151151. lajstromszámú szabadalom • Automatikus fékberendezés

151151 3 4 tással közös tengelyen elrendezett vezérlőmű és fékszerkezet. A fékszerkezet lazítását elekt­rohidraulikus emelő végzi, amelynek elektro­motorját egy főáramkörű kapcsoló vezérli a centrifugáikapcsoló által működtetett segéd­áramkörű kapcsoló segítségével. A találmány szerinti automatikus fékberen­dezés előnye abban van, hogy 1. a v = 3 m/mp, vagy ennél nagyobb se­bességű csillék fékezésére is biztonságosan al­kalmazható; 2. szerkezeti részeinek igénybevételét — a csille sebességétől és tömegétől függetlenül — egyedül a fékezőnyomaték nagysága határozza meg: 3. önműködően vezérelt, a fékhatást a féke­zendő tömeggel (csillével) éri el azáltal, hogy a fékberendezésbe befutó tömeg (csille) a közlő­művet meghajtva hozza működésbe a fékbe­rendezést ; 4. szerkezeti felépítéséből adódóan a féke­zendő tömeg (csille) szerkezeti részeit megkí­méli a túlzott igénybevételektől és minden­nemű koptató hatástól; 5. üzemenkívüli állapotában, ha elektromos berendezései a hálózatról le vannak kapcsolva, az elektrohidraulikus emelő féklazító tevékeny­sége szünetel, a rugóerő a féket zárva tartja, a befutó tömeg (csille) teljesen lefékeződik, megáll. Az automatikus fékberendezés tehát áramkimaradás esetére teljes biztonságot nyújt. Az automatikus fékberendezés üzemi állapo­tában az elektromos berendezések feszültség alatt állnak s ekkor a berendezés üzemelteté­sében további három állapot lehetséges: 1. nyugalmi állapot: amikor a berendezésen csille nem halad keresztül, az elektrohidrau­likus emelő áramköre zárt, a fék pedig nyitott helyzetet foglal el; 2. terhelési állapot: a berendezés rendeltetés­szerű üzemi állapota. Az érkezési sebességgel (vérk) befutó tömeg (csille) a közlőművön, ve­zérlőművön és centrifugáikapcsolón keresztül működésbe hozza a fékszerkezetet, amely fé­kezőhatásával a tömeg (csille) sebességét a tá­vozási sebesség (VÍQV ) értékére csökkenti. A tá­vozási sebességre csökkentett tömegnek (csille) a fékszerkezetre gyakorolt vezérlőhatása meg­szűnik s a tömeg (csille) a pálya további sza­kaszán üresjárási állapotot g5^akorol a beren­dezésre ; 3. üresjárás: ha a csille sebessége a kívánt értékre csökken, lecsökken a centrifugális erő is, amely nyitva tartotta az elektrohidraulikus emelő vezérlő áramkörét, tehát az érintkezők újra záródnak s a fékhatás megszűnik. A csille ezután üresjárásban mozgatja a láncpályát mindaddig, amíg a feszítő lánckeréknél a fé­kezőkos ki nem tér a tengely útjából. Ekkor a láncpálya megáll s a közös tengely fölött egy másik fékezőkos helyezkedik el a követ­kező csille fogadására. Az ábrák a találmány egy példakénti ki­viteli alakját vázlatosan tüntetik fel: az 1. ábra a fékszerkezetet oldalnézetben, a 2. ábra a fékberendezés elvi elrendezését felülnézetben, a 3. ábra a vezérlőmeghajtás elvi elrende­zését oldalnézetben, A—A metszetben, a 4. ábra a közlőmű elvi elrendezés oldal­nézetét B—B metszetben, az 5. ábra az elektromos kapcsolás elvi váz­latát mutatja. Az 1. ábra az általánosan ismert kétpofás fékszerkezetek egy típusát tünteti fel. A 28 fékalaphoz csuklósan csatlakozik a 3 elektro­hidraulikus emelő és az 1 fékpofákat tartó 22 fékkarok. Az 5 szögemelő bal oldalon a 22 fékkar ívben hajló végéhez, jobb oldalon pe­dig a 3 elektrohidraulikus emelő 27 emelő­csapjához csuklósan kapcsolódik. A 28 rúd csuklósan köti össze az 5 szögemelő baloldali függőleges karját és a jobboldali 22 fékkart. A 2 csavarrugó bal oldalon az 5 szögemelőre, jobb oldalon pedig a 29 kengyelre támaszko­dik. A 29 kengyel csuklósan kapcsolódik a baloldali 22 fékkarhoz, míg egyenesbe vezeté­séről a 28 rúd gondoskodik. A fékezés szüne­teiben a 2 csavarrugó által kifejtett erővel az 5 szögemelőn keresztül a 3 elektrohidrau­likus emelő tart egyensúlyt s azáltal, hogy a 2 rugót a működési hosszánál kisebb méretre szorítja össze a 22 fékkarok felső csuklópont­jai egymástól, az 1 fékpofák pedig a 17 fék­tárcsától távolodnak. Fékezéskor a 3 elektrohidraulikus emelő fék­lazító hatása szünetel, 27 emelőcsapja az 5 szögemelővel együtt a rugóerő hatására a nyíl­lal jelzett irányba elmozdul, a 2 rugó műkö­dési hosszára nyúlik, miközben a 22 fékkarok felső csuklópontjai közelednek egymáshoz, az 1 fékpofák rászorulnak a 17 féktárcsára, mely a 16 közös tengelyre van felszerelve, hogy a tömeg (csille) fékezésére szükséges nyomatékot a közlőmű felé továbbítsa. A 2. ábra a fékberendezést felülnézetben tünteti fel, ahol látható a közlőmű, vezérlőmű, a 9 centrifugáikapcsoló és az 1. ábra szerinti fékszerkezet kapcsolata és elrendezése egymás­hoz, valamint a 18 pályasínekhez képest. A 3. ábrán a vezérlőmű van feltüntetve, amely a 6, 8 lánckerekekből, a 7 láncból áll és a 6 lánckerék útján a 18 közös tengelyen kapcsolódik a közlőműhöz. A 4. ábra a közlőművet tünteti fel, amely a 16 közös tengelyen elhelyezett 12 fékező lánckerékből, a 13 feszítő-lánckerékből, a 11 láncból áll és a 11 lánc egyenlő távolságban 14 fékezőkosokkal van ellátva, a 14 fékező­kosok a 15 vezetősínen mozognak, amely ve­zetősín a 11 lánc felső ágának egyben alá­támasztást is ad. Az 5. ábra az elektromos kapcsolás elvi vázlatát tünteti fel, ahol lát­ható a hálózatra csatlakozó elektromos beren­dezés fő- és segédáramköre, a hozzájuk tar­tozó elektromos készülékek, a segédáramkörű 10 kapcsolóval, amelyet mechanikus kapcsolat révén a 9 centrifugáikapcsoló 20 tengelye mű­ködtet, továbbá a segédáramkör feszültségét biztosító 380/110 V 23 transzformátor, egy 24 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents