151182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új s-triazin-származékok előállítására
3 151182 4 höz kötött klóratomok pedig lépésenként kb. 15—50 C°-tól kb. 100 C-ig hőmérsékleteken cserélhetők ki nukleofil gyökökkel. A találmány szerinti reakció lefolytatására ilyen nukleofil gyökökként az etilénimino-, amino-, mono- és dialkilamino-gyökök jönnek tekintetbe. Az R, RL és R2 helyettesítők példáiként az etilémmino-csoporton és az aminocsoporton kívül még a következőket említhetjük: mono- és dimetilamino-, mono- és dietilamino-, mono-és di-n-propilamino-, mono- és di-n-butilamino-, mono- és di-n-amilamino-, mono- és di-izopropilamino>-, továbbá propilénimino-<(l, 2)-, metil-etilamino-, metil-n-propilamino-, metil-izopropilamino-, valamint metil- ,(n-, izo-, szék.- vagy terc.-) butilamino-csoportok. Az (I) általános képletű vegyületekben a fentebb adott meghatározás értelmében emellett az R, Rx és R 2 helyettesítők közül legalább egy, legfeljebb azonban kettő (tehát sohasem egyidejűleg mind a három) az etiléniminocsoportot képviseli. Ha a (IT) képletű vegyület klóratomjait aminokkal kívánjuk helyettesíteni, akkor e reakcióhoz savlekötőszerként az illető amin feleslege használható. Ebben az esetben kicserélendő klóratomonként lényegileg kétszeres moláris mennyiségű amin felhasználására van szükség. Előnyösen azonban valamely tercier bázist, mint pl. trimetilamint, trietilamint, diizopropil-etilamint, piridint, dimetilanilint vagy 1-fen.il - 2,3-dimetil-pirazol - 5-ont alkalmazunk savlekötőszerként. A reakciót előnyösen valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. benzolban vagy dietiléterben folytatjuk le. Ha a kívánt végtermék Rj helyettesítője az R helyettesítővel, ill. az R2 helyettesítő az Rí helyettesítővel azonos csoport, akkor az R és Rí, ill. Rx és R2 helyettesítők bevitele előnyösen egy munkamenetben, a megfelelő mennyiségi arányú kiinduló anyagok felhasználásával történhet. A találmány szerinti eljárással előállításra kerülő (I) általános képletű vegyületek a használatos oldószerekben, valamint vízben legnagyobbrészt oldódnak. Savak hatására e vegyületek könnyen polímerizálódnák, tompított vizes, semleges vagy gyengén alkalikus kémhatású oldataik azonban állandóak; ilyen tompított állandó oldatok pl. Sörensen-féle 7,4 pH-értékű 0,125 mólos foszfát-tompító-oldattal készíthetők. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 2-<N,N,N',N'-bisz-etilén-guanidino)-4,6-diklór-s-triazin 3,46 g etilénimin és 10,4 g di-izopropil-etilamin 100 ml absz. éterrel készített oldatát száraz nitrogénáram bevezetése és élénk keverés közben lassan hozzácsepegtetjük 9,84 g tetramér klórcián 100 ml absz. éterrel készített oldatához. A hozzáadás folyamán a hőmérsék-5 letet —35°-on tartjuk. 30 perc alatt a hozzáadás befejeződik és az elegyet még 60 percig keverjük —30° hőmérsékleten. Ezután a kivált kristályokat leszűrjük és ezeket még 100—100 ml benzollal kétszer extraháljuk. Az egyesített 10 benzolos kivonatot 3X30 ml vízzel mossuk, majd káliumkarbonáton szárítjuk. Azután a benzolos oldatot csökkentett nyomás alatt, 40 hőmérsékleten bepároljuk, amikor is a 2-(N,N,-N',N'-bisz-etilén-guanidino)-4,6-diklór-s-triazin 15 kikristályosodik. A benzol és éter elegyéből átkristályosított termék .bomláspontja 90°. 2. példa: 20 2-(N,N,N',N, -bisz-etilén-guanidino)-4-etilén-imino-6-klór-s-triazin 4,92 g tetramér klórcián 60 ml 3:1 arányú vízmentes benzol-éter eleggyel készített olda-25 tához élénk keverés közben hozzácsepegtetjük 3,12 g etilénimin és 9,08 g diizopropil-etilamin 20 ml absz. éterrel készített oldatát. A reakció folyamán az elegyet —10° hőmérsékleten tartjuk és a reaktoredényen száraz nitrogénáramot 30 vezetünk keresztül. A hozzáadás 20 percet vesz igénybe. Ezután még 3 óra hosszat tovább keverjük az elegyet —10° hőmérsékleten, majd a kivált kristályokat leszűrjük, a szüredéket 3X20 ml vízzel mossuk, kálium-35 karbonáton szárítjuk és vákuumban, 40° hőmérsékleten bepároljuk. A kapott olajszerű maradékot kevés benzolban oldjuk; éter hozzáadása után kikristályosodik a 2-(N,N,N',N'-bisz-etilén-guanidino)-4-etilénimino-6-klór-s-triazin. 40 Benzol és éter elegyéből történő átkristályosítás után a termék 95—97°-on bomlás közben olvad. 3. példa: 45 2-4N,N,N',N'-bi;sz-etilén-guanidino)-4,6-biíSZ-dimetilamino-s-triazin 2,59 g 2-{N,N,N',N'-bisz-etilén-guanidino)-4.6-50 -diklór-s-triazin 10 ml dioxánnal készített oldatát bekeverjük 30 ml 1:1 arányú víz-jég elegybe. A képződött finom eloszlású szuszpenzióhoz 5 g 30%-os vizes dimetilamino-oldatot csepegtetünk. A hozzáadás folyamán a reakció-55 elegyet +5° hőmérsékleten tartjuk. Ezután 2,76 g káliumkarbonát 6 ml vízzel készített oldatát adjuk hozzá, amikor is a szuszpenzió részben oldatba megy. Az oldatot még 2 óra hosszat keverjük 25°, majd további 30 percig 60 50° hőmérsékleten. Utána az oldatot leszűrjük és a szüredéket 3X40 ml kloroformmal extraháljuk, Az egyesített kloroformos kivonatot káliumkarbonáton szárítjuk és vákuumban 30° hőmérsékleten bepároljuk. A mara-65 dékot kevés absz. benzolban oldjuk; éter hozzá-2
