb a 119, 120 egyenes szakasznál. Ennek érdeké-65 ben az adagolórésznek adagoló munkáját vala-3