151079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érceknek vagy ércek maradékainak kezelésére

3 maradtak vissza, valamint itt maradt vissza a kalciumoxid, a magnéziumoxid és a szili­ciumdioxid egy kis része is. A gyakorlatban a reakcióelegyet, azaz a lúg­gal kezelt ércet vagy szűrésnek vagy centri­fugálásnak vetjük alá. A visszamaradó masz­szát mossuk, például lúgos oldattal és a szi­lárd maradékot, amely nagyrészben vastartal­mú, szinterezésnek (frittelésnek) vagy vala­milyen kötőanyaggal történő agglomerálásnak vetjük alá. Itt jegyezzük meg, hogy a mosást vizes mosással másodszor is megismételhetjük, amikor a felesleges alkálitartalmat, mely za­varó lehet bizonyos esetekben, pl. tűzálló anya­gok készítésénél, eltávolítjuk. A végső maradékot így, amint már előbb is jeleztük, agglomerátumokká tömörítjük, ame­lyet a következő három eljárás valamelyikével lehet biztosítani: a) szinterezés (frittelés), b) nyomás segítségével pl. 900 C°-on reduk­tív pörköléssel, c) hideg préseléssel kötőanyag segítségével. Ami a leszűrt oldatot illeti, ez jelentős mennyiségű szilíciumot, foszfort és alumíniu­mot tartalmaz, amelyeket regenerálni lehet pl. mésztejjel. A regenerálás után újabb szóda­mennyiség hozzáadásával újra fel lehet a fo­lyamatban használni mint feltáró folyadékot. A kalciumfoszfátok visszanyerése során a termékeket mint műtrágya alapanyagot is fel lehet használni. Másfelől a vastartalmú keve­réket egyéb célokra, pl. vaskoksz előállítására is lehet használni. Megállapítható, hogy az eljárás nem túl költséges, minthogy az alkalmazott lúgoldat csak mint hordozó szerepel és a veszteség az egyes folyamatok során gyakorlatilag elhanya­golható. A továbbiakban példaképpen leírjuk egy adott vasérc, az ún. SAIZERAIS kezelését. Két változatát adjuk a kezelésnek, az egyik eset­ben a sziliciumdioxid tartalom 12% és a kal­ciumoxid tartalom 13%. A második esetben a sziliciumdioxid tartalom 21%, a kalciumoxid tartalom 4%> Az 1. táblázatban a nyers érc analízis ered­ményeit, valamint a találmány szerinti eljárás alkalmazásával előállított termék adatait tar­talmazza. 1. táblázat A — Mészkő tartalmú érc Nyersérc % Kezelt érc % Fe 31,56 39,0 —43,0 SÍO2 12,55 2,0 — 7,0 CaO 13,35 13,0 —18,0 P2 O 5 1,35 0,25— 0,35 A12 0 3 5,14 0,0 — 1,0 MgO 1,82 1,5 — 2,0 Mangán 0,30 0,3 — 0,4 Veszteség 450 C°-on 8,52 5,0 —10,0 4 B — Szilikát tartalmú érc Nyersérc %: Kezelt érc % Fe 30,8 36,4 —45,0 Si02 20,99 5,0 —13,0 CaO 4,04 4,5 — 5,8 P2 o 3 1,22 0,25— 0,35 A12 0 3 8,42 0,0 — 1,0 MgO 2,14 2,0 — 3,0 Mangán 0,39 0,4 — 0,5 Veszteség 450 C°-on 17,11 5 —15,0 A folyamatot a mellékelt folyamat ábra 15 szerinti sorban végezzük. A folyamat ábra szerint az eljárás mindenek­előtt őrléssel kezdődik, amikor az ércet két milliméter átmérőjű vagy annál kisebb dara­bokra őröljük. A porszerű masszát a találmány 20 szerint 40%-os szódaoldat hatásának vetjük alá a forrásponton, azaz 130—140 C°-on. Ez­után következik az elválasztás szűréssel vagy centrifugálással és a leszűrt maradékot, amely zömmel vastartalmú, szinterelésnek (frittelés-25 nek) vetjük alá, hogy a további felhasználásra alkalmas állapotban kapjuk meg. A szűrés eredményeként nyert oldatot mész­szel kezeljük. Ez lehetőséget ad, hogy a fosz­fátokat teljesen, a szilíciumtartalmú vegyüle-30 tekét és az alumíniumot részben elválasszuk. Ily módon közvetlenül kalciumfoszfátot állí­tunk elő egyfelől és egyúttal megfelelően re­generálható szódaoldatot, másfelől ezt az ol­datot újabb érckezelési folyamatban felhasz-35 nálhatjuk. A nátriumhidroxid tartalom beállítására friss szódaoldat meghatározott mennyiségét adjuk a fáradt oldathoz. Az eredményeket a mellé­kelt táblázat jól érzékdteti. 40 Megállapításaink szerint az első változat szerinti folyamatban, azaz amikor a mész­tartalom magas, a nyers termékből, mely kez­detben 31,56% vasat tartalmazott, vasban dús termék keletkezik egészen 39,43% vastar-45 talomig. A sziliciumdioxid tartalom, amely kezdetben 12,55% volt, lecsökkent az eljárás során, 2— 7%-ra. A foszfát- és alumíniumtartalom szin­tén lényegesen lecsökkent, míg a magnézium-50 és mangántartalom gyakorlatilag változatlan maradt. A második változat szerint a szilikát tartal­mú érc feldolgozása során az érc vastartalma kezdetben 30,8% volt, és ez a találmány sze-55 rinti eljárás végén 38,4—45,0%-ra növekedett, a szili ciumdioxid-tartalom jelentősen lecsök­kent, ami azt jelenti, hogy 20,99%-ról 5—13%­ra csökkent. A kalciumtartalom- változatlan maradt, míg a foszfát- és alumíniumtartalom 60 rendkívül jelentős változáson ment keresztül. A mangán- és magnéziumtartalom gyakorlati­lag ebben az esetben is változatlan maradt. Megállapítottuk, hogy az eljárással előállí­tott maradék erősen mágneses tulajdonságú. 65 A mágneses tér által elválasztható rész meg-2

Next

/
Thumbnails
Contents