151180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-merkapto-4, 6-bisz-amino-s-triazin-származékok előállítására
151] 3 és aralkilgyökök, öt- és hattagú heterociklusos gyökök, aliciklusos gyökök (amelyek adott esetben oxigén- és/vagy kénatomot is tartalmazhatnak), valamint karboximetil- és karbalkoxi- _ metil-gyökök említhetők. Az aminocsoportok helyettesítőiként tekintetbe jövő alifás szénhidrogén-gyökök példáiként a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, terc.butil-, amil-, izoamil-, allil- és . metallil-gyök említhetők. Az oxigén és/vagy kénatommal megszakított szénláncú alifás szénhidrogén-gyökök példáiként a következőket említhetjük: metoximetil-, 2-metoxietil-, 3-metoxipropil-, 2-metoxipropil-, etoximetil-, 2-etoxietil-, 2-etoxipropil-, 3-etoxipropil-, n-propoximetil-, izopropoximetil-, 2-propoxietil-, 2-propoxipropil-, 2-alliloxietil-, 2-metalliloxietil-, metoxietoxietil-, etoxietoxietil-, metilmerkaptometil-, 2-metilmerkaptoetil-, 2-m*?tilmerkaptopropiL-, 3-metilmerkaptopropil-, etilmerkaptometil-, 2-etilmerkaptoetil-, 2-etilmerkaptopropil-, 3-etilmerkaptopropil-, n-propilmerkaptometil-, izopropilmerkaptometil-, 1-propilmerkaptoetil-, 2- vagy 3-propilmerkapto-n-propil-, 2- vagy 3-izopropilmerkaptopropil-, 2-allilm.erkaptoetil-és metallilmerkaptoetil-gyök. Alifás szénhidrogén-gyökökként továbbá hidroxialkil-gyökök, pl. hidroximetil-, 2-hidroxietil-, 3-hidroxipropil-, 2-, 3- vagy 4-hidroxibutil-gyök, valamint alkanoil-gyökök, mint formil-, acetil-, propionil-, butiril-, izobutiril-és krotonil-gyök jöhetnek tekintetbe. 35 Az aminocsoportok további lehetséges helyettesitőiként még a következő gyökök említhetők: fenil-, naftil-, benzil-, furil-, piridil-, ciklopentil-, ciklohexil-, valamint a —CH2 —COOH, —CH2 -JCOOCH 3 , —CH2 — -^COOC2 H s stb. gyökök. 40 A találmány szerinti eljárás az eddig ismert eljárásokkal szemben lényeges és szembetűnő előnyöket mutat az előállított 2-merkapto-4,6--bisz-amino-s-triazin-származékok tisztasága és 45 termelési hányada, valamint a felmerülő műszaki igények csekély volta szempontjából. Mint fentebb már említettük, híg vizes ásványi savak, különösen sósav hígítószerként való alkalmazása esetén csaknem analitikai tiszta- 50 - ságú termékekhez jutunk, csaknem elméleti hozammal. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a kívánt termékeket alkalikus oldatban kapjuk, amely — minthogy nem tartalmaz zavaró melléktermékeket vagy szeny- 55 nyezéseket, — közvetlenül, további tisztítás, ill. a közbenső termékek elkülönítése nélkül dolgozható fel tovább. A találmány szerinti eljárással kapott termékek közbenső vegyületekként használhatók fel, főként gyógyszerek 60 és gyomirtószerek előállítására. Az eljárás gyakorlati kiviteli módjait az alábbi példák szemléltetik közelebbről; e példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 65 4 1. példa: 201,5 rész (1 mól) 2-klór^4,6-bisz~etilamino-s-triazint 80 rész (1,06 mól) tiokarbamiddal és 100 rész dioxánnal hevítünk, keverés közben. Röviddel a forrpont elérése után <kb. 130° olajfürdőhőmérsékletnél) az elegy oldattá alakul, amely gyakran gyengén zavaros. Az oldatot 8'0° hőmérsékletre hagyjuk lehűlni és 1500 rész (3 mól) 2 n nátriumhidroxid-oldatot csurgatunk bele. Ezután az elegyet 1 óra hosszat melegítjük vízfürdőn állandó keverés közben, majd lehűtjük és a képződött nagytérfogatú csapadékot leszívatjuk. A kapott lúgos szüredéket közvetlenül felhasználhatjuk a további műveletekhez. 4 n sósavoldattal semlegesítve lecsapjuk a 2-merkapto-4,6-bisz-etilamino-s-triazint. A csapadédékot leszívatjuk, vízzel klórionoktól mentesre mossuk és 120° hőmérsékleten megszárítjuk. Az elméleti mennyiség 80%-ának megfelelő hozamot kapunk. A nyers termék olvadás- ill. bomláspontja 260° körül van, etilénglikol-monoetiléterből történő átkristályosítás hatására 27'0°-ra emelkedik. 2. példa: Egy 2000 ml űrtartalmú, keverővel és hőmérővel felszerelt kehelypohárba bevíszünk 500 tf. rész 15 tf.%-os sósavat, majd ebben keverés közben, 15—20° hőmérsékleten feloldunk 80 rész tiokarbamidot. Ezután 20 perc alatt beadagolunk az oldatba 229,5 rész 2-klór-4,6-bisz-izopropilamino-s-triazint. Ennek az anyagnak az első fele jól oldódik, a másodiknak a feloldásához azonban hosszabb időre van szükség. Kb. 'A» óra múlva pépes elegy képződik, amely 200 tf. rész hideg víz hozzáadása után keverhető állapotú marad. 5 óra elteltével a reakció befejeződött. A reakcióelegyből kivett minta, kevés vízzel hígítva, 1150 tf. rész nátronlúgban kissé zavarosan oldódik. Egy 3O001 ml űrtartalmú kehelypohárba 217 rész nátriumhidroxidot viszünk be 30—33%-os oldat alakjában, majd 20° hőmérsékleten, kéverés közben, 10 perc alatt hozzácsurgatjuk az előbb említett kehelypohár tartalmát. Az elegy hőmérséklete 45°-ra emelkedik és hígan folyó szuszpenziót kapunk, amely 70°-ra melegítve oldatba megy. A jelenlevő csekély zavarosodást 5 rész Hyflo-derítőföld hozzáadásával eltávolítjuk. A kapott oldat mennyisége kb. 2000 tf. rész. Ez az alkalikus oldat közvetlenül felhasználható a további műveletekhez. A 2-merkapto - 4,6-bisz-izopropilamino-s-triazin az 1. példában leírthoz hasonló módon is elkülöníthető. A hozam gyakorlatilag mennyiségi. A termék olvadáspontja a felhevítés sebességétől függően 250° és 265° között van (korrigálatlan érték). 2
