151139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérőberendezés stacioner, vagy kvazistacioner terek, különösen hangterek önműködő regisztráló mérésére
5 151139 teke ekkor 1 : A (A > 1). Ha a P3 potenciométer); valamely k' <C k fordulatnál megcsapoljuk, beláthatjuk, hogy az így beállítható kilt csinyítés 1 : -^^ értékű lesz, ha az R0 és az k' Rí ellenállásokat most az R'„ = k' Rp értékből kiindulva számítjuk. A felmérhető legnagyobb sugar most természetesen ama.%-= —k a-max lesz. Ezzel az eljárással a k2 átkapcsoló segítségével beiktatott R0 , R' 0 , R 1; R\, R ; ,, R' p villamos áramköri elemek megválasztásával tetszőlegesen tudjuk a kicsinyítést változtatni. A K hasonlító áramkör egy lehetséges kivitelének villamos kapcsolási vázlatát a 2. ábrán láthatjuk. A működés elve a következő. Az A—B pontok közé kapcsolt Ute váltófeszültséget az I. cső felerősíti. A cső rácskörében elhelyezett P potencióméterrel az U/,c feszültségnek a rácsra jutó részét szabályozhatjuk. A II. cső-diódának kötve — az R^ R3 ellenállásokkal előfeszített egyenirányítót képez. A C kondenzátor az egyenirányító töltőkondenzátora. Az egyenirányító kimenetén jelentkező egyenirányítóit feszültség megbontja a III—IV. csövekből felépített egyenáramú erősítő egyensúlyát, s így az anódköreikben levő két R5 ellenálláson keletkező feszültségváltozás vezérli az V—VI. csövekből, felépített egyenáramú erősítőt. Ezek katódja között helyeztük el a J jelfogót, mely az átfolyó áram irányától függetlenül mindaddig behúzva tart, amíg az V—VI. csövek katódjai között elegendően nagy potenciál különbség van. Az R] — R2 — R 3 — R 4 ellenállások értékének, valamint a jelfogó érzékenységének, s az egyenáramú erősítő erősítésének célszerű megválasztásával elérhetjük, hogy a jelfogó az A—B bemeneten mért kisebb, mint 0,1 dB feszültségváltozásra már elengedjen. A gyakorlatban ennél lényegesen' nagyobb, mintegy 1 dB-es érzéketlenségi sávot még megengedhetünk. Az 1. ábrán látható Jm jelfogó kapcsolását — értelemszerűen az a—b pontokra kötve — a J jelfogó elengedésekor nyíló kontaktusokkal eszközölhetjük. Megjegyezzük, hogy a fentiekben hangsugárzás esetére ismertetett mérési elv az átalakítók, azaz a H hangszóró, illetőleg M mikrofon megfelelő megválasztásával egyéb stacioner, vagy kvázistacioner (pl. potenciál vagy elektromágneses tér) mérésére is alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás stacioner vagy kvázi stacioner terek, különösen hangterek nívóvonalainak 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 meghatározására, azzal jellemezve, hogy érzékelő elemmel a tér sík felületeit koncentrikus körökből, vagy egymástól adott távolsásban elhelyezkedő párhuzamos egyenes vonalakból álló konfiguráció mentén letapogatjuk és az érzékelt adatokat regisztrátum alakjában jegyezzük fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az érzékelő elem helykoordinátáit a regisztráló papírra arányos léptékben jegyezzük fel olyképpen, hogy mindazokon a helyeken, ahol a teret jellemző mennyiség valamely előre meghatározott értékű, regisztráló papírra pontot rajzolunk és így a nívóvonalakat az egymás közelében levő azonos értékű pontok halmazaként kapjuk meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az arányos léptékben való feljegyzés céljára a pontírót az érzékelő elemnek a teret keltő elem helyzetéhez irányított legalább egyik helykoordinátájával arányos feszültséggel vagy arányos árammal vezéreljük az érzékelőnek megfelelő arányos helyzetbe. 4. Mérőberendezés az 1—3. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek egy stacioner vagy kvázistacioner teret létrehozó és a létrehozott teret érzékelő szerve van, azzal jellemezve, hogy a két szerv egymáshoz képest a térben relatíve elmozgathatóan van kialakítva és az elmozgatás mértékét léptékhelyesen feljegyzendő szerve van. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a léptékhelyes feljegyzéshez ' szükséges feszültséget előállító szerve legalább háromtagú ellenállasláncból (Rt . P 3 , Ro) áll, amelynek középső tagja megcsapolt többmenetű un. helipot potenciométer (P3 ), amelynek csúszkája arányos elmozdulást eszközlő mechanikus kapcsolatban van a mindenkori elmozdulást végző teret keltő vagy teret érzékelő szervvel. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lépték változtatására helipot potenciómétere változtatható helyzetű leágazással vagy több leágazással van ellátva, és az ellenállás lánctagjai vátoztatható ellenállásúak. 7. A 4—6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tér előre meghatározott értékű pontjait meghatározó, az írótűt értékazonosság esetén írásra késztető összehasonlító áramköre van. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy összehasonlító áramköre értékazonosság esetén működő, az írótűvel közvetetten vagy közvetlenül kapcsolt jelfogót tartalmaz. 2 db rajz A kiadásért lelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 642646 Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—23.
