151208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy adszorpcióképességű derítőszén előállítására csonthéjas gyümölcsök maghéjából és egyéb széntartalmú hulladékokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. XII. 13. Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. (PA—757) 151208 Szabadalmi osztály 12 i 33—40 Nemzetközi osztály: C 01 b Decimái osztályozás: Pál Lajos és Ballá Gusztáv, Szeged Eljárás nagy adszorpcióképességű derítőszén előállítására csonthéjas gyümölcsök maghéjából és egyéb széntartalmú hulladékokból 1 Ismeretes az irodalomból, hogy ä csonthéjas gyümölcsök magjából és egyéb széntartalmú hulladékokból jó derítőszén állítható elő a szénítéssei egyidőben alkalmazott vegyi aktiválással, vagy a szénítés után alkalmazott vízgőzaktiválással. A vegyi aktiválásra általában cinkkloridot alkalmaznak, azonban a tőzegeknél alkalmazott káliumszulfidos aktiválás (az ún. SK-aktiválás) is használható e célra. Az ezen eljárásokkal előállítható derítőszén metilénkék titere 0,22—0,29 között változik. Megállapítottuk, hogy csonthéjas gyümölcsök maghéjánál, továbbá kendertöreknél, fűrészpornál és vadgesztenyelisztnél az eddigieknél sokkal alkalmasabb aktiválószer a káliumpoliszulfid-káliumszulfát elegy, amely célszerűen 96% káliumdiszulfidot és 4% káliumszulfátot tartalmaz. A káliumpoliszulfid-káliumszulfát elegyével történő vegyi aktiválás eddig nem volt ismeretes. Találmányunk lényege tehát abban áll, hogy a csonthéjas gyümölcsök megőrölt maghéjából, fűrészporból, kendertörekből, vadgesztenyelisztből, vagy egyéb széntartalmú hulladékból káliumpoliszulfid- és káliumszulfát elegyével történő aktiválással állítunk elő nagy adszorpcióképességű derítőszenet. 10 15 tenyelisztbői indulunk ki; a kendertörek tér-» mészetes állapotában használható, a fűrészport max. 3 mm-es szemcseméretre szitálni kell, Az aktiválószert az elszenesítendő anyag légszáraz állapotban mért súlyával azonos mennyiségben, vizes oldat alakjában adagoljuk, majd a keveréket szárazra pároljuk. Bepárlás után 9O01— 950 C° közötti hőmérsékleten levegőtől elzárva kiizzítjuk. A kiizzított anyagot kb. fele menynyiségű vízbe öntjük, golyósmalomban nedves őrléssel megőröljük. A megőrölt anyagot leszűrjük, vízzel kimossuk, majd ammóniumklorid-káliumklorid oldattal itatjuk át és megszárítjuk. A száraz anyagot 800 C°-on újból kiizzítjuk, ilyenkor a visszamaradt kéntartalom, továbbá a vastartalom nagy része elillan. A visszamaradt kéntartalom eltávolítására úgy is el-20 járhatunk, hogy az ammóniumklorid-káliumklorid-oldattal impregnált, száraz szenet 300 C°-on levegőoxidációnak vetjük alá; a kéntartalom ilyenkor teljes egészében kimosható szulfáttá alakul.' Ezután az anyagot híg sósav-25 val borkősav jelenlétében kifőzzük. Kloridmentesre mossuk, majd megszárítjuk, homogenizáljuk. Az eljárás foganatosításánál légszáraz, gríz- A kapott termék metilénkék titere 0,50—0.55 finomságúra őrölt maghéjból, vagy vadgesz- 30 között mozog, azoféntiter min. 0,50. 151208