151154. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tartóberendezés gördölőcsapágyakhoz

151154 8 A 6. ábra szerinti rugalmas közbenső test (gyűrű) belsejében tágulásra nem képes 11 betétek vannak. Ezeket leghelyesebben fémből készítjük és alakjuk olyan, hogy 11a felületeik a feszítőcsavarok által kifejtett erők irányával hegyesszöget zárnak be. Ilyen módon ha a gördülőcsapágy tengelyének irányában összenyomóerők hatnak a 15 testre, annak anyaga nagyobb mértékben tér ki a széleknél a csapágy külső gyűrűje irányában, mint a középrészen. Ezáltal a csapágy külső gyűrűjét átfogó vagy arra ráhajló 14a részek keletkeznek, amelyek a gyűrűkeresztmetszet meghosszabbításait képezik. A találmány szerinti alapgondolat további megvalósítási lehetőségénél a közbenső test olyan szerkezetű vagy kialakítású, hogy sugárirányban egy nem-homogén rugalmas test módjára viselkedik. Ennél a kivitelnél a tengelyirányú nyomóigénybevétel és a. rugalmassági viszonyok a csapágy tengelyére merőleges irányban különbözőek. Ennek elérése céljából a 6. ábra szerint megtehetjük azt, hogy oly 16 nyomó- vagy szorítószerveket használunk, amelyek felfekvő -felületei nem simák, hanem megfelelő profil szerint kialakítottak. A rajzon látható 16a homlokfelületeken két kiemelkedő rész van, amelyek a 14 közbenső testhez szorulnak és abba bevágódnak. A 7. ábra azt a találmány szerinti megerősítési módot mutatja, amelynél a 18 szorítógyűrűk egyben mint csapágyfedelek működnek és a 8. ábra ennek a szerkezetnek további változatát szemlélteti, amelynél a rugalmas testen csavarok nem hatolnak át. Ez utóbbi megoldásnál olyan 19 szorítógyűrűt alkalmazunk, amely egyrészt mint csapágyfedél használható, másrészt a 20a nyúlványra felfeküdve olyképp fejti ki a kívánt erőt, hogy tengelyirányban kinyúló domború részével szorul a 21 rugalmas közbenső testhez. Ugyanez vonatkozik a másik, szemben levő szorítógyűrűre is. A találmány szerinti csapágymegerősítés tovább javítható, ha a rugalmas közbenső és tengelyirányban összeszorított test legalább sugárirányban, úgy amint már említettük, mint nem-homogén anyag viselkedik. Ennek a javaslatnak a pontosabb magyarázatát a 9—11. ábrával kapcsolatosan adjuk meg. A 10. és 11. ábra az ilyen módon szerkesztett közbenső test részleteit, mutatja a szorítótestekkel együtt, tengelyirányú metszetben. A 9. ábrán látható golyóscsapágy 5 külső gyűrűje nézetben van feltüntetve és a 4 tengely körül helyezkedik el. Ezt a gyűrűt a 24 gumigyűrű kapcsolja össze a 25 hordozó alkatrésszel, mely a találmány keretein belül bárminő lehet. Az 5 gyűrű tengelyirányban kifejtendő nyomás létesítése végett itt is 26 szorítógy 'irűket és 7 feszítőcsavarokat alkalmazunk, minek következtében az a és b irányokban a gumigyűrű erőt fejt ki a mellette levő 5 ill. 25 alkatrészekre. Az ilyenféle igénybevételekre vonatkozó felfogás szerint az a gumitest, melyre a leírt nyomóigénybevétel hat, sok szempontból a folyadékokhoz hasonlóan viselkedik, vagyis az egymással szembenfekvő felületekre kifejtett nyomás nagyjában egyenletesen terjed minden 5 irányban. A fentiekben a 3. és 4. ábrával kapcsolatosan, már kifejtettük, hogy ez az elmélet a jelen esetekre helyesen alkalmazható. Ha a gyűrű négyszögletes keresztmetszetű és a 26 szorítógyűrűk központos elhelyezésűek, feltétető lezhető, hogy az a és b erők egymással egyenlőek, ez azonban nem annak a következménye, hogy a gumitest folyadék módjára viselkedik, ami a jelen esetben nem is állapítható meg, hanem mert a kialakítás részarányos. 15 A fentiekkel kapcsolatosan fontos körülmény, hogy az a és b erők egyenlősége (9. ábra) nem előnyös, sőt ellenkezőleg hátrányos azért, mert a gumigyűrű felfekvő felületei belül és kívül egymástól lényegesen eltérő nagyságúak, emel-20 lett pedig a belül és kívül szükséges szorítóerők szintén egymástól eltérnek. A körülmények tehát azt teszik szükségessé, hogy a csapágy belső gyűrűjére ható erő lényegesen nagyobb fajlagos nyomást létesítsen, az 5, 24 25 és 25 részek összeszorítása végett. Ehhez járul, hogy a 4 tengely az esetek nagyrészében a tartórészekhez viszonyítva bizonyos mozgási szabadsággal ágyazandó, miáltal a gyűrűn olyan részeket kell létesíteni, amelyek tengely-30 irányban elmozdulhatnak. További követelmény, hogy a 24 közbenső test és a csapágyat felvevő 25 rész között kisebb felületi nyomás keletkezzék, mint a 24 test és a golyóscsapágy között. Így az említett elmozdulás előnyösen 35 a 26 szorítógyűrűk kerülete és a 25 hordozó rész között van. Ezekből az ismertetésekből már nyilvánvaló, hogy amennyiben a gumitestet nyomás alá helyezzük, az tényleg folyékony test módjára viselkedik, ami azonban 40 minden tekintetben hátrányos. A gumitestnek ez a viselkedése a gyakorlatban azonban nem nyert bizonyítást és a tényleges tapasztalat mást mutat. Az eddigi megoldások tehát nem voltak kielégítők. A tapasztalat azt mutatta, 45 hogy egyes kivételes esetekben, de csak igen ritkán felel meg az ismert kivétel a követelményeknek. Érthető továbbá az is, hogy a találmány lehetővé teszi kedvezőbb viszonyok létesítését, ha a 24 közbenső test sugárirány-50 ban a nem-homogén anyag, ill. rugalmas test módjára viselkedik. így pl. ha kb. a 27 helyen a tágulást gátló betétet alkalmazunk, amely pl. vászonból vagy huzalból állhat és a 3 testbe van beágyazva, akkor nyilvánvaló, 55 hogy csökkenni fog az a nyomás, amellyel a 24 test a 25 hordozóhoz szorul. Ennek a betétnek további hatása az, hogy a 24 testnek a 27 betéten kívüli része lágyabb marad, ami a fentebbiekben említett tengelyirányú mozgás 60 szempontjából előnyös. Hasonló hatásokat lehet elérni a kivitel szempontjából egyszerűbb módon, ha a találmány szerint legalább az egyik 26 szorítógyűrűt úgy alakítjuk ki, hogy annak határoló 65 felülete, amely a rugalmas közbenső testhez 4