151096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új triazinszármazékok előállítására, valamint ilyen származékokat tartalmazó főleg szelektív gyomirtószerek

7 ként pl. alkoholok- mint etanol vagy izopropa­nol, ketonok, mint aceton, butanon vagy ciklo­hexanon, diacetonalkohol, gyűrűs szénhidrogé­nek, mint benzol, toluol vagy xilol, klórozott szénhidrogének, mint tetraklóretán vagy etilén­klorid, vagy pedig az említett oldószerek külön­féle elegyei alkalmazhatók. A vizes kiszerelési alakok esetében elsősor­ban emulziók és diszperziók jöhetnek tekin­tetbe. A hatóanyagokat önmagukban vagy a fent említett oldószerek valamelyikében, elő­nyösen emulgáló- vagy diszpergálószerek segít­ségével homogenizáljuk a vizes közegben. Ka­tionaktív emulgáló- vagy diszpergálószerként pl. kvaternér ammóniumvegyületeket, anion­aktív emulgálószerként szappant, kenőszappant, hosszúszénláncú alifás kénsavmonoészterek, alifás-aromás szulfonsavak vagy hosszúszén­láncú alkoxiecetsavak alkálisóit, nem-ionogén emulgálószerként pedig a zsíralkoholok vagy alkilfenolok polietilénglikolétereit vagy az eti­lénoxid polikondenzációs termékeit alkalmaz­hatjuk. Készíthetünk a hatóanyagból, az emul­gáló vagy diszpergálószerből és adott esetben valamely oldószerből álló folyékony vagy pép szerű koncentrátumokat is, amelyek vízzel hí­gítva kerülhetnek felhasználásra. Porozó- és szórószerként (ez utóbbiak körébe tartoznak a szemcsézett készítmények is) a hatóanyag és valamely szilárd hordozóanyag keverése vagy együttes őrlése útján előállított készítmények alkalmazhatók. Hordozóanyag­ként talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, trikalciumfoszfát, homok, vagy pedig növényi eredetű anyagok, mint pl. faliszt, parafaliszt stb. használhatók Előállít­hatók az ilyen szilárd készítmények oly mó­don is, hogy a hatóanyag valamely illékony­oldószerrel készített oldatát visszük fel a hor­dozóanyagra. Nedvesítőszerek, mint pl. a fen­tebb említett emulgálószerek, valamint védő­kolloidok, mint pl. szulfitszennylúg hozzáadá­sával a porszerű pépes készítményeket vízben szuszpendálhatókká és így permetezőszerként való felhasználásra alkalmasakká tehetjük. A találmány szerinti gyomirtószer-készítmé­nyek különféle alkalmazási alakjait önmagá­ban ismert módon még alkalmasabba tehetjük a kívánt felhasználási célra, ha — attól füg­gően, hogy milyen mélységben helyezkednek el az irtandó gyomnövények gyökerei — oly anyagokat adunk a készítményhez, amelyek növelik vagy csökkentik a késztíménynek a talajban való eloszlási és behatolási képe. -ségét. Ugyanígy szélesíthetjük a szer biológiai hatását különféle baktériumölő vagy gombaölő hatóanyagok hozzáadásával, pl. olyan esetek­ben, amikor általános talaj sterilizáló hatást kívánunk elérni vagy amikor — szelektív gyomirtás esetén — a kultúrnövényeket egyéb káros organizmusok ellen is védeni kívánjuk. A készítmény növényirtó hatás-spektrumának szélesítése érdekében adott esetben kívánatos 8 lehet oly anyagoknak a hozzáadása, amelyek maguk is befolyásolják a növények növeke­dését vagy amelyek gyorsítják a hatás fellépé­sét; ilyen anyagok pl. a 3-amino-1.2,4-triazol, 5 ill. az alfa,alfa-diklór-propionsavas sók lehet­nek. A találmány szerinti gyomirtószerek mű­trágyákkal való kombinációja adott esetben szintén növelheti a kímélendő kultúrnövények ellenállóképességét és emellett munkamegtaka-10 rítással is járhat. Az alábbiakban példákat adunk meg a talál­mány szerinti gyomirtószerek jellegzetes al­kalmazási módjaira. 15 3. példa: 10 rész hatóanyagot, mint pl. az 1. vagy 5. példában leírt vegyületet és 90 rész talku-20 mot golyós vagy pálcás vagy egyéb ilyen célra alkalmas malomban nagyfinomsagúra őriünk össze. Az így kapott keverék porozószerként használható. 25 9. példa: 20 rész hatóanyagot, pl. a 2. vagy 7. példá­ban leírt vegyületet oly oldószerelegyben ol­dunk, amely 48 rész diacetonalk oh ólból, 18 rész 30 xilolból és 16 rész vízmentes, nagymolekulájú etilénoxid-zsírsav kondenzációs termékből áll („zsírsav" alatt itt hosszúszénláncú zsírsav ér­tendő). A fenti módon kapott koncentrátumot azután vízzel bármely kívánt koncentrációjú 35 emulzióvá alakíthatjuk. 10. példa: 50—80 rész hatóanyagot r>' 1 v.igy 5. 40 példa szerint előállított v ->% t i 3 rész nedvesítőszerrel. pl. valame'1 >'l J i )hglikol­-éter kénsavészterével, 1—1 11 ' \ loAollcid­dal, pl. szulfitszennylúgoal c s ld !J i.sz kö­zömbös szilárd hordozóanyaggal, pl. kaolinnal, 4-5 bentonittal, krétával vagy kova földdel keve­rünk és e keveréket valamely erre alkalmas malomban finomra őröljük. Az így kapott nedvesíthető por vízzel elkeverve igen állandó szuszpenziókat ad. 50 11. példa: 10 rész hatóanyagot, éspedig a 3. vagy 7. példa szerint előállított vegyületet 60—80 rész 55 magas forrpontú szerves folyadékban, pl. szén­kátrány olaj ban, dieselolajban, vagy orsóolaj­ban oldunk, az -oldószerhez azonban előzőleg 30—10 rész xilolt adunk. 12. példa: 60 ' 5—10 rész- 4. példa szerinti hatóanyagot 95—• 90 rész kalciumkarbonáttal (őrölt mészkővel) keverünk össze és a keveréket megőröljük. A 65 kapott termék szórószerként használható fel. 4

Next

/
Thumbnails
Contents