151089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezek vagy más idomtestek készítésére lyukasztott belsőrésszel és keményíthető külső védőréteggel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. VI. 8. Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1961. VI. 8. Közzététel napja: 1963. VIII. 23. Megjelent: 1964. XI. 14. (DO—264) 151089 Szabadalmi osztály: 75 b 23—29 Nemzetközi osztály: B 44 c Decimal osztályozás: Johans Andreas Dombrovskis, kereskedő, München, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás lemezek vagy más idomtestek készítésére lyukasztott belsőrésszel és keményíthető külső védőréteggel A találmány lemezek vagy általában véve idomtestek előállítására alkalmas eljárás, mely testeknek keményíthető védőréteggel bevont és lyukasztott belső- vagy magrészük van. Ilyen idomtestek lehetnek pl. az asztallapok, fallemezek, ajtók vagy más effélék, amelyek teljes felszínén, vagy csak a látható részeken és a széleken védőréteg van. Ez a "védőréteg a gyakorlatban úgy készítendő, hogy az időjárási behatásoknak ellenálljon, ne karcolódjon és megfelelően színezett vagy díszített legyen. A réteg továbbá mechanikai és légköri behatásoknak is ellenáll. Az ilyen védőrétegeket lehet ecsettel, szórással vagy pl. ragasztással felvinni, ismeretes továbbá a mártóeljárás, amely léi abból a célból, hogy a védőréteg jobban tartson a belsőrészen, utóbbit furatokkal látták el. Ezáltal a felületi réteg egyben a furatokba is hatol és beágyazódik a belsőrészbé, amelytől tehát rendes körülmények között sohasem válik el. Eddig az ilyen lemezeket vagy idomtesteket legtöbbször az említett mártóelj árassal készítették olyképp, hogy a belsőrészt a lágy vagy folyós védőanyagba mártották nagyméretű edények felhasználásával. Ennek az ismert eljárásnak hátránya azonban, hogy mivel a belsőrész furatai a mártásra használt folyadék felületével párhuzamosak voltak, a furatokban légbuborékok maradtak vissza és így a védőréteg rögzítése tökéletlen volt. Azt is tapasztalták, hogy mártással nem sikerül egyenletes, sima felületeket készíteni és a rétegvastagság szabályozása sem sikerült. Ez utóbbi hátrányt 5 részben az okozta, hogy a munkadarab kiemelésekor a széleken cseppek képződtek, amelyeket utólag kellett lecsiszolni. A találmány értelmében az említett hátrányok kiküszöbölése végett a végtermék mére-10 teinek megfelelő öntőformát használunk és ezt azzal a folyadékmennyíséggel töltjük meg, amely az elkészíteni szándékozott bevonatnak megfelel. A belsőrészt ebbe a lágy vagy folyékony anyagba mártjuk olyképp, hogy az anyag 15 átvezetésére való furatok függőleges helyzetűek és amikor az anyag a furatok felső végénél kilép, ezt a bevonatanyagot kikeményítjük, hogy a végterméket megkaphassuk. A találmány előnyös foganatosítási módjánál ezt az 20 egyszerű eljárást úgy fejlesztjük tovább, hogy az öntőformában először magát a felületi védőréteget keményítjük meg, amikor még nem vittük be a formába a teljes burkolathoz szükséges egész mennyiséget, és a belsőrészt sem 25 helyeztük még be. Ha díszítő fóliákat is akarunk alkalmazni, amelyek pl. textilanyagbói vagy papírból készülhetnek, akkor ezeket az említett rétegen elhelyezzük, hogy azok a végterméken az átlátszó védőréteg mögött legye-. 30 nek és a kikeményített, rétegre további lágy 151089