151081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasércek kezelésére mágneses elválasztás alkalmával
3 koncentrációja 20—30% körül van. Ezeket az oldatokat gyakorlatilag a forráspontjuk körüli hőmérsékleten alkalmazzuk, amely kb. 110— 145 C°-on van. Az érc előzetes őrlése, amely az egyéb ismert eljárásoknál elengedhetetlen, a találmány szerinti eljárásnál leegyszerűsíthető annyira, hogy a keletkezett szemcsék átmérője 3—10 mm körül legyen. Valójában a NaOH-val való kezelés az ércet szétporlasztja és ezzel szükségtelenné válik különösebben gondos előkészítés. Amint az előbbiekben már jeleztük, célszerű az érchez vagy a NaOH vagy káliumkarbonát oldathoz két értékű vas-ionokat tartalmazó vegyületet adni vagy olyan vegyületet alkalmazni, amely ilyen ionokat szolgáltat az eljárás során. Ezt megvalósíthatjuk akár nátriumferrát előállításával, amelyet vasforgácsokból, vasszulfidból, vaskarbonátból, vasszulfátból állíthatunk elő. Elő lehet két értékű vasiont állítani nascens hidrogén (elektrolízis) ha • tására a három értékű vas-ionokból. Megjegyezzük, hogy a két értékű vasionok alkalmazása a kiinduló anyagtól függ. Amenynyiben az érc már eleve ferro-ionokat tartalmaz, nem szükséges ilyen ionokat külön bevinni a reakcióelegybe, ezzel szemben ha olyan ércet dolgozunk fel, amelyik nem tartalmaz kát értékű vasionokat, akkor a szükséges átalakulás elősegítésére két értékű vasiont kell adni a keverékhez. A ferro-vegyület mennyisége, amelyet a lúgos oldathoz adunk, a kezelésre kerülő vasoxid teljes mennyiségének 2—5%-a körül legyen. Az átalakulás igen gyorsan lefolyik, pl. 10— 20 perc alatt, de lelassul a folyamat, ha a ferroionok mennyisége kevés, pl. 1% körül van és ilyenkor az eljárás időtartama 35—45 mp-re is eiiiyuinat. I.iy módon a Kezelés időtartamat szabályozni tudjuk és az átalakulás, amely a mágneses tulajdonságokat létrehozza, nem támadja meg a szilíciumot, az alumíniumoxidot és a foszfortartalmú vegyületeket. Megállapítottuk, hogy az eljárás különösen előnyös a magas szilíciumtartalmú ércek esetében pl. 20—30% kvarc esetében, valamint a magas kalcit-tartalmú ércek esetében is. Olyan esetekben, midőn az érc csak 20—25% vasat tartalmazott, a találmány szerinti eljárás révén a dúsítás megvalósítható volt és hasonlóképpen előnyös az eljárás vasban gazdagabb ércek esetében is, mint pl. 30—40% vastartalomnál, amely 5—15% szilícium-dioxidot és 5—20% kalciumkarbonátot tartalmaz. A továbbiakban példaképpen leírunk egy teljes kezeléssorozatot. Az eljárás első fázisa az ún. mágneses átalakítás a találmány szerint. Ez az érc ferrovas tartalmának a meghatározásával kezdődik, majd őrléssel folytatódik. Az őrlést elég 3—10 mm nagyságú szemcsék előállításáig folytatni. Ezután a megőrölt ércet NaOH-val kezeljük a fent leírt körülmények között, miközben gondoskodunk arról, hogy meghatározott menynyi ségű, esetleg igen kis mennyiségű ferro-vas 151081 4 vegyületet vagy ilyen előállítására alkalmas vegyületet adjunk a reakcióelegyhez. A kezelés második lépése, amidőn az így keletkezett oxidok és hidroxidok leszűrése és 5 mosása. A harmadik lépésben a leszűrt anyagot még nedvesen mágneses elválasztásnak vetjük alá az ipari gyakorlatban jól ismert körülmények között. 10 A negyedik lépés a vasban feldúsult végtermék tömörítése, amely során 45—50% vastartalmú anyagot tudunk előállítani. Ezt a tömörítést vagy hideg állapotban mechanikus úton kompresszióval, vagy pedig magasabb hő-15 mérsékleten fritteléssel vagy bármilyen más megfelelő eljárással végrehajthatjuk. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az így tömörített anyag általában igen kis mennyiségű nátriumoxidot tartalmaz 0,5—1% körüli mennyiségben. A 20 meddő általában tartalmazza a szilikátokat, a karbonátokat, a foszfátokat és a magnéziumot, valamint igen kis mennyiségű vasat. Az 5. lépésban a lúgos oldatot dúsítás után visszavezetjük a körfolyamatba a műszaki 25 gyakorlatban ismert bármelyik módszerrel. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a kitermelés, mely a találmány szerinti eljárással dúsított ércből mágneses elválasztással előállítható, 75—90% szilikátos ércek esetében és 30 85—95%, mészköves ércek esetében. A találmány érvénye kiterjed mindazokra az ipari eljárásokra, amelyek a fent leírt eljárás szerint dúsítják a vasat a különböző ércekben, az így keletkezett agglomerátumokra, 35 valamint a különböző melléktermékekre. A találmányban leírt eljárások példa-jellegűek és a kivitel módjára vonatkozóan semmiféle korlátozást nem jelentenek. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vasércek vagy vastartalmú ércek maradékainak kezelésére nátronlúg meleg, 45 koncentrált oldatával, azzal jellemezve, hogy az érc nem-mágneses vasoxidjait átalakítjuk erősen mágneses oxidokká oly módon, hogy a lúgos oldatba vasvegyületeket, vagy vas(II)ionok létesítésére alkalmas vegyületeket ada-50 gólunk és a beadagolt vegyületek aránya előnyösen 2 és 10% között van a kezelt vasoxid teljes súlyára számítva. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a vas-55 (Il)-ionok keletkezését a reakcióedényben elősegítjük vasforgács, vagy vasszulfid (FeS vagy FeS2 ), vagy vaskarbonát (FeC03 ), vagy ferroszulfát vagy más oly vegyület alkalmazásával, amely kétvegyértékű vasat tartalmaz és alkal-60 mas arra, hogy fürdő lúgjával való reakció hatására vas-ionokat létesítsen. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy a 3—10 mm szemnagyságúra durván zúzott ércet, a 65 reakció megkezdése előtt, vas-ionok jelenlété-2
